.. --r
. . . . . . . . ....._
...
~
, [IC
ac
Debr eceni Egye t em Egye t emi és Nemze ti Könyvtér
1111111111111111
0409 7358
Varga István
JAPÁN-MAGYAR , SZOTAR ~
B*~g/\~tJ~-~~
~*~ Szeged, 2000.
Gold Bridge
3
A 848.100/1 Anyanyelvi lektor:
Goto Fumiyo Kiadja
Gold Bridge Publisher Telefon/ Fax: ( 62 ) 475-049 E-maii:
[email protected] ISBN -963-86086-1-7 © Varga István ~ \ t~tNI EG ,..
\
YE/4
.181. -.2 OOL~
~.
Első kiadás: 1999 ásodik kiadás: 2000
::,~~
JATEPress József Attila Thdományos és Egyetemi Kiadó és Nyomda 1'1 Nl'mu,li 'l1)\'I'I;
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, ill. rövidített változat kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fénymásolat, scanner vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
Előszó
1. A szótár jellege Ez a szótár mintegy 20.000 címszót, a szavak alkalmazásához példákat (szókapcsolatokat, példamondatokat, szólásokat, közmondásokat stb.) tartalmaz. Megtalálható a teljes japán írásrendszer, azaz kandzsi, hiragana és katakana . 2. A szótár írásrendszerei a következők: CD Rómaji (magyaros kiejtés ' r6madzsi' ), azaz latin betűs írás. A szótár a nemzetközileg használt angol helyesírást, a Hepburn-féle átírást tartalmazza. A Hebon-shiki azaz a Hepburn átírás és a magyar olvasat viszonya mellékletünkben olvasható. Kezdő nyelvtanulók munkáját segítik a speciális jelek. A szótagvégi n-et N-nel jelöltük. A # jelenti a katakana írás kezdetét és a qjel a végét (a hiragana írásmód folytatását). A hosszú magánhangzókat úgy jelöljük, mint a magyarban, egy kivétellel (ii = í). A kivétel alkalmazását a szakirodalomban való elterjedtsége indokolja. @ Kanji (magyaros kiejtése kandzsi) képírásjelek, hieroglifák. A kanj i jelentése 'kínai írásjegy' , ami az eredetére utal. A szótár mintegy 3000 kanji karaktert (írásjelet) tartalmaz. A jelek szabad szemmel jól olvasható nagyságúak. - Hiragana, katakana szótagírás A kettő közül az idegen eredetű szavak (kóhii ::J - t: - kávé stb) leírására a katagana ('szögletes helyettesítő név') használatos, egyéb esetekben a hiragana ('széles helyettesítő név' ). Így pl. a kanjival irt szótő utáni toldalékot hiraganával írjuk. (Ezt a spec. ~~yzetű hiraganát okuriganának nevezik.) pl. < megy * , u \,\ új ** Az ún. furigana (kis hiragana) írásmóddal írt szöveg pedig közvetlen a kanji után áll. Szögletes zárójelek között található, me ly ~ előtte átló kanjijel olvasatátjelzi. fT (\'\1
ct}
tt
~
S
1f'
~"
Z
':1 ga j)' " 1J" gi E''':f'' gu " 'Y" de L" '7"" do c" 1''' ba ld:" ,," bi"O"t:" bu iS," 7" be A-" A-" bo I~" m" pa Id: O,,0 pi "00t: 0 pu iS, °7° pe A- °A- ° po I~ O mO kyu E' tP :f :I. kyo E' CI: :f 3 kya E'~:fv sha LJ~v v shu LJ tP V:l. (she LJ ;t v I) sho LJ CI: v 3 cha ~~ 7-v chu ~ tP 7-:1. (che ~ ;t 7- I) cho ~ CI: 7- 3 nyo IL: CI: = 3 nyu IL: tP =:1. nya IL:~ hyo"O CI: t: 3 hyu "o tP t::I. hya "o~t:v myou.JcI: ~ 3 myu U.J tP'::::I. mya U.J ~.::: v ryo t:JcI: ~3 ryu t:J tP ~:I. rya t:J~ ~ v
=v
gya E' ''~ :f '' v bya "O "~ t: "v pya "00~ t: 0v
gyu E''' tP :f":I. byu "O"tP t: ":I. pyu V- 0 t:0:l. tg>
gyo E''' cI::f'' 3 byo "o"CI: t: "3 pyo"O°CI: t:°3
(csak katakana írás:)
ti 7-1 fa 7 '7 va 9"'7 v0 9" :>t
tu l' 9 fi 71 vi 9"1
di 7-"1 fe 7I vu 9
du 1''' 9 f0 7 :>t ve 9"I
(csak katakana írás, zárójelben a magyar kiejtés:)
ye Ge) -1' I je (dzse) v "I dYU(dju) 7-":1. kwa J;J " '7 she (se) v I wi 9 1'f we 9I w0 9 :>t tsa(ca) 'y '7 tse(ce) 'y I tSO(co) 'Y:>t che(cse) 7- I Hosszú magánhangzók (balra hiragana, jobbra katakana) á (Ii) (Ii) , )1 - í (ii) l,\ l,\, -1' - Ú 5 5, 9 - é;t;t I (csak hiragana:)
á (Ii) -
í (ii) l,\ -
ÓiDiD·OS5·os, ,
,
Ú5 -
é ;t -
11
10
mya(mja) dJ. \'> ~ l' ,myu(mju) dJ. tP ~ ~,myo(mjo) dJ. J:. ~ 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik.
Kiejtés Magánhangzók a i5 7' A magyar a és á közötti rövid hang. Az \,\ -( U e
'5 rJ ;t I
Olyan, mint a magyar i.
á
ugyanez, hosszan.
ii (í) ugyanez, hosszan.
Mint a magyar u, ajakkerekítés nélkül. Ú ugyanez, hosszan. Kissé zártabb, mint a magyar e. (pl.olasz,spanyol e)é hosszú.
O il) 71" Azonos a magyar o-val. Az Ó hosszú o-t jelöl. Mássalhangzók nagyrészt azonosak a magyar hangokkal. Csak az eltéréseket jelöljük az Írásmód vagy a kiejtés miatt. A magyar olvasat a zárójelben található.Az első a hiragana, a második akatakana. sa(sza) 2" ~,shi(si) U ~,su(szu) 9 A, se(sze) ~ t?, SO (szo) t'.) chi (esi) 5'7 ,tsu(eu)? ~ ,fu(fu) 13, 7 Az fbilabiális ajakhang. A japán r
a ra,ri,ru,re,ro szótagokban gyengébb kiejtésű, mint a
magyar. A wa (wa) ti 9 szótag w-je olyan, mint az angol w, de nem annyira kerekajkú. Magyar v - nek nincs megfelelője a japánban.
rya(rja) lJ \'> I) 1',ryu(rju) lJ I'J> I) ::J.,ryo(rjo) lJ J:. I) 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik.
N, fl
(n) Kiejtése: n. Önálló szótagot alkot , magánhangzó.
Szótárunkban N -nel jelöljük. Pl. neN- t.1 Iv év, maN 3: Iv tízezer, maNiN 3: Iv \,\ Iv ::> ,
'y
emberekkel zsúfolt .
(kis alakú cu írásjel)Ez gégezárhang. Pici légzésszünet a
következő mássalhang-zó előtt. Mássalhangzó kettőzésével jelöljük.
'lJ' ::> ;: '5 (gakkó) iskola,
I)
'y
t- )I! (rittoru) liter.
- Hosszú magánhangzó jelölésére szolgáló nyújtóhangjel. Kata0 kana irásnál használjuk. kóhii ::J - t: - kávé, súpu A_7 , magyar írásmóddal: 'szúpu') leves.
Megjegyzés
dza(dza) 2"" ~", ji (dzsi) lJ" ~ ",dzU(dzu) 9" A ",dze .lf'12 (dze),dzo t "
helyette általában r-et használnak. 0:/ t-":/ London, I) 'y t- )I! (rittoru) liter. @ Zöngétlenedés Zöngétlen mássalhangzó után álló magánhangzó gyakran
'.)"ji(dzsi) lJ " ~",dzU(dzu) 9" A"
zöngétlenedik (Mintegy suttogó hanggá válik). "C" 9 (desu, 'deszu')
0, WO (o) ~ :J A mai japán nyelvben ugyanolyan hang, mint az O il) 71" .
kya(kja) i! \'> ~ 1',kyu(kju) i! I'J> ~ ~,kyO(kjo) i! J:. ~
3,
gya(kja) i!" \'>~" 1',gyU(kju) i!"I'J>~" ~,gyO(kjo) i!" J:. ~." 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik. sha(sa) u \'> ~ 1',shu(su) u I'J> ~ ~,sho(so)
u J:. ~ 3
ja(dzsa) lJ" \'>~" l' jU(dzsu) lJ"1'J> ~" ~jO(dzso) lJ" J:. ~ " 3 ja(dzsa) 5 "\'> '7" l' jU(dzsu) 5"1'J> '7" ~jO(dzso) 5" J:. '7" 3
=
=
=
nya(nja) li: \'> 1',nyu(nju) li: I'J> ~,nyo(njo) li: J:. 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik. hya(hja) O- \'> t: 1',hyU(hju) o-I'J> t: ~,hyO(hjo) O- J:. t: 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik. bya(bja) 0-" \'> t: "1',bYU(bju) 0-" tP t:" ~,byO(bjo) 0-" J:. t:" 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik. pya(bja) O- o \'> t: 0l' ,pyU(bju) O- o tP t: o ~,pyO(bjo) O- o J:. t: o 3 Kiejtése egy szótagú, i nélkül; erősen palatalizált nyelvállással történik.
van (ún.copuIa) Ezt desznek halljuk. 3: 9 (masu, ' maszu') (udvarias
stílus igei toldaléka) Ezt masznak halljuk.
@ Zöngésedés Összetett szavak 2. tagjának kezdő mássalhangzója gyakran zöngésül. Ue ('5;tJ (fent) + ta (1.:J (rizsfóld) = Ueda ( '5;t 1.:"J Ueda családi név, te (LJ (kéz) + kami ('lJ' h J (papír) = tegami ( L tJ,' h J(levél)
@ Hangsúly A magyarban a hangsúly az első szótagon van. A japánban a hangsúly a hangmagasság emelésében (és nem valamelyik szótag megnyomásában vagy hangosságában) nyilvánul meg. A japán szó szótagjainak időtartama és nyomatéka (akár a magyaré) azonos, de a hangmagasságuk változó. ® Írásmód Három írásrendszer van a japánban. A kanjival (kandzsival) a szavak fogalmi részét (pl. fónevet, igetőt) írjuk le, a toldalékokat, (esetleg határozószókat) pedig többnyire hiraganával írjuk. Az idegen eredetű szavakat általában katakanával írjuk.
