Vadviragok

I H A T Á R O Z Ó K É Z IK Ö NY V EK

I

VADVIRÁGOK

IHATÁROZÓ

KÉZIKÖNYVEKI

VADVIRÁGOK CHRISTOPHER GREY-WILSON

Fényképezte NEIL FLETCHER

Szakértő

FRANCIS ROSE

t~ Iq~l\1

III \[9J

TARTALOM Kőtörőfúfélék 96

A DORLING KINDERSLEY BOOK Fontos megjegyzések A könyv elkészítésénél megfelelő körültekintéssel jártunk el. A védett fajok képanyaga kerti példányokról készült, vagy olyan eljárással, amelynek során a növények nem károsodtak. A növények rendszerezése Tutin, Heywood, Burges Flora Europaea c. munkáját (1964-80.) követi. A magyar fajnevek Priszter Szaniszló: Növényneveink (Mezőgazdasági Kiadó 1986) és Simon Tibor:

BEVEZETÉS. 6 Európa és hazánk növénytakarója 6 Hogyan használjuk a könyvet? 9 Életciklus 10 A növények szervei 12 Növekedési formák 14 A levél 15 A virág 16 A termés 18 Élőhelyek 20 Felfedezés és megfigyelés 24 Határozókulcs 25

A magyarországi flóra edényes határozója

(Tankönyvkiadó 1992) c. könyvekből származnak. A hiányzó neveket SzerdahelyiTibor adta. A mű eredeti címe: Eyewitness HandbooksWild Flowers of Britain and Northwest Europe Copyright © 1994 Dorling KindersleyLimited, London • Text Copyright © 1994 by ChristopherGrey-Wilson Fordító: dr. Molnár Katalin Lektor: dr. SzerdahelyiTibor Felelős szerkesztő : dr. Szilasi Mária Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia Hungarian translation © Panem Kft. és Grafo Kft., 1996 A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetője Budapest, 1996 Postacím: 1385 Budapest, Pf. 809 ISSN 1217-5641 ISBN 963 545 109 I Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerbentárolni, bármilyen formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - közölni a kiadó engedélye nélkül.

KÉTSZIKŰEK • 34 Kenderfélék 34 Csalánfélék 34 Fakínfélék 35 Farkasalmafélék 35 Keserűfúfélék 36 Libatopfélék 40 Kristályvirágfélék 45 Porcsinfélék 46 Szegfúfélék 46 Tündérrózsafélék 57 Boglárkafélék 58 Borbolyafélék 68 Mákfélék 69 Füstikefélék 71 Keresztesvirágúak 73 Rezedafélék 92 Harmatfúfélék 93 Varjúhájfélék 93

J

Fehérmájvirágfélék 98 Rózsafélék 98 Pillangósvirágúak 107 Madársóskafélék 125 Gólyaorrfélék 126 Lenfélék 130 Kutyatejfélék 132 Pacsirtafúfélék 135 Nebáncsvirágfélék 135 Mályvafélék 137 Boroszlánfélék 140 Orbáncfűfélék 141 Ibolyafélék 143 Szuharfélék 146 Tökfélék 146 Füzényfélék 147 Ligetszépefélék 147 Aráliafélék 150 Ernyősök 150 Körtikefélék 164 Hangafélék 164 Kankalinfélék 169 Kékgyökérfélék 173 Tárnicsfélék 174 Vidrafúfélék 178 Meténgfélék 179 Selyemkórófélék 179 Buzérfélék 180 Csatavirágfélék 184 Szulákfélék 184 Érdeslevelűek 187 Vasfúfélék 196

Ajakosok 196 Csucsorfélék 214 Tátogatófélék 216 Vajvirágfélék 232 Rencefélék 233 Útifúfélék 233 Pézsmaboglárfélék 235 Loncfélék 235 Macskagyökérfélék 236 Mácsonyafélék 238 Harangvirágfélék 241 Fészekvirágzatúak 244

~

EGYSZIKŰEK • 277

Hídőrfélék 277 Virágkákafélék 278 Békatutajfélék 279 Vízifüzérfélék 279 Békaszőlőfélék 280 Liliomfélék 280 Amarilliszfélék 291 Jamszgyökérfélék 293 Nősziromfélék 294 Békabuzogányfélék 296 Kontyvirágfélék 297 Gyékényfélék 297 Kosborfélék 298

~ KISLEXIKON 308 LATIN NÉVMUTATÓ 310 MAGYAR NÉVMUTATÓ 315

BEVEZETÉS' 7

6 • BEVEZETÉS

EURÓPA ÉS HAZÁNK NÖVÉNYTAKARÓjA Európa területét az eltérő éghaj lati f eltételek, domborzati viszonyok és talajtípu sok következtében változatos, sokszínű növénytakaró borítja . Az egyes élőh elyeket be n ép esítő növénytársulások vizsgálat a f ontos tájékoztatást nyújt az adott terület környezeti állapotá ról.

A

FÖLDÖN, így Európában is, az éghajlati öveknek megfelelően , a szélességi körökkel párhuzamosan jellegzetes növényzeti övek húzódnak, amelyek az éghajlati eltérések következtében zónákra tagolódnak. Az ilyen zonális növénytársulások híven tükrözik az adott terület éghajlati viszonyait. Északnyugat-, Nyugat- és Közép-Európa

D •

soo m felett IOOO m felert

alapvetően három klímatípus Az óceáni (atlanti) és a nedves kontinentális éghajlat a lombhullató erdők, míg a hidegebb, boreális klíma az örökzöld, tűlevelű erdők kialakulásának kedvez. ÉszakEurópában, a sarkkör közelében már sarkvidéki, arktikus éghajlat uralkodik, ahol a tajgát a fátlan tundra váltja fel.

területére

j ellemző .

ÉGHAJLATI ÖVEK Északnyugat-Európa területének éghajlatát alapvetőerr három klímatípus alakítja. A napsütéses órák száma, a hőmérsékleti és csapadékviszonyok mellett a domborzat alakulása is fontos a növénytakaró szerkezetének alakításában. B OREÁLIS ÉS ARKTIKUS

A tél hosszú és hideg . a hőmérséklet soks zor süllyed fag ypollt alá. gyakran ha vazik . A röv id és JlllVÖS nyáron a nappalok jóval hosszabbak az éjszakáknál. Ó CEÁNI

Ó C EÁ NI

Az óceán hőmérséklet-kiegyenlítő hatásának köszönh etően a tél enyhe, a nyár mérsékelten meleg. Egész évben sok a csapadék, amely legtöbbször eső. ritkábban hó fo rmájá ban érkezik. Európa atlanti partvidékére jellemző klimatipus. KÖZÉP- EURÓPAI

Nedves kontinentális éghaj lat. amely re az atlantinál nagyobb hőingás jellemző. A tél hidege bb . a nyár melegebb és meglehetősen száraz .

Egy-egy növényzeti zónánbelül, a domborzativiszonyok következtében extrazonális társulások is kialakulhatnak. A magashegységek alhavasi és havasi övének növényzete sok szempontból hasonlít a tajga, illetvea tundra é l ővilá gára. Az intrazonális társulások különleges környezetiköriilmények, elsősorban a szélsőséges talajviszonyok mellettjelennekmeg. llyenek többekközött a szikesek, a vízpartok és a t őzegmohalapok életközösségei. Hazánk teriiletét, a Kárpát-medencétsajátos klímahatások jellemzik. A nyugati országrészben és középhegységeinkben a köz ép-eur ópai, nedves kontinentális éghajlat az uralkodó, míg az Alpokalján gyenge atlanti hatások érvényesülnek. A Balatontól délre, különösen a Meesekben már a Földközi-tenger vidékére jellemző , mediterrán klíma is érezteti jelenlétét. Ezzel szemben a keleti országrészben a szélsőséges , száraz kontinentális klíma válik meghatározóvá. A sokféle éghajlati hatás megmutatkozik a növénytakaró szerkezetében is, hiszen hazánk teriiletén húzódik két nagy növényzeti öv: a mérsékelt övi lomberdók és a füves puszták (sztyep) határvonala. A Dunántúlra és középhegységeinkre üde gyertyános-tölgyesek és bükkösökjellernzők, a fenyvesek csak kis teriileteket foglalnak el. A szárazabb területeken tölgyesek és füves puszták alakultak ki. Ily módon a nyugati és keleti országrész zonális növénytakarójának fajösszetétele sokban különbözik egymástól.