12
13
A japán beszédstílus
A hónap napjai
A japán nyelvben három alapvető beszédstílus van. A stílusok közötti különbségek egyrészt az igék toldalékolásában mutatkoznak meg, másrészt az egyes szavak és kifejezések megválasztásában. CD Egyszeru vagy közvetlen nyelvi stílus az, amit főleg a családon belül és a baráti körben alkalmaznak. Ezt használják írott szövegben is. Ilyen stílussal találkozunk hirdetésekben, a sajtóban, a médiában, személytelen beszédben. ® Normál, társalgási, udvarias beszédstílus alapvető fontosságú a japán nyelv tanulása során. Jellemzi többek között az igék -masu alakja és a desu alkalmazása. Ez a beszédmód kötelező az üzleti életben, idegenekkel szemben, vagy egyéb helyzetekben, melyek udvariasságot igényelnek. @ A tiszteletteljes forma, azaz a tiszteletiségi nyelv Gapánul keigo) felettes ekkel, hivatalos helyzetben, szertartásokon alkalmazott beszédstílus. Gyakran előfordul a női beszédben. Míg a tiszteleti forma a hallgatóra irányul, addig a beszélő saját magára (családjára stb.) az alázatos, szerény formát alkalmazza. A beszédstílusok régen a japán társadalom fólé- és alárendeltségi viszonyait fejezték ki. A mai viszonyok között a beszédstílusok helyes alkalmazása a jómodor és az udvariasság részét képezi. A japánban nmcs igeragozás, nincsenek nyelvtani nemek, nincs jövő idejű toldalék. Az udvariassági toldalékok és maga a helyesen megválasztott beszédstílus nagyon fontos.
tsuitachi fu ts uka mikka yokka itsuka muika 7. nanoka yóka 8. kokonoka 9. 10. tóka ll. júichinichi 12. júninichi 13. júsannichi 14. júyokka 15. júgonichi 16. júrokunichi 17. j úshichinichi 18. júhachinichi 19. júkunichi 20. hatsuka 21. nijúichinichi 22. nijúninichi 23. nijúsannichi 24. nijúyokka 25. nijúgonichi 26. nijúrokunichi 27. nijúshichinichi 28. nijúhachinichi 29. nijúkunichi 30. sanjúnichi 31. sanjúichinichi l. 2. 3. 4. 5. 6.
elseje másodika harmadika negyedike ötödike hatodika hetedike nyolcadika kilencedike tizedike tizenegyedike tizenkettedike tizenharmadika tizennegyedike tizenötödike tizenhatodika tizenhetedike tizenn yolcadika tizenkilencedike huszadika huszonegyedike huszonkettedike huszonharmadika huszonnegyedike huszonötödike huszonhatodika huszonhetedike huszonnyolcadika huszonkilencedike harrnincadika harmincegyedike
A hét napjai: nichiyóbi vasárnap (a nap napja) getsuyóbi hétfO (holdnap) kayóbi kedd (tüznap) suiyóbi (a víz napja) mokuyóbi (a fa napja) kiNyóbi (fémnap) doyóbi (fóldnap)
Különleges napok: misoka december 30. oomisoka december 31. gantan január 1.
14
Japán nyelvtan néhány sajátossága kezdőknek Q) Mondattan A japán mondat szerkezete nagyjából a magyaréhoz hasonló. Az állítmány mindig a mondat végén van. A mondat elején pedig a megjelölt téma (logikai alany) áll. Watashi wa, katakana 2! yomemasu. 'A katakanát el tudom olvasni'. A wa a logikai alanyt jelölő partikula, a ga nyelvtani
alanyt jelölő partikula a japánban. A wa írása kivételesen ICI: (ha) hiraganával történik. A kérdő mondat j ellemzőj e legtöbbször a mondatvégi ka partikula és az emelkedő hanglejtés. Sore wa naN daró ka? 'Mi lehet ott?' (A példa japán írásmódja a szótár ka címszavánál található.)
Tagadó mondatok jellemzője az igék vagy melléknevek tagadó alakjának alkalmazása. Ekkor az igék vagy melléknevek végén toldalék (rag) található. WakarimaseN. 'Nem értem.' 'Nem érti.'
A japánban ha nincs kitéve a személyes névmás, akkor minden személyre, számra vonatkozhat az állítmány. Az alanyelhagyható, mint a magyarban. @Szótan Csak az igét emeljük ki. A japán igeben nincs nyelvtani nem, szám, személy. Nincs jövő idejű igealak. A jelen idő ragtalan. A múlt időben a magyar -tJtt rag megfelelője -ita (stb.) a japánban. Pl. kaku 'ír', egyenes alak; kakimasu 'ír', udvarias alak; kaita 'írt', egyenes alak; kakimashita 'írt', udvarias alak. (Watashi wa) tegami O kakimashita. (Én) levelet írtam. Itt az O partikula az előtte álló szóval együtt a
mondat tárgyát képezi. A névszói állítmány igei része legtöbbször a suru 'tesz csinál', egyenes alak; shimasu 'tesz csinál', udvarias alak; a da 'van', egyenes alak; desu 'van', ún. copula udvarias alak.
A szótár olyan példát tartalmaz, ahol ezek a szavak szere-
06-62-424-624
15
a
aemono
A • Ah,abunai! ® ::>,m: (il; tS,") fel: •A! Kore wa Tanaka saN desu. \'\0 Jaj, vigyázzon!(vigyázzE/2o) ®, L. nlct EE ep (1.: 1J: tJ') c! Iv "(" abura ~ (® iS;o 6) (fu) olaj "9 o Ó, ez itt Tanaka úr/nő! • hi ni abura O sosogu 1 (ts/i)említ, kiemel, felemel, felhoz
• heiwa O ai suru
• nimotsu O ageru fcj ~ ( li: t. :» tr - felhoz csomagot • Kare wa rei O agemashita. fm (f.l\fl,)Icl:f91J (fl, 1,\) tr ~ ((li))11"*
isteni szeretet
lJ t.: o
Ó példát hozott fel.
• ... 0 ... ni ageru ... tr ...
I;: -
vmit vkinek ad • Oiwai ni #bideo ~ O agemashita. as :f.J( (1,\ b) 1,\ lé: 1::"7"/1" tr ~ (3iJ) lj" lJ to:.o Ünnepi ajándékként videó t adtam át. (átadott E/3) ago ®
(tUi) összeütközik,
ellentétben áll
b) tr - g ol>
(f.l\ oj. )
aimasu
(/) -
((li) \,\ IlJ" 5) (fu)
aijiN ~ A ((li) \,\ v" Iv) (fu) i! .Q megcsömörlött, kiábrándult
aisukuriimu # ]7 !.J - b. (fu)
?
jégkrém
aisukyaNdé # ]7 ';I
~ A
~ A
*?
7- -(- (fu) jégkrém-rúd
*
ai sumimaseN ® \" 9" oj • Haha wa seNtakumono ni ai- -tt Iv elnézést kérek roN O kakete imasu. ill CIci: Ici:) aita 00 e®) l.\ 1.: (nm) Ici: lJt C -It Iv) 1.: < ~ e t, (J)) IL: ~ nyitott, nyitva (van) aita ~ e®) l.\ 1.: (nm) üres, ~"IJ\ l j T l.\ 90 Anyám a (ts/i) vasal
*
szabad, nem foglalt
mosott ruhát vasalja.
airuraNdo#]7
~ Jl! '5 ';I ,,"
(fu) Írország
aisatsu
~
1=; e® 1,\ c! ::»(fn)
üdvözlet, köszöntés
aishadÓ# ]7 ~ ~?
,,"-
(fu)
szemhéjfesték, szemhéjpúder
aishó ~ becenév
fT
C®
l.\ lJ.j: 5)
(fu)
aite
ffi.f- e® l.\ T)
(fn)
(fu) átkozott személy
aitsugu
akashiNgó
C ® 1,\
bíborpiros; teljesen
• akadeNwa;Ji; ~ M C35 fJ\ T" Iv P)(fu) nyilvános telefon (Ez régi név. Mai neve:OkósbúdeNwa.) • aka eNpitsu ~ ~a Iv
ffi tx e ® 1,\::» 6/)(kit)Átkozott! újszülött, baba, csecsemő
aiyó suru ~
C 35 1,\) J;
5 9
.Q
akachóchiN ;Ji; e® "IJ\ ) ~
.j:
5
"Éi Iv (fu)kocsma('piros lámpás') (ts/i) szeretettel használ aiyó no~ ffl C35 1,\ J; 5) (J)(nm) akademikku/na #]7 jJ 7-
szeretett, kedvelt, kedvenc aizó f~e ilii ~\ ~"-5 )(fu)vegyes érzés (szeretet, gyűlölet) aizu '8' ~ e® 1,\ 9") (fu) jel/zés; hallom, igenis • aizu suru ~ 9 .Q (ts/i) ~lez • aizu O mite toru ~~ ~ e~) T c: .Q jelzést (észlel/vesz)
aizuchi '8' tB e® 1,\ 9"~)
(fu) beleegyezés, biccentés ('figyelek' - beszéd elején) )7 ~" (fu)agitáció • ajiru 7' ~" .Q(ts/i)agitál
rui
aji ®
LJ"
rui ~
C
(fu) tonhal
® LJ") (fu) íz,zamat
·aji ga ii/yoi~"IJ\"( ~\ ~\/ CI; ~\ )jó ízű ·aji tsuke ~::> l j (fu) ízesítés • Aji wa dó desu ka? ~ Ici: C:" 5 T" 9 "IJ\ o Milyen az íze? ajia # )7 ~")7 (fu) Ázsia
~
'y
? /16. (fu) akadémikus
akai ;Ji; e® "IJ\) \" (mn) piros akaji ;Ji; :fc ® "IJ\ lJ") (fu) piros jel; hiány, deficit akaku naru ifj; e® "IJ\) < 16. ~ (tI/i) elpirul,pirosodik
akaNbó ;Ji; e® "IJ\ ) Iv J{j e1lJ;" 5) (fn)
baba (újszülött)
akarasama/na ® "IJ\ iZ> c! fJ. (mn)
nyílt,
ne
*/
őszinte
akari aF], ® "IJ\ ) t> (fu)fény • akari O tsukeru ~ ~ ::> l j .Q (be/fel)kapcsolja a fényt
akarui aF] e® "IJ\) ~ \"
(mo)
világos
akashiNgó ;Jr. j~
~C ®
"IJ\ U Iv
c::" 5) (fu) vörös (piros)fény (közlekedési lámpa)
20
akasu akasu
B~ (if;)) 'lJ1 "9
(&/i)
akke/ni torareru
akiraka/na BF.! ( if;) ~) 6
D\
felfed,feltár, éjszakázik 16. (mn) világos (átvo is), nyil-ake B~ (if;)) rt (told) vége vánvaló vminek (év vége) • akiraka ni suru BF.! ( if;) ~) 6 • tsuyuake -:> ~ -esős évszak "/J\ Ic:: 9" -ll (ts/i) tisztáz, kiderít vége akirame ® a' 6 i'/) (fu) • Akemashite omedetó gozai" Lemondás, beLetörődés
*
masu,B~ ( if;)) rt U L 5 -" c!" (,\ 9 B ld
*
* (fn) esővíz amanattó tr ~ H( ® * tJ. C. 5) (fu)cukros
amanogawa
?
vörösbab
X.