NEDVES RÉT

Az üde rétek szinpomp ás virá gai nektárral csalogatják a rovarokat.

A könyvbenbemutatott fajok jelentős hányada hazánk flórájára is jellemző - elsősorban a Dunántúlraés az Északi-középhegységre - , de a tengerpartiés magashegységi fajok hiányoznak. A társulástípusés az élőhely (l. 20-23 . old.) ismerete fontos szempont a növények azonosításában. VIRÁGOS KERT

A kert ekben . ma gról ültetett vadvirágok segítene k megőrizni és fennta rtani az adot t terü letre jellemző

f ajokat.

8 • BEVEZETÉS

BEVEZETÉS· 9

A

NÖVÉNYEK ORSZÁGA A szakemberek több sége által elfogadott rendszerekben a Föld élőlényeit öt nagy csoportba: országba sorolják, melyek közül az egyik a növények országa. Az országok további , kisebb rend szert ani egy ségekre tagol ódnak. A növén yek országán belül tíz törzset különböztetünk meg . A könyvben bemutatott virágos növén yek mindegyike a zárv atermők törzsének (Angiospermatophyta) tagja. Más hajtásos növények, így péld ául a fenyők a nyitvatermők (Gymnospermatophyta), a páfrányok pedig a harasztok (Pteridophyta)

HOGYAN HASZNÁLJUK A KÖNYVET?

törzsébe tartoznak. A törzsön belül további rendszertani csoportokat: osztályokat , rendeket, családokat különítünk el. A zárvatermők törzsébe tarto zó növényeket két osztályba: a k érs zik űek vagy az egy s zikűek közé soroljuk. A könyvben s zereplő faj okat is eszerint osz tott uk két alapvető csoportra. A határo zás következő lépé se rend szerint a család azonosítása, ezt követi a nemzetség, majd végül a faj meghatározása. A rendszertani csoportok egymással való kapcsol atát szeml élteti az alábbi ábrán bemutatott családfa.

elkülönítést az élőhelyre és a rokon fajokra vonatkozó információk segítik. A fajok ismertetésénél címszóként szereplő köznapi nevek Priszter Szaniszló: Növényneveink (1986) és Simon Tibor : A magyarországi edényesflóra hat ározá]a (1992) c. munkáját követik. Az "egyéb nevek" alatt a köznyelvben elteIjedt magyar elnevezések és a gyakran használt tudományos nevek szerepelnek. Az alábbi példa a fajok leírását ismertető oldal szerkezetét mutatja be. HARANGVIRÁGFÉLÉK

CSALÁDFA

Csaltld CAM PANULACEAE

RANUNCULACEAE

Család A család egy vagy több, közös származású nemzetségből áll. A családnevet álló betűtípu s jelzi: Ranunculaceae.

Ranunculus ...

Nemzetség A nemzetségbe egy vagy több rokon faj tartozik. A nemzetség (genus) nevét dőlt betűtípus sal írtuk, Ranunculus,

-"IW

Gyéren szőrös vagy kopasz hajt ésú. bokros t ö v ű növény. Merev, karcsú szára rendszerint elágazó. Sötétzöld, fogazott szé l ű levelei változatosak: a tóállásúak szív alakúak, hosszú n yelű ek. a (elsők toj ésdadck. lándzsésak. ü l ők, A rnurvalevelek l cvélszcrűc k . rnéretük a virágzat csúcsa felé fokozatosan csökken. Az ibolyakék. ritkán feh ér, a faj részletes. 20-30 mm hosszú, csengenyű alakú virágok alulról leírása felfelé nyílnak a karcsú, e l keskenyedő füz érben. A keskeny. visszahajlé csészeeimpék jóval rövidebbek a szírmoknál. Az 5 pártacimpapillás szé lű. A lecsüng ő tektermés vékony hasedékkal nyílik. azok ~----t- . ELTERJlmÉS: Egész Európa. a távoli északi

a faj köznapi . / neve

a területek, ahol a bemutatott faj őshon os vagy meghonosodott

~á~t~~~~~~e~·o~~~~~,~ö:~~~~Jrca:'ori. Kertekben sokfelé ültetik.

az i m r

jele azokon az oldalakon, ahol a porzós és a termős vir ág is szerepel

Clematis. Faj A rendszerezés alapegysége. Egymással szaporodni képes egyedek csoportja . A faj (species) nevét dőlt betűtípu s jelzi: flammula. fi caria, vitalba.

• a radon élő nől'ény hajtásrendszerét szemléltetó habituskép

afaj természetes

flammula

Alfaj A fajon belül bizonyos subsp.flammula tulajdonságokban eltérő egyedek csoportja. Az alfaj (subspecies) nevét álló és dőlt betűtípussal jelöltük : subsp. scotica.

Oporzós (him)

élőhelye

A termések, magvak egy ré-

<J TüSZÓTERMÉS Egyűre gű,

tobbmagv ú. hasi varrata ment én, egy kopáccsal nyíl ó term és. Rendszerin t négyötta gIÍ csop ortokat alkot. amelyben a tüszők részben vagy teljes hosszukban összenőttek.

PIPACS

szének ragadós m gy szőrökkel. horgakkal borította f elszíne. így könnyen beleakaszkodnak az emlősök bundájába. a madarak tol/ruhájába. Az ál/atok közvetítésével a magvak messzi tájakra is elkerűlhetnek.

ROVAROK I> A rova rok és a kisemlősök bizonyos növén yek term ését télire odújukban. v árukban.fészkilkben [e lha lmozz ák.Az el nem f ogyasztott magvak vég ül is kicsirázhatna k.

..

... J..

.~.,::(

SZÉL I> A szé l az egy ik legfontosabb tényező a ma gvak

elterjed ésében. A po ngyo lapitypang bobit ájáh oz hasonlóan számos növény term és én fejlődik olyan repítőkészülék. amelybe a szél könnyen belekapaszkodhat.

20 • BEVEZETÉ S

BEVEZETÉS ' 21 ~

ELŐHELYEK LEGTÖBB terület sokféle, eltérő környezeti felt ételeket kíná ló élőhelyre osz tha tó, am elyekb en meghatáro zott növény- és állatpopul ációk élne k együtt. A fajok egy része csak egy bizonyos élőhelyen fordul elő , míg

A

LOMBHULLATÓ ERDŐK A lombhu llató erdők nagy területeket fogla lnak el Nyugat- és Közép Európá ban. A tölgyesekben a fák ritkás lombján sok fény s zűrődik át, ezért fejlett a cserjeszintjük. A tavaszi lombfakadás előtt a gyepszintben számos lágy szárú növény virít. A bükkösökben, a sűrű lombsátor alatt gyéreb b az aljnövényzet. Az erdőalkotó fák talajigénye eltérő : a bükk az enyhén savanyú, míg a kocsányos tölgy a meszes talajt kedveli.

S ÖVÉNYEK A sövények a mez ők , a rétek szélén, az utak mentén húzódó, jórészt telepített életközösségek. Sok helyütt a birtok , a telek, a legelő határát jelzik. Ennek megfelel őert sokféle környeze tben, napos, száraz, árnyékos és nyirkos helyen is kialakulhatnak. Számos fajnak bizto sítanak kedvező életteret, ezért növény- és állatviláguk nagyon változatos lehet. Növényei búvó- és fészkel őhe lyet. táplálékforrást jelentenek a kisebb te stű állatoknak. Amíg a frissen telepített , fiatal sövényeket mindös sze néhány növényfaj alkotja , addig az idős, több száz éves sövényekre nagy fajgazdagság jellemző. A k ü l ö nböz ő fás szárú növények számából hozzávetőlegesen meghatároz hatjuk egy sövény életkorát.

má sok számos társulásnak is tagjai lehetnek. A hőmérséklet, a csa padékv iszonyok, az alapkőze t és a talaj összetétele , a víz parttól való távolság egyaránt meg határozza az adott élőhelyre j ellemző fajös szetételt.

NyÁRI POMPA A változatos

élőviláglÍ

sövényekben a réti

bolhafű

(Pulicaria dysenlerica, l. 250 . old. ) mellett számos szinpomp ás virág nyílik .

RÉTI BOLHA FÚ

KORA TAVASZI TÖLGYES A tölgyesek gyepszintjében a lombfakadás előtt nyíló növények valóságos virágszőnyeget alkotnak .