(® *) (J)
111 ('IJ\" P) (fu) Tejút
*
amanojaku ® (J) lJ" ~ < (fn)önfejű, makacs ember ama ri ~ (® *) t) (fu) maradék, felesleg • amari no kane - ro ~
('IJ\
megmaradt pénz amari ~ (® *) t) (hat) nagyon nem, nem tú!..., nem nagyon sokat
~)
ame
• ... no aman. ro - vmi ered-
ményeképpen o amari... nai ~ ( ® *) !:J ••• tJ. \,\ nem nagyon". (hat) oamarisukijanai- ~(9)a LJ" \'> t60 \'\nem nagyon szeret/em amarimono ~ (® *) t) ~ ( t. ro ] (fu) ételmaradék amari (ni/mo) - (IL./ t.) (hat) túlzottan, mértéktelenül amari no ~ (® *) t) (J)(hat) több mint... , többnyire amam #;: (® *) ~ (tI/i) marad, visszamarad amayakasu ® *) ~ tJ\ 9 (ts/i) elkényeztet, sokat enged magának, kiéli magát vmiben amazake g( ® *) wg (
Reggel óta esik az eső. • Ame ga yamimashita. _'lJ\" ~ a;. U 1
• aNshiN suru- g- ~ (tI/i)
af3 ~ (iJij Iv a- :J) (fn)
gyilkosság, orgyilkosság aNsatsusha af3 ~ § (iJij Iv a-:J u",) (fn) (or)gyilkos Ő az az ember aNshiN ~ {,r iJij Iv u Iv) (tl/i) • ~nohitotachi iJij o) A (Dc) to:. '5 (nm) ők, azok az emberek megkönnyebbül
Watashi wa aNna ii ie ni suNde mitai desu. fL.. ( p tc u) la: iJij
Ki az az ember? (Ki ő?) • ano koro iJij o) c: -3 azokban a napokban o kono ez,
megnyugszik aNshóbaNgó Bf3 6iE =I- ~( iJij Iv u ~ 3 la:" Iv c:" 3)(fn)kódszám aNta ® Iv fL. (nm) te (bizalmas;
Iv ~
sono az , dono melyik
q anata)
ano ne ® (J);td. (ind) nos;
aNte i
nézze, lássa (l) anou ® (J) '5 (ind) nos, hát ano yo ® (J) 1!!:.(~) (fu) utókor ano yó/na ® (J) ~ ( ~ 3) tJ:. (nm) az a fajta, olyanféle aNpi ~ 6"( iJij Iv DO ) (fu) biztonság aNraku/na ~ ~ iJij Iv €l c: (hat) újból, újra, máskor előzőleg, előzetesen aramashi ® 6 LJ (fu) arata/na *Jf (i11i) 6 t;: 1J.(nm) új, friss körvonal, eseményszál arau:er. (i11i 6) '5 (ige) mos, cselekmény, bonyodalom araNkagiri W( i11i) 6 Iv K~ mosakszik (tJ\ ~") I:J (hat) végsőkig, leg- • Asa okite kao O araimasu. ~~ (i11i c!) ~ ( a5) ~ Z ~ ('IJ\ a5) nagyobb (erővel) tr rJr. [ af> 6) 1,' '9 o Reggel fel• araNkagiri no _O) (mn)legmegmosom az arcom. feljebb, legnagyobb, minden kelek, (megmossa az arcát E/3) arakajime ® 6 'Il'
LJ" ~(hat)
*
*
• araNkagiri no koe de -
±
o)
F
arawa/na ® 6 b /1J. (mn) nyitott, borítatlan arare ® 6 fL (fn)(!) jégeső arawareru f~ (i11i 6) P fL ~ (tVi) m egjelenik, felbukkan @ sós rizs es sütemény, arawasu f~( i11i 6 b) '9 (ige) keksz arashi Ji (i11i 6 LJ) (fu) vihar (meg)mutat, kifejez, elő arasou -€fr (i11i 6 ~):3 (Wi) tűnik, híressé válik vitatkozik, érvel, versenyez • Kumo no aida kara taiyó ga -arasoi _t" (fn)viszály,harc kao O arawashimashita. ~ ( < arasuji ~ WJ (i11i 6'9 LJ ")(fn) t.)o)~ (af>I,'tc.")tJ\6 *~ ( tc. 1,' 6. 5) 1.J\" M('lJ' a5) tr f~ (i11i cselekmény aratamaru ~ (i11i 6 t.::) ~ 6 b) U LJ t.:: o A felhők közül a nap az arcát megmutatta. (Wi)megújul; hivatalos arawasu ~ ( i11i 6 b) '9 (ts/i) lesz, hivatalba iktatják aratameru [~( i11i 6 t.::) ~ ~ ír, publikál, szerkeszt arayuru ® 6 I'P ~ (nm)min(ts/i) újít, javít, cserél • Kono warui kuse wa arata- den, minden lehetséges meta hó 2 ii desu 1:0. #:
(0 *) -ll
ariari to
(tl/i)bővelkedik
® t> ® t> C (hat)
élénken, erősen ariawase ~ ( 0) t> '8' (0) p tr (fu)alkalmas dolog arifureta ® t> ,"5\ tL tc. (fu) közönséges dolog
arigatai ~
m(0
t:)
f.l'" 1.:) \,\
(rnn)hálás,köszönettel teli
~~i&ata me!waku ~ m ~ ru., ( 0 lJ '/J' 1.: /1) ,,\ t.> II (fJI if)
* C \,\ (fu) teher, vki ter-
atari
asobi
asobi
30
lit
(~u"~5)oA
tc. tJ\ 't (hat) mintha, éppen atama M(ifij t.: *) (fn)fej ®
• atamadekkachi(na/no) - 1:" ?
(tr. / ro) (mn) fejnehéz (pl. hajó), fellegekben járó, gyakorlatiatlan 'IJ\
É
• atamakiN
M ~ (ifij 1.: * a' Iv)
(fu) első fizetés
atarashü *JT
(ifij 1.: 6)
LJ \,\
(mn) új, friss, legutóbbi
atarashisa tJT (ifij 1.: 6) LJ c! (fn) újdonság, frissesség,
találmány
atari iD. ( ifij t.:) t> (fu, hat) CD szomszédság, közelség vmi körül, táján (hat) atari 3 (ifij) tc. t> (fu)találat, siker, nyerés -atari 3 (ifij) tc. lJ (hat) ként, ( ... per ró)
@
A
(V' c t:l) holnapi száználjobb ma ötven. • biton atan G.közm.)Jobb ma egy veréb,mint egyenként, személyenként holnap egy túzok. (m.közm.)
atari hazure
32
atari hazure ~
5l
(/lij)
to:
atatakai/na ~ft[( /lij to:. 1.:) 'IJ\
lJ
üt (talál), vagy nem üt (elvéti) (I;t g''] ti.
atariichimeN ill (/lij 1.:) lJ - ('" 5) [ID (® Iv) (hat)
(mn)forró, boldog
• atatakai# kóhii ~
_:J
-I:: -
• Tanaka saN wa kokoro no atatakai hito desu. H3 ep (to:. t.;. f1'o ) ~
< LJ"
(/lij) 1.: lJ
"'/ tó.
forró kávé
körös-körül
atarikuji ~
atena
(fu) nyertes szám
Iv l;t{,
(L: L:
~)
O)-A ({} c) z· g o
úr/nő jószívű
Tanaka
ember,
Q) ~ * ;t(fn,mn) atatamaru * ~ @ ilili *~ magától (tUi) melegedik atatameru Q) ~ atarimae/no ® 1.: lJ * ;tI atarimae ® 1.:
(/lij 1.: 1.:)
lJ
(/lij to:. to:.)
értetődő
(/lij 1.: 1.:)
(J)
(mn) heLyes, természetes • atarimaelno koto
természetes dolog (J)
eltalál
ataru ® 1.: ~ (ts/i) ételmérgezést kap, elrontja a gyomrát ~ (/lij 1.: 1.:) 'IJ\
@ ~ft[ ( /lij to:. 1.:) 'IJ\(mn)meleg, melegszívű, (kávé)
(ts/i) melegít, ({el)fűt atatakasa ~ (/lij 1.: 1.:) 'IJ\ e
~ (/lij)
Q) ártalmatlan @ biztos ataru ~ ( /lij) 1.: ~ (ts/i) üt,
atataka/iQ)
@ ~ft[ (/lij 1.: 1.:) 0 ~
(fn) meleg, melegség lli tJ. "'(mn) ate .=:l (/lij) T (fu) várakozás,
atarisawari no nai 1.: lJ ~ (~b) lJ
~ ~
kedves, forró
• atataka na kokoro _fJ:'L( ;: ;: 3) jószívű, jólelkű
remény • ate ga hazureru ~ (/lij) T 'IJ\ " (I;t g") ti. ~ (Wi)
5l
csalódik vmiben • ate ni naranai ~ ( /lij) ~ I': tJ. 6 'lJ. "'(mn)megbízhatatlan atehamaru ~ ( /lij) ~ (;t ~
*
(ige)alkalmaz vmit, foglalkozik vmivel
atena
~:lj (/lij Z fJ:) (fu)
cím, címzett (név+cím) • tegami ni atena O kaku
levéLcímet felír • ate ni suru ~ (/lij) T / ~ "'::> ISJ szenved, bajba Out/kerul), (*) 1 ~Ezen a helyen nem voltIam... • kono ba de;: (J)_ L "ott aztán -ba la: "(told) ® ha, hogyha • natsu ni nareba I (I~ ::» IL 16. ~ 13:" ha eljön a nyár
• Motto beNkyó shinakereba ikemaseN yo. t. :> C ~ ~ ( /\, "
*
N ~ J; 5)
u 16. rt ti. 13:" (,\ rt tr N J:.oJobban kell tanuLni,nem? bá # 1\"- (fu) bár baai j:~ 13'(I~"if1i (,\ )(fu)eset, alkalom, helyzet • ... (J) _ IL I~ vmi esetén;ha
• kusuri O nomeba '5l « g") ~ ~ (O)) l1J 13:" ha gyógyszert
• Ame ga futta baai ni saNpo ni ikimaseN. if:í (if1i 0) tJ\ ~~ (13,) :>~ _IL ~ tD- (~N 1iJ;°) IL tt (1,\) ~ *-lt NoEső esetén nem
bevesz
megy/ek sétáLni.
• ame ga fureba ifi (if1i 0) tJ\ " ~ (~,) ~ I~" ha esik az eső
tés, fenyítés
@ (óhajtást kifejező igei toldalék)
bachi ~(I~"!; )(fn) bünte• bacltiatari (na/no)~ (I~"!;) ~ (if1i ~ ö) ( 16.1 (J))(mn)rosszin-
dulatú,
bűnös, rosszhiszemű
baka
37
bachigailoa
"
"
baikai suru t4t 11' (I~" 1,\ tJ\ 1,\)"9 ~(ts/i)®terjeszt (baci-
közvetít, összeköt baikiN la:" \" li (~N) (fo) bacilus, baktérium
lust) @
#baikiNgu# 1\" l' ~ ~ ?"(fu) ® viking @ büfé (vendéglő)
baiu 1& esős
if:i
(13:"1,\ 5)
(fu)
évszak (jún.-júl.l.fele)
baizó suru 18 ~ (I~" 1,\ t" 5) '9 ~ (ts/i)dupláz, kétszerez baka ,~ II (1~"tJ\) (fu)
® ostoba személy @ bolond/ság,buta/ság
• bakamono ,~ II § (I~" tJ\ t. (J))(fo)bolondság, hülyeség
38
bakabakashü o
baka ni suru _1i:"9.Q (ts/i) bakku # ,," ~
lenéz valakit o
baka O iu - ~
a ((,\) 3(ts/i)
hülyeséget , , mond (biz), , lehetetlent albt (köznyelvI) •• em em bakabakashll I~ Ilt I~ Ilt (Iet"b' let"b' ) LJ l,\ (mn) nevet-
séges, buta
(J
bakuha
bakuha suru
(fu)
bakuha suru ~ M(let" < let) '9 ol> (ts/i) robbant,
háttér, hátsó rész, visszabakku mira-# ,," ~ (J ~ 5_ (fu)' l ' tu"k" vlsszapl' lanto or b ak uch'I +it tI " r.T '1 (let < !:i)(fu) " 'k " 'k szerencsejate , jate , hazárdjáték bakudailna ~ 7::.. (let" < tc."
bakari let" b\ t> (hat.partikula)
(,\) fJ.(mn)óriási,szerjeletti, éppen, csak, körül,táján rengeteg, mérhetetlen, o Kare wa koko ni tsuita bakari desu.fEZ (IJI fl, ) let L. L. Ii:~ hatalmas, végtelen sok ("J) (,\ t.:
let" b\ tn:" "9 o Ő csak
most érkezett ide, o ••• bakari de naku - -c" tI. < nemcsak .. " hanem ,.. is bakarika let" b\ t> 'IJ\ (köt) nemcsak .. " hanem bakasawagi,'t ff fA (let" bl c!
b)~" (fu)szórakozás,
mulatás
mJ
bakayaró ~ }fI e~ (let" IJI f-> -3 3) (fu) ostoba alak,semmirekellő fráter
bakemonof~ ~(Iet"tj t. ro)
bakudaN ~ 5-' (let" < t.:"Iu) (fu) bomba o geNshi bakudaN ~ 7- (/1" lu u) (fu) -atombomba o chúseishi bakudaNrf 11 7- (15 ~ 3 tt o
(,\ u)(fu)-neutronbomba jigeN bakudaN
időbomba
bakugeki ~
V (let" < tj"~)
(fn) bombázás bakugeki suru ~ ~ ( let" < tj"~) '9 ol> (ts/i)
bombázik,
bombát dob bakufu
M- m(Ii" < iSI) (fu)
(fu) kísértet, szellem,
sógunátus
szörny, fantom
bakuha ~
M (let" < let) (fu)
bakkiN ~ ~ (let"":> ~ Iu)(fu) légnyomás, sújtólég,
büntetés, bírság, szankció, megtorlás
léglökés
felrobbant vmit
bakuhatsu ~ ~ let
robbanasszeru@szeszélyes
zöld tea /.
(egyes)szám/ú
abbahagy, leszokik ii o chichibanare ~. ( 15 15) 3: U t.: o Gázrobbanás miatt az szopós babát elválaszt • katsujibanare res '.:f (IJI"J a ház lerombolódott, bakuhatsu teki/na ~ ~ u") - megunja az olvasást
M-
bakuryó ~§( li" < '1 CI; 3) / /t 'fi'"[db'zrtoka (fu) soguna us o bakushó i!ii! ",Ir ( let" < U CI; 3) I>*~ (fu) nevetés kitörése bakuzeN to shita r~ ~ ( let" < lt' Iv) c LJ ~ (nm) kétértelmű, bizonl!alan bameN j:~ fID (let" fJ) Iv) (fu)
. " , ':\
{gyenge m.moseguj baNchI :I- tili (let Iv !:i) (fu) •
" 'o , , korzetszam, hazszam, , ( utcaszam ~ku,chóme) baNdo# " "~ ~" (fu) szalag, szíj, öv bane let" ~ (fn) rugó (gumi) baN~ fff ~ (let"1v L." 3)(fn)
színhely, helyszín
baN ~(Iet" Iv) (fn) este éjjel o ashita no baN if; U t.: ~ _
sorszám, szám/ozás o baNgó O utsu -~ fT (3)? holnap este számoz, megszámoz vmit o maiban fIj ~ (3: (,\ let" Iv) (fu) oAnata no deNwabaNgó O oshiminden este ete kudasai? if; tI. t.: ro~ ~~ (-c" ..LL
o~aenobaN 1'l1J(3:;t)ro ~
IvP)_fi:~ (~lJ);t"C
hely, pozíció
Ö
bassoku !lj ~Ij
[1;1:"? t 11 "c ~ [1 b
)
~ fl/\j ~ (D" V ~
(fu) művész, festő
bijutsukaN ~ ~I/\j m1( D" V ~ ::> bl Iv ) (fu) szépművészeti
múzeum
46
bijutsuteN bijutsuteN ~ M\j Ji (D" t.," ~ ? -C Ju) (fn) művészeti
kiállítás, tárlat -biki, -hiki (parti)(szárnl.szó) IlF
hiki
bikkuri saseru V-" ? < t) ~ tt ol> (tVi) csodálkozik, meghökken, sokkhatás éri bikkuri suru V- " ? < t) "9 ol> (tUi) csodálkozik, meglepődik, elcsodálkozik o Watashi wa bikkuri shimashita. fL. (p t.:: LJ) let D" ::> < tJ U
* LJ
t.:: o Meg0Pődtem.
bikó suru rí ft (D" c:. 5) "9 ol> (ts/i) követ, űz, kerget, vadászik, üldöz, nyomoz biku-biku suru v-" (tUi) idegeskedik, fél vmitől, reszket, remeg biku to mo shinai v-" < C. '5 LJ fJ. 1,\ (mn) nyugodt, higgadt, biztos, tartós bimyó/na fJlii ~~ (D" ~ ~ 5) t.J. (rnn)apró,finom, érzékeny biN ná (D" Ju) (fu) palack, üveg (pl. boros-) o#iNku ~ biN l' ~ ?-(fu)tintásüveg o#biiru ~ biN 1::" - JII (fu) sörösüveg
o
biNkaN/na
akibiN ~ (jJij) ~ - (fn) üres
üveg -biN (parti) ~ ( D" Ju )repülés, szállítás, fuvarozás o kókúbiN Jiff[ ~ ~ ( c:. 5 < 5 D" Ju) (fn)légiposta biNbó ~ ~(D" Ju I~" 5) (fn) szegény/ség, nyomorúság • biNbó/na ~ ~ ( D" Iv I~" 5)1 tcI. (mn) szegény o biNbó na hito _t.J.
A (D e)
(fu) szegény ember o biNbó ni naru ~ ~ (D" Ju
elszegényedik, szegénnyé válik biNbóyusuri ~ ~ (D" Iv I~" 5) l'Jl "9 t) (fu) ideges szokás, nyughatatlanság binetsu fJlii ~a (D" t.l ?) (fn) kis láz, hőemelkedés biníru # 1::"= -JII (fn) vinil Iif" 5) 1 bőrig ázik bisuketto # t::" OA 'J" ~ I'- (fu) keksz bi teki/na ~ ff] (D" -C~)j tcI. (mn) esztétikus, szép • #biiru ~ biN t:: " -)11 ná biteN ~ 2 (D" -c Ju) (fu) (D"Ju)(fu) sörösüveg jó pont, érdem, dicséret • #biiru ~ O nomu t:: " -)11 ~ bitoku ~ f5& (D" e ango bodybuilding)
49
bófú'u
tűzvédelem
bókaNsha
-m ~ §
(la;" 5
1.1' Iv u~] (fu) néző, szemlélő, bámészkodó
bókaN suru f* ~ (la;" 51.1' Iv) '9 Q (tl/i) bámészkodik, nézelődik
bókó
bokashi 13:" tJ\ lJ (fn)árnyékolás, homály, bepiszkítás bokasu 13:"1.>\ '9 (ts/i) homályosít, árnyékol rejt, elrejt, takar, eltakar
*-( "
• henji O bokasu l!R Iv lJ") ~ - semleges választ ad
*
bokei ill (la;" If 1,\) (fu) anyai ág bokeN ill *i( la;" If Iv )(fu)anyajogú társadalom (matriarhátus) bókeN §I ~~ (la;" 51f Iv)(fn) kaland bokeru 13:" ,j Q (tl/i)®öre-ges (szenilis) lesz@(be)piszkít, bemázoL, hervaszt, fonnyaszt boki ~ 82( Ia;"~) (fu)könyvelés bokiN ~ ~(Ia;" ~ Iv) (fu)anyagi alap megteremtése,kampány, mozgalom (ouNdó) bokki suru fh fi: (I~"::>~) g Q (ige) egyenesedik, feláll/ít bokó ill ~ (I~" kaji
budó
tűz
bóya ±1J(f~" 5) ~ (fu)jiúgyermek (= botchaN) boya-boya suru I~" ~ I~" ~ g -l> (tlJi)jigyelmetlenül viselkedik, lomha (volt/-Ifesz) boyaku I~" ~ < (ti/i) panaszkodik, morog, zúgolódik bózeN to (naru /suru) fl: ~(1~"5 1f'Iv) c (tI. ,'Q/9 ,'Q) (tUi) elnémul, eláll a szava bózu JJj 1: (I~" 59" ) (fu) buddhista pap, buddhista szerzetes -bu 51 (13," ) (told) tized
(\,\ 5 ll;) c 2 g~
71 (P) b' ;fl, ~ \,\ * 9 o
Az a könyv első és második részre tagolódik. • #Sukii ~ bu A :f. (fu) síklub
g~ (Il'")
buaisó/na ím;p, ( ll' " iJij \,\ 3z: *EI I~\ 1\\\
t 5)/ tó.
(mn) b\) (fu) ár, tonság, épség • buji/ni ~ (13," lJ") fC::: (hat) vmi ára "E • bukka ga takai _b\ [c] (te b\ ) biztosan, baj nélkül, sze1,\ árja magas rencsésen, békésen t ~ ~
5) ~
to 61,\
*
te o
U
Megkaptalm a havi fizetést. buN )z (13'" Iv) (fn) mondat, szöveg; írásmód (stílus) • Sono kotoba O tsukatte mij!kai bUNO tsukurinasai. t ID D ti (z ~ (13,"1v b\" ~
J;.
5 D" lJ" ~ ?)(fn)
m
• nibuN no saN 2 51 (It: 13\" Iv) ID 3 ( 2" Iv)
kétharmad rész
• NihoN bUNgaku ( It: la: Iv 13\" Iv b\ " z ft 99 (AS, " tás, osztályrész • buNjó ~ maNshoN ~ - 'l ~ ~ 3 Iv n' ""c 2') 1 tJ. (fu) kulturális, ~ (fu) ® közös birtok kulturált, bölcs, művelt @ öröklakás buNka ""x. ft [AS," Iv b') (fu) kultúra, civilizáció J;.
J;.
J;.