TŰLEVELŰ ERDŐK Nagyobb tengerszint feletti magasságokban, vagy észak felé haladva kiterjedt területeket borítanak a többnyire örökzöld fajokból álló, tűlevelű erdők. Az erdőalkotó fe nyők helyenként lombhull ató fákkal, leggyakrabban nyírrel elegyed nek. A fenyvesek talaja erősen savanyú, amit csak kevés növény visel el. Ráadásul a lombsátor is kevés fényt enged át, ezért az aljnövényzet rendkívül gyér. Ezek a környezeti feltételek a mohák, a zuzmók és a gombák elterjedésének kedvez nek.

FÉLHOMÁLY Az örökzöld fenyvesek alján uralkodó állandó f élhomályt csak kevés növény viseli el. Az egyik ilyen ámyékkedvelti faj a réti csormolya (Melampyrum pratense, l. 228. old.).

RÉTEK Az európai rétek nagy része az ember természetátalakító tevékenységének következtében, évszáza dok alatt jött létre. A fiatal rétek kis fajgazdagságúak, míg az idős kaszálók és legelők, amelyeken nem alkalmaznak műtrágyát és növényvédő szereket, fajokban ÉLETTELI ZSONGÁS A kevés sé bolygato tt, nedves rét élővilága változatos. Jellemző növényei a vörös here (Trifolium pratense, l. 120. old.) és a kosborok . Sokféle rovar és kisem lős is él itt.

gazdag életközösségek. A réttársulások fajösszetétele erősen függ a talaj típusától, a csapadék mennyiségétől és nem utolsósorban a tengerszint feletti magasságtól. A hegyi és az alföldi rétek flórája többnyire jelentősen különbözik egymá stól.

BEVEZETÉS· 23

22 • BEVEZETÉS

EGYMÁS MELLElT A vetési pipa cs (Papaver rhoeas, l. 69. old.) és a búza megél egymás mellett, ha nem alkalmaznak gyomirtó szereke t,

SZÁNTÓK A szántók kulnirt ársul ások, amelyeknek a termesztett növények mellett jellemző fajai a gyomok is. A búzatáblákban szinte mindig ott virít a pipacs, a búzavirág és a vetési aranyvirág. A gyomnövények többsége a rendszeres szántás miatt többnyire egynyári. Napjainkban sok területen erősen megcsappant az állományuk a rendkívül hatásos, de sokszor feleslegesen alkalmazott gyomirtószereknek k ösz önhet ően , A megfelelően kezelt szántók értékes élőhelyet jelenthetnek számos növény- és állatfaj számára, ugyanakkor bősége s termést is hozhatnak.

VETÉSI PIPACS

FENYÉREK Az Atlanti-óceán partvidékéhez közeli területeken , hazánkban a Dunántúl nyugati részén, a kiirtott erdők helyén jellegzetes örökzöld cserjés: fenyér alakult ki, melynek tipikus növényei a rekettyék, az erikafélékhez tartozó csarab és fekete áfonya. A fenyérek els ődlegesert savanyú talajokon, csapadékos területeken alakulnak ki. Legeltetéssel, felégetéssel, a fiatal fák kiirtásával tartják fenn szerkezelüket. Magukra hagyva helyüket ismét erdők váltják fel. HOMOKOS FENYÉR

ACSALAPU

SÓS MOCSARAK

HOMOKDŰNÉK

Az aranyl áperemi zs (Inula crithmoides, l. 249. old .) más sótűrő növényekk el együtt terjeszk edik az iszapos lapályon .

A tengerparti iringó (Eryngium maritimium, l. 151. old.) gyakran látható a homoknád tövében.

TENGERPARTOK A tengerpartokon szinte mindig fúj a szél, sós permet hull a levegőből , mégis meglehetősen nagy a szárazság. A homokdűnék és fövenyek zord és erő sen változó környezetet jelentenek az é lől é nyeknek. A dűnék homokját messzire hordja a szél, amíg a fűfélék és más növények

MAGASHEGYSÉGEK A magashegységek számos olyan élőhelyet kínálnak, amelyekben különleges módon alkalmazkodott növénytársulások alakultak ki. Az ismert életközösségek mindegyike megtalálható itt: az erdők, a rétek, a sövények, a tó- és folyópartok, a hegyi fenyérek. A speciális társulások a fahatár fölött jelennek meg, ahol kiterjedt havasi rétek, h ómez ők , hegyi patakok, kopár sziklák, omladékok, görgetegek, szirtek találhatók.