57
buNkatsu suru buNkatsu suru 71 !IJ ( iS' " Iv n' ?) "9 ~ (ts/i) oszt, hasít, hasad buNkatsubarai 71 !IJ fL [AS," Iv n' ? I~" '5) li' (fn) részletfizetés buNkazai:>Z ft AS," Iv n' a" l.\) (fu)kulturális termék, kulturális vagyon buNkiteN 71 ~ E, (AS, " Iv 2' -c Iv ) (fu) ®sarok, útkereszteződés, keresztút@ kötés
m(
@vÍzválasztó,vÍzgyűjtő
medence • jiNsei DO buNkiteN A.i (u· Iv 1t l.\) (J)-fordulópont(életben) buNko (bON) :>z Ji (*) ( AS, " Iv l.'J(fu) civilizáció, kultúráltság bUNmeiteki/na :>z 8jj 99 [ASI" Iv ft> l.\ -c 2')1 'lJ. (mn) civilizált, kulturált bUNmeN ""x. illi (AS," Iv ft> Iv) (fu) elismerés (írásos) bUNmyaku :>z !lm (AS'" Iv VJ ll> ) - iskolásként viselkedik
butaniku
60
buryoku
61
butikku
byódó
butsuzó fl
f~ (Il'"?~" 5)
bushó/na f iffl( ll'" u ~ 5 JI ta:
butikku #
(mn)CD lusta, rest, henyélő,
butik
(fu) Buddha-szobor vagy
tétlen, közömbös @ veszélyes, kockázatos, vésztjósló,
butsu butsu iu iS, " ":;) IS\ " ":;)
kép
fenyegető
zsémbelődik, zsörtölődik,
fegyveres b~atkozás
bussbitsu to/] ~ (Il'''? u?)
busabó f
panaszkodik
(fn) anyag • #DaiyamoNdo ~ wa katai busshitsu desu. 9" -( v 'E ~ 1'-"
buryoku ítl (ll'" "
J;
fL. u) 1;1; _ -r: " "9 o Beteg (fu) kórházi terem, betegszoba vagyok. • byóki ni (naru/kakaru)_Ii: byóteki/na~ @( D" ~ 5 -r: i!) ( t.I. .Q I IJ\ fl' .Q) megbetegedik l tJ. (mn) beteg/es, kóros, • byóki ga naoru- IJ'" yf:1 (tJ. abnormális, egészségtelen as) .Q (meg)gyógyul byúkeN ~~ ~ ( D " ~ 5 lj Iv) • omoi byóki (as -t.) \,\téves nézet, hamis eszme
• ooki na byóiN -};:.. ( as as) i! t.I.
m
súlyos betegség
cha tea
*(
"5 ~ )(fu)
• ochaO nomu as -~~ ~
((1))
teát iszik
• Ocha O kudasai. as
-
~
*
~ i!' l: ",
*
*
(5 ~ b Iv (tI/i)
chi chi banare suru
$1 m( 5 5I c Jt. [ UJ) .Q megpillant, pillantást vet vmire
chirashi
71
• chirarito mitadake de
chirimeN ~ra ~ ["6 ': > ® Iv) (fu) krepp (textil) chiritori 1;!fX ("6 ': > c) ': > (fn) szemétlapát chiru ~ ["6) ~ (ige) hull, esik, szór, szétszór, szétesik
"66'::> c 5[ [UJ) t.: 1.:"11 Z" az első pillanatban
• chirarito kiku - ~~ [ ~) < kihallgat (kiles), meghall vmit véletlenül
chirashi ~["6) 6 LJ (fn) hirdetőcédula, reklámcédula, röplap chirashi zushi ~ ["6) 6 LJ 1tf pl [9" u) (fn) doboz szusi (rizs,hal) chirasu ~ ["6) 6"9 (ige) szór, terjeszt, hint szemerkél, permetez chiratsuku !i 6 ::> < (tUi) esik, hull (csapadék), libeg, lebben, vibrál, riad chiri tiE ~ ["6 '::» (fu) földrajz chiri J!I ["6 '::» (fu) por, szemét chiri # 7- lj (fu) Chile chirigami I; *ff ["6 ': > "IJ\ " UJ ) (fu) vécépapír, toalettpapír chirijiri ni !i lJ LJ" lJ Ii:(hat) minden irányban, mindenfelé;darabokban(törve) ;külön-különc> = barabara ni
• ki ga clliTU
chissoku
3K
[~)"IJ\"_
tébolyult, őrült, zavart, zaklatott chiryó rá ~ ("6 '::>.1; 5) (fn) gyógykezelés chisei ~ 11 ("6 tt\,\) (fu) topográfia; intellektus, értelem chishiki ~ ~~ ["6 u ~) (fu) (!) ismeret @ tudás @ tanulás ® intelligencia chishiki jiN ~ ~A ["6 u ~ u"lv) (fn)tanult ember chishima (rettó) T ~ ("6 u*)(;f1,?C 5) (fu) Kuril-szigetek chishitsugaku tiE ~:F [ "6 u ':) "IJ\" rt ::» (fn) közvetlen kapcsolat chokki # 7- 3 ':J ~ (fu) CD mellény @ trikó chokkó fT (~J;:> z:. 5)(fn) ( ~ J; 5 1:1") U 1 _ U Z 1,\ il: "9 o hírnök, előfutár Nővérem havonta húszezer chókó suru ~Jl ~ (~J; 5 z:. yent takarít meg. 5)"9 .Q (ts/i)(rég)adóaján• chokiN suru ÜT iÍ ( ~ J; ~ Iv) "9 .Q (ts/i) ment, dékot küld spórol, takarékoskodik chókósei Il.~ ~ í) ~ J; 5 z:. chokkai O dasu !5 J:? b\ \,\ 5 tt \,\) (egyetemi) hallgató :a: tL.""9 (tUi) beavatkozik chókó suru ~ ~ (~J; 5 chokkaku ~ ~ J; ? b\ z:. 5) "9 .Q egyetemi
A
japán)
saikin; I~" 1,\
m(e-~' ~
• terjeszt (bacilust)
• babcsíra (fu) u ~ u moyashi • szójabab (fu) 9. (t;:"~, 9") daizu báb, bábú (fu) ~ baba baba (fu) (!) Gáték) lf~ (Ii: Iv~".t. 5) ningyó • A kislány babával játszik. 9:(i15 Iv t..)0) T (;:)I~_L1Iif (i!!i'f:)
It ~,
b~
78
bab
ki o ushinau
baj
• bajban (volt! van/ lesz) (ige) C" ~ C" ~ 9 ~ gota-gota suru @ -, szorongás, félelem ~c ( u Iv l;t°~') shinpai • bajt okoz szüleinek fij ~ (1).t.5ulv)r~ 'L,~C ~fi (fl')
t,
tt ~ ryóshin ni shinpai o kakeru @ _, csíny tevés, hiba 1,\ ~ 9"
6 itazura
• bajt okoz! kever - 9 ~ itazura suru
v t:" _
*
chúó
sekaijú kara c/túmoku sarete imasuJEZ (fl' tI.) o) tff (éJ5 tc. b) u 1,\ PJf 9t" (rjlv 2' ~ 5) I~ ~ 31f
(ttb'I,\)u ~5fl' b_
1t
hatalmi rendszer
*
lő
• machi no chúó kara mJ ( ~) • Isha wa ude ni cI,úsha O shi(/)_bl 6 a város központjától te kuremashita. ~ § ( 1,,\ u"') I~ cbúritsu/no rI (~ ~ 5 t> ~ ( 5 -c") li: _lff u -C < n u ~o :J) I (J) (mn) semleges Az orvos a karomba injekciót
*
ep
cbúryú (kaikyú)
ep ~4t
(~~ 5 t> ~ 5) (~ ~ ) (b' 1,,\ ~ ~ 5) (fu)
középosztály
cbúsai fep ~ (~ ~ 5 c! 1,,\] (fu) CD meditálás @ döntő bíráskodás cbúsei I~' M< (~~ 5 t1: 1,,\) (fu) hűség, lojalitás engedelmesség cbúsei ep t!t (~ ~ 5 t1: 1,,\) (fn) középkor cbúsei ep 11 (~~ 5 t1: 1,,\) (fu) semlegesség • chúsei seNza i - ~ ~Ij (t1: Iv c!" 1,,\) semleges mosószer,
semleges tisztítószer cbúseisbi ep 11 f (~~ 5 1t 1,,\ u) (fu) neutron • cI,úseishi bakudaN ( I~"
1i 5*
< ~ " Iv) neutronbomba
cbúseN 1m ~ (~ ~ 5 t1: Iv) (fu) sors/olás, tombola
adott. cbúsba !fa ~(~~ 5 u '\!I) (fn) parkolás • chúsha suru!fa ~ (~~ 5 u '\!I) '9 ~ (ts/i) p'arkol • chúshaihaN 1,,\ I~ Iv) (fu) parkolási szabálysértés • chúshajó - ~ (u" J:. 5) (fn)
-ll &: (
parkolóhely
81
cbúshoku cbúshoku €J, ~ (~~ 5 u J:. tl il: LJ "k.oEz a mun-
11
_*g
ka nagyjából kész. ('befejezödött') daitaN/na ~ ("k." 1,\ "k. Iv) / tJ. (mn)' merész, vakmerő, bátor daitasú ~ ("k."l,\"k. 9 5)(fo) többség, szótöbbség daitórvó *Jt ~ ("k. "1,\ C. 5 tl J; 5) (fu) elnök (országé) • fuku daitóryó ;IJ *Jt PW ( 13\ L) ~ ( li:: "k." Iv) karate 2. foka • daN O agaru - ~ J:. (iI;)"IJ\" ií
felmegy, lép felfelé -daN lill ("k." Iv) (told) csoport, testület, párt • kishadaN ~2 §
lill (i! u ~ "k." Iv)
(fu)sajtócsoport, sajtóosztály
lill
• seN~.hudaN i1[.f (tt Iv u ~ tc. Iv) (fu) sportcsapat daN ("k." Iv) (fu) peron ('>purattohómuvágány,platform) daNbó ~ ("k."Iv~" 5) (fu)
í.!
m
fűtés
• daNbó suru ~
m("k." Iv I~" 5)
9" ~ (ige)fűt, tüzel
daNryoku/sei
86
daN#bóru
m
• daNbó setsubi ai ~ tm (t.::" Iv I~" 5tt ? O" )(fu)fűtőberendezé~~űtőrendszer • Koko ni daNbó setsubi wa arimasu. ;: ;: 1t- ~ (fu) népi darake desu. ;: ro 7- A t- let I§~ JI
táncol
tánc daNsó ~ Ji (t.::" Iv of- 5) (fn) törés daNtai fill ~(t.::"lvt.::\,\)(fu) csoport, párt, szervezet
(* 5tJ'") \,\ t.::" 6
tj Z"
9" o Ez
a
teszt tele van hibával. daraku ~ (t.::" 6
(tl/i)
összetalálkozik debaN Ifj ~ (Z"lcI:" Iv) (fu) visszatérés, megtérés debu T" 13\ "(fu) kövér ember
debushó t±l =F ~( z" ~, " u J; 5) (fu)
otthon
ülő
ember
debyú# :r"t:":J.- (fu)
kezdet, pályakezdet dedokoro t±l PJT ( z" c." ;: -3) • deNwa de~ ~5 (z" Iv o) z" (fu)forrás, eredet telefonon, telefonnal defure # :r" '7 v (fu) lelo• lehineN no uehi de ich ibaN kireina kisetsu wa haru desu. hadás, apadás, leengedés, ~ ( 1,\ !; :Id Iv) ID 5 5 z " - :I- kiürülés, kiürítés Ceruzával ír/ok.
( ~, "5 1 Ici: N;: ) (fu)
65 :i- ~ telefon-
szám deNwachó ~ 65 ~~ (L" N P!; ~ 5) (fu) telefonkönyv deNwakyoku~
65
fq] (L" N P ~ ~ *
re *
*
deshó -c" u J: -5
(hat)
talán, lehet, lehetséges, valószínű, úgy tűnik • Ashita wa ame ga furu deshó.0 u ~ Ict 1fí (if5 0) b\" ~ (,s,):Q -r" u ~ 50 Holnap valószínűleg esik az eső.
desu, da -c" 9", fL.
(s.ige)
van, vannak, vagyok. .. (desu udvarias;da közvetlen alak)
• Watashi Wa seNsei desu. (p ~ u) Ict 9" o
re í. ( -\:tiv -\:t
1,\)
disuko# T" l' A ::J (fu)diszkó -doM (c") ®fok • sesshi júdo ~ (1t? u) 10.1 (u"~ 5 c") tíz
m
fL.. romszor
-r"
(Én) tanár (mester)vagyok.
1,\
.I (
vörösréz
rendszertelen, abszurd, felfoghatatlan
dó HICl
(1J..j(J)) (mn)
.I ( !; c") egyszer .I (
• júdo t LJ ~ 5 c") tízszer dó ~1Dl (c" 5) (fu) bronz,
detarame (na/no) -r" tc. 60
(c" 5) (fu)
csonka test
hogyan, milyen módon? doa # """j1 (fu) ajtó
Szeretne (egy) kávét? @hogy/an,mi,mit,milyen? • #doa ~ O akeru • Sakki no hanashi ni tsuite, aData wa dó desu ka?
,,""j1
~
00 (0) lj ~ (ts/i) ajtót nyit
• #doa ~ O shimeru
,,""j1
~
~ ( u) If/) ~ (ts/i) ajtót zár
csolatban ön mit mondana? doai Nt tf (c" 0) 1.' (fu)fok, • Sore O dó omoimasu ka? -r intenzitás n ~ c" 5 I~ (C15 t.) 1,\ 9" b\ o dobokukóji ± I ~ Hogy gondolja azt? (c"I'l" < 1.l\oBocsánat, ki ön (ki maga)?
dójiJni
96
dodai
• docllira ka c" !:i 6 'lJ1 egyikük dói
lDl g
(c"5\")(fu)
egyezmény dóigo lDl ~ ~ (c" 5 \" L:")(fu) szinonima, rokonértelmű • docllira mo yokunai c" !:i 6 tJ szó dóiN suru Ih ~ (c" 5 \" lu) J; < tJ. \" egyik sem jó dodai ± (c"1.:"\")(fu) '9 ~ (ts/i) mozgósít, mobilialap, alapítvány, bázis zál dó demo ii c: '5 T" :o ,,\ ,,\ dói suru lDl ~J c" 5 \") '9 ~ (tVi)egyezkedik,beleegyezik nem számít, mindegy dódó-tarul dódó-toshital doitsu # t--" -1' 'y (fu) dódó-toshiteiru -g k Németország (c"5c"5)1.:Qj(c"5c"5)C #doitsu ~ jiN t--" -1' 'y A (fu) LJ 1 If T l:;" '\'!> / c (hat) lármásan, zajosan bőven, bőségesen, dó yara c" '5 ~ 6 gazdagon dotabata c " t.:lct"t.: (fu) valószínűleg... O dó összezavarás, összetévesz- dóyatte CH '5~::>"C hogyan ... odó tés, zavar, lárma, zaj dótai ftlOl f$ (c" 5 t.: 1,\ J(fu) dóyó ~ ~lfl (c" 5 J; 5) (fu) gyermekdal test, torzó dóyó (na/no) lDl 11 (c" 5 dotaNba de tj ~ J; 5)( 1J./ (1)) (mn) hasonló, ( CH fc: Iv l.fp::H (hat) utolsó azonos, ugyanolyan (döntő, kritikus) pillanatban 81 8 (c" J; 5 dotchi c"::> t> (nm) melyik doyó/bi D") (fu) szombat dotchimo c H::> t> =t (nm) • doyóbi ni ,..., 1 ~ ~ (~) ln. szerencse -5 oRem élem, még találkozunk. eNbuN ~ 51 (~ Iv 13\· Iv) (fu) eNgo suru ~ ~ [~Iv c") g .Q (ts/i) véd, oltalmaz, só, nátrium-tartalom eNchó suru ~ ~(~ 1v!5 ~ támogat
*
\,\ *
5) 9" ~(ts/i)hosszabbít,foly
tat, prolongál, (meg)nyújt
107
eNgumi
eNgumi ~ ~.El (~ Iv 1 (®) (~d't Iv ~ 9") < (i)szakadatlan esik (eső)
furiyamu ~ (iS')" ll:. (~) QJ (i) eláll (eső, havazás) furo (ofuro) il ES (iS, ~) (fu)
~ LJ ~ )(fn)csomagoló szövetanyag furu ~ (iS') .Q (tl/i) esik, esni kezd (eső, hó)
furoshiki
Ji\. ES ~
(iS,
• Asu wa ame gafuTu só desu.
B,Ej
B (~9)li "f:N
(®0)'IJ'"_
furoNto # "J D : ; " (fn) recepció, porta (szállodai) • #fUTONto ~ kaikei - ~
m
( 'lJ' \"
lj \")
recepció-pénztár
furugi Ó ~ ( iS, :Q ~") (fu) használt ruha furuhoN ó/.$:( iS, :Q la; Iv) (fu) használt könyv furui Ó (iS,:Q) 1,\ (nm) részleges @ alkalmatlan, hiányos,nem alapos J
C.
(hat)
váratlanul, véletlenül, hirtelenül, önkénytelenül
futó (na/no) ~ ~ (13, c 5)
futoN .fil Et! (13'
másnaposság
u 9 o Téli szünetben Narába utazom. fuzai ~ li: (13, C!"l,\) (fu) távollét, hiányzás, mulasztás
futokoroguai il ~ '8' ( 13, c 5) (fu) könnyelmű, hanyag megszakadás, megszakítás, fuyu ~ (13dP) (fu) tél szünet,(telefon vagy közlekedés) • Konofuyu wa totemo samui futsuka E3 (13,::> 1:1') (fu) desuo 5) / o)
(mn) általános, rendszeres;
általában, rendszeresen
( 13, J; 5 V Iv) /
=
=
futtó suru
m/I
6) "
(13'
C 5)
J
11* fT
_Ii: ~
(lJ J: gakkó, jidó kotta (nyomtatott) gakugei :F~( b'" < It" \,\) (fn) gakusha:F § (b'" < LJ '1'» tudomány és művészet (fu) tudós, kutató gakuhi :F I( b'" gakkó, kót~, seito t, 5 IJ\ ('9;:) LJ - LJ "c < fL." c! \,\; e_ch?gakusei ep :F í. ("5 tP Ueda úrinő, legyen még egy ::> j)\ < tt \,\) (fu) diák, tanuló kis türelemmel, '0 rem . (kÖzépiskolai) c:> gakkó seito gamen @j [ID (b' i1J Iv) (fn) e ~mó!o wa gakusei des~. ~ film képe, képernyő (I, t,::> C) Ict ..... "c" "9 o Húgom gametsui"IJ\ i"!5 tl (mn,hat) neveletlen, faragatlan ® (mn) erős, izmos, kemény, gashi suru lm 9E (b\" u) bátor, szilárd @ (hat) erősen, "9.Q (tUi) éhen hal keményen, bátran, szilárdan 2asoriN# 11" '.) I) ":.I(fu)benzin -2atsu ~ (b\"::» (fu) hónap • gogatsu saNjú ichi nichiS ~ • gasoriNsutaNdo # 11" '.) U / 31 B (L:."b\"::>~Ivu"~51,\!; A 9 / " " (fn) benzinkút gasshó '8' ~ (b' "? U J:. 5)(fu) 1Jjebruár gasshódaN (gasshótai) • saNgatsu 3 ~ (~ Iv f.lI" ::»márcift~8l (ft~~ ) (b\":> u", 5 t.: " Iv)(b\"? UJ:. 5 t.: 1,\) us • shigatsu4 ~( u tJI" ::»április • gogatsu 5 ~ ( L:." tJI"::» május (fu) énekkar • rokugatsu6~( -3 5!'\ !5 lJ'" '?) november gehiN/na ~ @ (lj" D 1u)1 16. ~!~:::::;u 12~ (lJ" lJ> 5 li: tJ," '?) (nm) illetlen, erkölcstelen,
2
awa
mu (lJ'" O) (fu) oldal (vmi
oldala), part
• uchigawa P'J mu (5!5 'fJ\" p) belső oldal • sotogawa 7'~ ('f: c)_ külső oldal • kochiragawa t:. !5 6_ ez az oldal, innenső oldal • mukógawa l5J (tJ) t:. 5-túloldal • hidarigawa ~ ( D ti:." t:» - bal oldal " • migigawa t (~a )-:jobb oldal • mado~awa ~ (* c )- ablak mellettI hely • NihoN de kuruma wa hida rigawaO toorimasu. (Ii: 13; Iu)Z"
8*
ij[( < ldl: ) let ~ ~Ij
~ (c
il) )
t:>
* "9
o
m
(film, TV)
ge ~ (/:t") (fu) gyenge (minőség,
ügyességek művészete, animációs trükk/ök geijutsu ~ VIG (/:t"I,\ V ~ '?) (fu) művészet/ek, finom ~ geijutsu-teki/na ~ ~i\G BY (/:t"I,\ u" ~ '? Z ~)I 16. (mn) műveSZl geimei ~ :f5 (/:t "1,\ If) 1,\) (fu) színészi álnév,színpadi név geinó ~ ~~ (/:t" 1,\ cl) 5) (fu) "
sz~ra~oztatas, "!~l~ttatás, el~adas..:zerep~atek
(o-~" f) fJ\"p) gelsha ~ ti
Japánban a kocsik baloldalon közlekednek gaya-gaya suru 'lJ'""\'!> 'lJ'""\'!> "9.Q (tUi) lármázik, zajong gayóshi @j *Jh1J'" eJ:: 5 u) (fu) rajzpapír gazó @j ~(IJ'" t" 5) (fn) kép :tr
durva, közönséges, vulgáris gei ~ (/:t" 1,\) (fn) tecnikai
rang, fokozat)
• ge noge-Cl) -(fu)leggyengébb
(/:t 1,\ U \!l)
(fu)
gésa gejuN ~ E] ( /:t" u" ~ lu) (fu) hónap utolsó 1I3-a geka 51- r~ (/:t" b') (fn) seb észet geki ~Ij (Ij " ~) (fu) dráma, játék, színházi előadás
133
geki O suru
geki O suru ~IJ (/:t " ~) ~ '9 ~ (ts/i)játszik, előad gekiheN ~ 3t (/:t" a" lu) (fu) drasztikus változás, erőteljes változás gekijó ilj j~(lj" ~ u" d: 5)(fn) színház gekitotsu suru flJ.. ~ (/:t" ~ c'?)"9 ~ (tsIi) ütközik, ellenkezik, egymásba szalad gekitsú iJlX 11" ~ '? 5) (fn) éles fájdalom gekihatsu fJJ. ~(/:t" ~ let '?) (fu) ismételt kitörés, kirobbanás gekkaN/shi ~ ftl I (/:t":>IJ'1v I u)(fu) havi (folyóirat) gekkei ~ ~ (/:t" :> /:t 1,\) (fu) menstruáció gekkó ~ J't (/:t":>;: 5) (fu) holdfény gekkyú ~ /:t" :> a ~ 5) (fu) havi fizetés gekkyúbi ~ B(/:t":>~~ 5 O") (fn)fizetésnap gekokujó 1" JLtr /:t" t:. < u" d: 5)(fn)alsóbb társadalmi
mr (
m
ro ( ro
osztály (réteg) győzelme
geNdai
gému # 7" -,Ú (fu) játszma, meccs (pl.baseball) geN 5! (/:t" lu) (fu) \\'\)(fn) parlament, kongresszus (nemzeti) giketsu ~ ~ [~"It '?) (fu) döntés, határozat (csoporté) gikochinai ~"c::. É tJ. \"(mn) merev, feszes, ügyetlen gimoN ~ rD~ (~" -fl Iv) (fu) kérdés, kétség
re
138
gimu • gimpLVO idak.&É Fcil [i!" t. Iv) trfi! [1,\ t.::") < kétsége van • gimoN desu -
1:" g
kérdéses
2imu II ft [i!"~) (fn) kötelesség • gimu O hatasu - tr~ [lot) t.::
teljesíti kötelességét giN ~~ [i!"Iv) (fu) ezüst giNiro ~~ ~ [i!" Iv 1,\ ~) (fu) ezüst szín giNga ~~ ~ÖJ [i!" Iv b\") (fu) Tejút 2iNkó ~~ ~l' [i!" Iv c 5) (fu) bank • NihoNgiNkó E3 ;$: ~~ ~l' [IL: 1iJ; Iv i!" Iv c 5) (fn) Japán Bank g
• Ane wa giNkó ni okane O azukete okimasu.~ifi [35 t.l) It _IL: i!5~ [tJ\t.l)trffl [35g")It1:i!5
i!