Az örökzö ld törpecselj és jellemző növénye az erikaJélékhez tartozó csarab (Calluna vulgaris, l. 166. old.).

MOCSARAK, LÁPOK A mocsarak az állandóan vagy idő s zako san nedves, de nem tőzege s talajokon alakulnak ki. Ezzel szemben a lápok átnedvesedett talaján a növényi részek levegőtől elzárva bomlanak le, és t őzeget hoznak létre. Az ásványi sókban és ká1ciumban gazdag síklápok tőzege semleges vagy lúgos, a tőzegmohalápoké savas kémhatású. Észak-Európában, ahol a tőzegképződés nagyon gyors, dagadólápok alakulnak ki. A mocsarak és a lápok nagyon változatosak, sokszor átmeneti j ellegűek . A mezőgazdasági m ű vel é s , különösen az öntözés hatására területük j ele ntőse n megcsappant.

ARANYLÓ PEREMIZS

NEDVES ÉLÓHELYEK

HEGYI NÖVÉNYVILÁG

A közönséges acsalapu (petasites hybridus, l. 258. old.) egyike a nedves élőhelyek állománya ikató novénye inek.

Nagy maga sságokban a gyér niivényz etet különleges alpesi Jajok alkotják , például a lisztes kankalin (l. 170. old.) és az alpesi kökörcs in.

kapaszkodógyökereikkel meg nem kötik (a homoknádat e célból telepítik is). A mostoha feltételek ellenére meglep őert sok faj talál itt menedéket , ugyanúgy mint a sós mocsarakban , lapályokon. A tengerparti sziklákon ismét más életközösségek alakulnak ki.

24 • BEVEZETÉS

HATÁROZÓKULCS·25

HATÁROZÓKULCS

FELFEDEZÉS ÉS MEGFIGYELÉS

A

NÖVÉNYEK megismerésének egyetlen hatékony módja az, ha kimegyünk a természetbe és egy jó határozókönyv birtokában behatóan tanulmányo zzuk őket. A kitartó munka eredményeként újabb és újabb, esetleg ritka fajokat ismerünk meg, fe/fedezzük mennyire változatosak

az egyedek egyetlen fajon belül is. Feljegyzéseket készíthetünk a különböző növények virágának, levelének, termésének s z íné ről, m éret ér ől , alakjáról, élőhelyének jelleg zete ss égeir ől.

H

ATÁROZÓKULCSUNK lehetövé teszi, hogy

néhány egyszerű , a virág és a termés szerkezetére vonatkozó kérdés megválaszolása után, egy növényről megállapítsuk, milyen fajba, legalábbis milyen nemzetségbe tartozik. A kulcs

Gondosan elkészített jegyzeteinket év ről évre bővíthetjük. a kézi nagyító felfedi a nöl'ény apróbb jegyeit is

KÉTSZIKŰ VAGY EGYSZIKŰ? KÉTSZIKŰEK

EGYSZIKŰEK

A kétszikúek a zárvatennők törzsének osztálya. A csoportba olyan növényeket sorolunk, amelyek két szik.levéllel csir áznak, szikleveleik a föld fölé emelkednekvagy a földben maradnak. Leveleik fóerezetesek. Virágaik változatosak, virágtakarójuktöbbnyire csészére és pártára különül. A virágtagok száma legtöbbször négy, öt, hét, esetleg több; ritkán kevesebb. A szárban az edénynyalábokegy körben állnak, gyűrűvé záródnak. Lásd lent.

Az egyszikúek osztályába kevesebb fajt sorolunk. Az idetartozó növények magjában egyetlen sziklevél található. Párhuzamos erezetú leveleikben nincsenek mellékerek.

~i~I~~~i~~fi~:~ ~ :.:> fI.i ·;

egyforma lepel:'- >:. , . - _. leveleik vannak. .-. . A virágtagok száma . rendszerint a három többszöröse. Szárukban az edénynyalábok egymástól elkülönülten, szórtan állnak. Lásd 32-33 . old .

l, .