*g
o Nővérem
pénzt tett be
gisshiri/to
gishikiteki/na
• gisshirilto tsumeru
• #gitá ~ O hiku [D)
vita (tUi)
érvel, vitázik
• giroN no mato _CD ~ [* c)
vita tárgya • Watashitachi wa #HaNgarli ~ no seiji ni tsuitegiroN shimashita. fL.. J1 [P t.:: u t.:: ~) lot J\ ~
rét
a bankba. giNkógótó ~~ ~l' iJS1 ~
1]"
[i!"IvC5C"5e5) (fu)
Magyrország politikájáról vitatkoztunk. gishi tl gifi [i!" u) (fu)mérnök gishiki fi. It [i!" u i!) (fu) rituálé, rítus, szertartás, ceremónia, ünnepség gishikiteki/na fi. It 69 [i!" u i! 1: i!)1 16. (rnn)rituális, szertartásos, ünnepélyes
CD bankrablás @ bankrabló giNkóin ~~ tl' ~ [i!" Iv c 5 bank alkalmazott giNkONshiki ~M Jt [i!" Iv c Iv u i!)(fu)ezüstlakodalom, ezüst házassági évforduló ginó t~ ~ [i!" CD 5) (fu) technika, ügyesség 1,\
Iv) (fu)
1,\ 1:BR
[ti: \,\ u") IL:?
~ [i!" ~ Iv) u
* u t.::
/1)
szorosan (pakol! tölti rak) itá 2 # ~"$J - LJ IJI c!: (hat) • Chúgokugo ep ~ ~ [~~ szorosan _ 5 c" < c") (fu) kínai nyelv
giNsu ~~ -T [i!" Iv g) (fu) pénz (régi nyelvi szó) girei fi. tL [i!"tH\)(fu) szertartás, ceremónia giri II ~ [i!" lJ) (fn) kötelesség (társadalmi) kötelezettség (erkölcsi) giri no II J! [i!" lJ) Cl)(rnn) házasság révén rokon
• giroN suru ,..., 9"
139
o
* 9 - tr 7li!
< gitározik
#Doitsu ~go ,," 1 ~ ~ [c") (fn) német nyelv • Eigo ~ ~ [;t 1,\ c") (fn) angol nyelv •
-li.
• Kare wa #gitá ~ ga józu desu. f&i [tJ\ tl.) Ic!: ~" $J -'lJ\" L f [u" d:. 5 g") -c" "9 06 jól gitározik. • Watashi wa #gitá ~ O hiite
• FuraNsugo 7:; ';I .A an [ c") (fu)francia nyelv • HaNgarígo 1\ ';111" !)- ~ [ c") (fn) magyar nyelv
utaimashitaJL.. [P t.:: u) lot
[IL: 1iJ; Iv c")
9-tr ~ (0)1,\1:
IX
*"
[5t.:)\'\*
u t.:: o Gitároztam, énekeltem. giwaku ~ ~ [i!" t.> c:" 15 ~ 9" .Q (tUi) zavarbajön,
összekavarodik, rendetlenkedik • gocha-gocha to - C. (hat)
rendetlenül, összevissza
20chisó
fIll !1h *-( C:"15 -r 5)
(fu)finomság, nyalánkság, érzékenység, • gochisó suru _"9 ~ (ts/i)
lakomát ad (vacsorát ad) • Kyó wa gochisósama deshita.
'9 8(~J; 5)13:_ -r" u ~o
Köszönöm a finom ebédet /vacsorát.
goku
góhótekilna ft rt fe
gódó S lDl
május
c:" 5) (fn) májusi szám
141
góhótekilna
~ ~ (c! Iv 13:°) I':: ~t(
,,\) ~ aHi:
Délután háromkor megyünk-e sétálni? Iv b' o
20haN
f!ll
~ (C: "13: Iv) (fu)
étkezés, @ főtt rizs • asagohaN $Ji ((li) c!) - reggeli • hirugohaN.@- (D.Q) - ebéd • baNgohaN ~ fiP ~ (I,f Iv c:" 13: Iv) vacsora, estebéd • yúgohaN '9 (tP 5) -vacsora • gohaNO taku -~!IX (~)
szemét, goma .li (;:"~) (fu) hulladék c> hokori por szézámfű " kk " gomibako C ~ ffi (1;1: L) gomakasu c" 'lJ' "9 (ige) (fu) szemétláda, szemetes (!) hazudik, jUllent @ csal, becsap, hamisít@pénzt lop vödör gómoN ~ ~ (L" 5 t, Iv) gomakume li Ej (L" ~ (fu) kínzás < ®) (fu) ötödikfoggöny gomu # ::J" b. (fu) gumi (felvonás) gómaN/na tmI ~ (L " 5 ~ Iv) goraku w{ ~ (L" 6 tP '5)
guNji 'i' .$ «H Iv l/l (fn)
(hat) reggel (közepén) • gozeN kuji ni _ lL ffil
hadügy
IL.
guNjiN 'i' A «H Iv uHIv)
( < uH) IL. reggel 9-kor (fu) ~ton~ gózoku : ~ (~H '5 tH
(1C!:1,\)t:>~9 ,
o
O a hadseregben szolgai. < c::. 5 fl') (fu) kívánság ellentéte; ellentéte az óhajnak; ellentét, antitézis W 11 (~" J: 5)(fn) sor, vonal (szövegben) • gyó O kaeru - ~ fl'
;t.Q
új
11
*
gyósha (~" J; 5
lJ") (fu)
eset, esemény, funkció • saNgakki no gyóji no yotei 3:F ~ (c! Iv tJ'"? a) o) _ o)
t :i: ( J: L
\,\) harmadik
időszak eseményei • neNcbúgyóji ~ ep (tdlv !i ~ 5 J-évenkénti esemény, évforduló gyokairui ~, fl ~ ( ~" J;
fl' \,\
.Q \,\)
1!vúniku
L Iv) 9" ~
(fu) marhahús
(tVi) elképed, meghökken, meglepődik
~,~ (~" J: I':: C 9" ~ (1;Il1C::~ 5) -import marhahús 2Y únyú ~ ~" ~ 5 l':: ~ 5) (tIli) megrémül, felriad, (fn) tej, tehéntej megijed, meglepődik • gyúnyúbiN ~ *Ü~" ~ 5 l.:: gyú-gyúzume/no E'" ~ -5 ~ 5) V'" Iv (fu) tejesüveg ~" ~ -5 :J" (1) 10) (mn) zsúfolt • gyúnyúya ~ Ji (~"~ 5 l':: ~ 5 ~) (fu) tejbolt
*1 (
*1
H
halfélék (hal, kagyló, homár...) V) (fu)
habataku
;;óteN suru iq1 J( (~" J: 5
(fu)
gyómu l" f~ (~" J: 5 sort kezd (szövegben) • Shita kara nivóme no kaNji üzleti kötelezettség ga yomemaseN.1 (u tc. ) fl'
147
gyóteN suru
ha
~ (Ict)
(fn)fog
• haisha ~ ~
ti
ha lJ (Ict) (fu) él (kés éle) (Ict \,\ u ~ ) haba rJi (Ict Ict") (fn)szélesség
(fn)fogorvos • hamigaki ~ (Ict) ~ b\" i!
• Kono tóri no haha wa naN #métoru ~ gurai arimasu ka?
(fn)fogmosás
c::.
dik sor kandzsiját nem tudom (fu) menet/elés, parádé gyorui ~,~ (~" J:.Q \,\) (fu) elolvasni. ~ f1fi. (~" J: 5 ~") (fu) halfélék vezetés, intézés, igazgatás, gyósei 11 iE~ (~" J; 5 1t \,\) viselkedés, magatartás, mo- (fn) kormányhivatal dor, illem gyóseki l" *j(~" J: 5 -1t~)(fu)
• Ha O migakimasu. ~ (Ict) ~
fOl
aJ.tJ," ~ ~ 9" o Fogat
Ennek az útnak hány méter a szélessége?
• gyógi yoku suru - J:
nak a szélessége nagy, nem? levelei hullanak. (hiroi = 'széles') • Ha O dasu. ~(Ict) ~ t:±:j (t.::") habataku (~ (~" 1.: < (tIli) 9" o Kilombozódik. Levelet hajt. repül, verdes, csapkod ha tm (Ict) (fu) csoport,szek- (szárny) ta, felekezet, párt
(Ii:)
_O)
(J:) 0
~::f
(tJ' Iv u") fl'"
Eot
* 1t lvoAlulról a máso-
< 9" .Q
viselkedik; jól viseli magát
t1 fa ft rl
gyógisahó (~" J: 5~" c!
ra; 5) (fu)
etikett, illem, etikett, udvariassági szabályok,jó modor
gyogyó
~,
(fu) halipar
l" (~ . J:~" J: 5)
(fu) halhús
gyóretsu
11911
(~" J: 5 tt ::l)
teljesítés (üzleti), megvalósítás, eredmény, végrehajtás
gyoseN ~,fflB
(~" J: -It Iv )
(fu) halászhajó gyosha ti (~" J; u ~ )(fu)
fIP
kocsis, kocsivezető
gyósha l" ti
(~" J; 5
vállalati kereskedő
u ~ )(fu)
mos/ok. ba ~ (Ict) (fu) levél, fólia, lomb/korona, falevél • Ko no ha ga chirimasu. (q o) ~ (Ict) fl'" ~ (!i) t:l 9" oAfa
*
*
o)
II
(c as) t:l
o)
(t.J: Ivp (ts/i) rendez, helyez,
elhelyez
haieN
haiyú
150
haichi suru
-
pénzt kap
~
• ie no naka ni hairu ~ (\,\~) ID (16. bl ) li: - házba bejön • Kono kago no naka ni nani ga haitte imasu ka? ~ ID bl ~"ID (16. bl ) li: fO] (16. li:) bl " )'J I~
Mi ~ (la: ,,\ ~ Iv) (fn) ep
tüdőgyulladás
haifu suru @c ffi
(la: ,,\ ~\ )
alamizsnát ad, ételt ad koldusnak 9 -l> (ts/i)
ep
\,\):>
"t: \,\ *"9 bIO
Mi van a
kosárban? ;:jI::. ~~ " (haigoni 19 ~ (la: \,\ ~) hairyo @c Ji. (la: ,,\ lJ do) (fn) (hat) háttérben CDmegfontolás, meggondolás, hai'iro no ER t:: (la: ,,\ ,,\ ~) (J) figyelmesség, figyelem @ (mn) hamuszínű, szürke, ho- támogatás, segély, védelem mályos, borult, borongós haiseN @c ~ ( la: \,\ -\1: Iv) (fu) haijo suru fJ~ ~ (la: ,,\ l/ do) drót, drótozás, huzal, I-
9 -l>(ts/i) kiküszöböl
eltá-
huzalozás
I" ~
haisha
haikei ~ ~
(fu) fogo rvos _ haisó ~ JE (la: ,,\ ot ::» (fu)
haikei
1l
(let ,,\ It "\)(fo)
d' ~ (la: ,,\ lj "\)(rnn) me utamo as
1l 5i!. (la: ,,\ It
haikeN suru
Iv) 9 -l> (ts/i) néz (szerény),
olvas
haikiNgu #
J\
l'
~ ";/?
(fu) kirándulás, túra
~~ 'ö]
(la: ,,\ 9"
152
hakaitekilna ~~
hakaitekilna
f8
hakaru
hakkiri shita ~ (Ict b') ~
,
(Ict b' \,\ L ~)/~ (mn)
fil (Ict b' ) ~
romboló, destruktív hakama :f~ (Ict b' aq (fn) nadrág (bő, japán, férfi, női) hakari ff (Ict b' tl) (fu) mérleg hakaru (Ict b') .Q (ts/i) mér,mérlegel (súlyt)
próbálkozik, megkísérel hakase lW (Ict b' 1t) (fu) doktor/-i fokozatQhakushi hakeN suru II (Ict It Iv) 9" ~ (ts/i) küld vkit, útnak indít, felfedez haki-haki shita Iej: ~ Iej: ~ LJ ~ (mn) 2') jellegű csoport) (fu) félhónap haNsei &: ~(Iet Iv -It \,\) (fu) haNzai ~e. ~ (let Iv c!" \,\) lelkiismeret (fu) bűntett, vétek • haNsei suru ...... g.Q (ige) haN#zuboN q :f. (let Iv) A" önvizsgálatot tart m" ~ (fn)rövid nadrág (sort) haNsha &: ~'1 (let Iv lJ",) (fu) haori 3f5I • (let a5 ") (fu) tükröződés, visszaverődés rövid kabátka-viselet a (hang, fény, hő) kimonón • haNsha suru""" g .Q (ige) happi ~t *~ (let:> DO) (fn) tükröz, visszatükröz • Kagami wa hikari O haNsha hagyományos japán shimasu. jl (ft. 'lJ'" b) let IT. (O- munka-dzseki (let:> DO J: 5) 'lJ' ") ~ ...... "9 QoA tükör vissza- happyó ~ (fu) közlemény, hirdetés tükrözi a fényt.
haNryó ~ ~~ (let Iv "J: 5) (fu) han-terület • haNshihoshuha ~
±1*
*
haNshiNhaNgi ~ 1~ ~ ~ (let Iv U Iv let Iv 2'") (fu) gyanú, kétség, kétely haNsode :f. *m (let Iv -r -c") (fu) rövid ujj (pl.ing) haNtai &: x1 (let Iv ft:. \,\) (fn) szembenállás, ellentét
• happyó suru '""' g .Q (ts/i)
.haNtai suru""" g.Q (tVi)
tea levele hara Ji (let 6) (fu) )
közöl, hirdet hápu # J\ - -:J ° (fu) hárfa happa (et? (et° (fu)falevél, tealevélQ ha ~ (Ict)falevél t+-
• oeha no happa a5 ~ (5"') o) ......
ellentétes oldal haNtei ?fl] AE (let Iv -c \,\) (fu) Q ítélet, döntés
onaka a5
fi (f6. 'lJ')
has
159
barah ara suru .harabau
Ji (let 6) let" 5 (tVi) haremono M (let) fl,
hason fekszik • hara ga heru ~ffi.. (,,).Q
.Ii
~ (L\ tL.) 1,\ (fu)
(let 6) tJ\ "
(let 6) tJ\ "
gyomor-
fájás, hasfájás • hara ga suku
.Ii (let 6) tJ\ "
g < (ige)(meg)éhezik, éhes • haragei fi ~ (let €lt:t"{,\)(fu) művészete
• hara ga tatsu
n
~
tályog, kelés, daganat, dudor, púp hareru ~ (let) fl,.Q (tUi) derül, kivi/ágosodik hareru M (let) fl,.Q (tVi) (fel) dagad, (fel)duzzad hari ~t (let ") (fu) tű, indikátor, óramutató hari ~ (let ") (fu) tűszúrá sos kezelés, akupunktúra harigami CD ~ (let) lJ *Jf (t. 0)) (fu)
Ji
(tVi) megéhezik
• hara ga itai
étkezés
harubaruto
~ (let
6) tJ\"
méregbe (dühbe) gurul, mérges lesz harahara suru (et 6 (et 6 g (ft:.):::> (ti/i)
aggódik, gyötrődik hara O tateru .Ii (let 6) ~ 'll (t.:) 'IJ\ (tJ. I fC::) (hat) távoli, távolfekvő,
bassó
160
baruka
messzi
hashigo ~:r
(Ici: U c::") (fn)
(Ici: c!)
-l> (ts/i) behelyez, közé
* ti.
(Ici: J ~ 5)
létra, hágcsó
basb.·ka Ic!:
útnak indít
LJ 'IJ\ (ún)
oszlop, pillér
bashiru
*- (Ici: u) -l> (tlli)
fut, szalad • neko ga hasllÍru ~m (~C::) tJI" hasami ~ (Ici: c!J dJ. (fu)olló amacskafut • hasam i de kami O kiru • Gakkó e hashitte ikimashita. ~L"~li (tJlib)~~ (a)-l> :F~(tJI"?C::5)" ;iE (Ici: LJ)? 1: ollóval papírt vág ti (\,1) a u fL. o Futott/am az hasamu ~ (Ici: c!) cn (ts/i) iskolába. betesz, beszúr (vmi közé) hassaN suru ~ (ICI:? c! hasaN suru ~ li (ICI: c! Iv) Iv J9" Q (tlli) ® rakodik 9" -l> (tlIi) csődbe jut, meg- @ árad, sugárzik, kibocsát hassei suru ~ í. (lcI:? tt bukik (anyagilag) hashi f~ (Ici: u) (fu) híd \,\) 9" Q (tlli) ® keletkezik, ki• hashi O kakeru ~:S: tJI 11 ~ tör @ előfordul, megesik hassha ~ A~ (Ici: U ~) (fu) hidat épít hashi iIfflj (Ici: u) (fu) tüzelés, lövés (löfegyver) szél/e, vég/e, szegély, keret, felbocsátás (űrhajó) • Himo no hashi O musubima- hassha ~ 1t! (Ici: J U ~) (fu) shó. *1! (D t,) (/) ~:S: ~ (iIJ 9) fr" indulás (busz) u J; 5 o Kössük meg a zsinór • hasshajikaN ~ ~ r~ (LJ" tJI (spárga) végét! Iv) (fu) indulási idő (o)hashi (as) f:f (Ici: u) (fu) hassó ~ @ (lcI:? ~ 5J(fu) evőpálcika eszme, idea, ötlet
helyez
*
m
J
*
has só suru ~ J2S
9" -l> (tlli) elküld, felad,
a kanyaró • haruka na mukas h l· Dl. ~ 1d:.ti ( iIJ ty. LJ) li: nagyon régen • hashika ni kakaru Ici: u tJI li: I -l- (as as) tJI tJI ~ kanyarót elkap • Iraruka ni ókii ~ i: A a \,\ sokkal nagyobb bashira fi (Ici: ub) (fu)
basamareru ~
161
bassó suru
-ni hassuru rC:: ~
(Ici: J)
"9 -l>
(tlli) er;: (származik) vmiből
mu:::)
batsumei
hatashite ~(lcI:)tc: LJ l: (hat) ® tényleg/esen, elképzelés szerint @ valóban... ? hatasu ~ ( Ici:) tc: 9" (ts/i) elvégez, teljesít, megvalósít
has u (fu) ló.~u~z, hate ~ (Ici:) l: (fu) bata ~ ( ,-J (fu)szovoszek ® legtávolibb (hel ) bata 1m (Ici: fL.) (fu) zászló, @ vég, vége, he;e vmnek szalag hateshinai ~ (Ici:) l: LJ tJ. 1,\ bata/ke (Ici: fL. I 11) (fu) ()' t l , ,. rnn veg e en h t na Ici: c szantófold h th· - t ~ (Ici: fL. ~) a o Il..S ( ) (fu) galamb, a ac • PFX 'galambszürke (fn) ~úsz éves hatsu/no tJJ (lcI:::>J ro • Imoto wa kotoshi hatachi ni ( ) l " fT±. L:!.. rnn,szn e so narimashita. 7v1' (\,I '6 5 c) Ici: "7 -hatsu ~ (Ici:::> J l· d l ~ (
(ige)
gyorsít, siet, sürget hayaoki !f.}fl: (11 ~ (1)) ~ (fu) koránkelés hayari tit ff (11 ~) t) (fu) divat, népszerűség hayaru tit fT (11 ~) ol> (tUi) CD divatba jön, elterjed @ sikert arat, sikert ér el hayasa ~ (11 ~) ~ (fu) sebesség, gyorsaság hayashi if* (let ~ u) (fu) liget, erdő
hazusu
• -hazu ga nai ~ (11
g")
nem lehet, nem szabad, nem illik hazukashü % (11) '9 " b\ U \,\ (mn) illetlen, szégyenletes hazukashigaru ~,~ (11) 9" 'IJ\ U 'IJ\" .Q (tUi) szégyenkezik hazumu 5m (11g") ~ (ige) CD éled, feléled, mozogni kezd @ gyorsít, élénkít @ugrik hazureru 5l (11g") ~ ol> (ige) kimegy, elhagy b\" t;;. (,\
• yosó ga hazureru (J:t5)b\"9~
t
~
(l19")~ol>
elveszti a reményt • #Shatsu ~ no #botaN ~ ga
hazuremashita. ~ i' ~ (9 ~ b\" 5l (11 g") ~
(J)
*"
* u ~o
• yama ya hayashi no shashiN Az ing gombja elveszett. L1J (,\,!>*)~....,(J) ~~ (u~ulv) • kisoku ni hazureta koto ~jl ~Ij (i! t hazusu 9~ ( 11 g") 9 (ts/i) c::. Iv) g .Q -házasodni kel/jene elvesz vmit vmiről
• Kono kanji ga yomeru hazu • HoN O hazushite kudasai. desu yo. c::. (J) ~::f (fr. Iv u") 1J'" ~ 1.$\ (~ Iv) 'li 51- (119") u Z [J:)fIJ.Q _Z"g d::
o
z a ka n-
E t
dzsit el kel/ene tudni olvasni.
tc:." 2"
\'\ 0
kérem!
Vegye el a könyvet,
aa Hej! közömbös, gondtalan #hea burashi q "7"f:; heiki ~ ~ (" \,\ a) (fu) ~ (fu) hajkefe fegyver hebi ~ (" D") (fu) kígyó, heikiN ~ JS] ( " \,\ a Iv) (fn) sikló átlag, középérték
he, e "
(Az e partikulát
*
• heikiN sbite - U ~ átlagosan, általában véve heikó ~ ff (" \,\ tc) 9" (ts/i)CD átad,
• hikkoshi suru költözik
megindít (O) E' ~ ("i!)
lalta az információs munkát.
~ "t"fo] (fc}: li:) hikiageru ~\ (O) ~ 1 (® b' b'"lt (V' ft.) 1: \,\ a: g b' o 11" ) Q (ts/i) CD előhúz, félre-
imasu kao ® t
*/t (-:l)
(ts/i)kapar, karmol, horzsol
halálra gázol
hikisaku ~I
(O)
(tl/i) CD örököl vmit
hikizuru ~I
visszajön, visszafordul
hikinige 'o E'
@
@
9" (tI/i) visszamegy,
hikikorosu 'o E'
hikitsugu ~I
~ (5) 11 a: LJ tcoNővérem elvál-
(hat)cserében,csereként
hikikaesu ;t
(O) E'
hikójó
kúkó ua.
• hikójó e Íkimasu -" ft (\,\) ~ g repülőtérre megy/ek
*
hikóki
1ft ~1 m [O L: 5 a)
(fu) repülőgép
• Hikóki wa higashi no hó e tonde ikimashita. - l