A

A

PÁRTA SARKANTYÚS

'

PÁRTA NEM SARKANTYÚS

.

~ . ! ..',"

,.,"

VESZÉLYEZTETETT FAJOK Más országokhoz hasonlóan, hazánkban is számos növény védelem alatt áll, ezért szedésüket, kiásásukat törvény bünteti. Egyes helyeken, például Nagy-Britanniában, tilos bármilyen vadon élő növény gyűjtése . Az élóhelyek fokozódó pusztulása miatt elengedhetetlen, hogy törvényekvédjék a tennészetetaz emberrel szemben. A rigópohár, más néven Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus, jobbra) hazánk fokozottan védett növénye, amely tennóhelyeinek nagy részén napjainkra már kipusztult.

Consolida 58 Aconitum 61 Aquilegia 68 Corydalis 71-72 Fumaria 72 Impatiens 135-136 Viola 143-145 Antirrhinum 221 Linaria 222 Kickxia, Cymbalaria, Erinus 223 Centranthús 237

A VIRÁGOK

A SZIRMOK f ORRTAK VAGY RÉSZBEN fORRTAK

VIRÁG ZATOT ALKOTNAK

A

SZIRMO K SZABA DOK

~ _./

'~ .' /.,/

.

,

l

KÉTSZIKŰEK

VÉD JÜK ŐKET ! a vonalio \'agy Ne ássunk ki növényt a földből. még akkorsem. mérószalag alap- l ha egyfajnak sok példányárabukkantunk. Csak \'etó része afelft akkorszakítsuk le őket, ha az elengedhetetlenül szerelésnek . - szükséges. Ha mindezt betartjuk. megmaradhatnak. és mások is gyönyörködhetnek bennük. Fogadjunkmeg egy AL APESZKÖZÖK tanácsot a hat ároz áshoz: mindig a könyvet vigyük Mindöss:e néhány tárgy s:iikséges ahhoz,hogya:onosítSllk a növényhez.és ne a növényt a könyvhöz. akirándlllásonlátottnö\'ényeketésfeljegy:éseket kés:ítsiinkróilIk.

végállom ásain. a csoportbatartozó növények virágszerkezetét bemutató fotó mellett találunk egy felsorolást is, amelynekalapján az egyes fajokat bemutató oldalakralapozhatunk, és azonosíthatjuk a vizsgált növényt.

jellemző

i ~.

1.3 '--31 . old.

/ ,.-

HATÁROZÓKU

2 ..., ATÁROZÓKULCS

VIRÁGZAT

VIRÁGZAT A VIRÁGOK LEGTÖBBSZÖR APRÓK

A VIRÁGOK "

" "

'; '

~ ~ .

A VIRÁGOK FEJECSKÉBEN NYÍLNAK

A VIRÁGOK FÉSZKET

ERNYŐBEN NYÍLNAK

" ,"

" " ';';

"

"

F ÜZÉRBEN

~

A PORTOKOK SZABADOK. FELTÚNŐEK

.~

T-

W

A PORTOKOK cs óva FORRTAK

m

, t. : ,', -

egy virág

B OGÁNCSSZER Ű

$

ÖSSZE. REJTETTEK

" ~:., .. -_ .

B ÚZAVIRÁGSZERÚ

M ARGITVIRÁG-

'ii

egy virág

SUGÁRVIRÁGOK

'

N, I~C.,,S,ENEK

•

,

"""

Euphorbia 132-134 Hedera, Sanieu la 150 Astrant ia, Chaerophyllum,

Humulus,

Anthriscus, Myrrhis, Smyrnium.

Urtica, Viscum

Conopodium,

34-35

Pimpin ella . Aegopod iurn, Crithmum, Libanotis,

Polygonum, Fallopia, Oxyria, Rumex, Bela.

Chenopodium, Atriplex , Salicornia,

Oenanthe, Foeniculum, Bupleurum, Conium,

Solidago , Belli s. Aste r, Eryn gium 151 Dip sacus , Succisa,

Erigeron, Co nyza 245-248

Scabiosa,

lnula erithmoide s 249

Knautia 238-240 Ja sione 243

Phyteum a 243

Antennari a.

Serratula,

Suaeda,

Apium , Sison, Levisticum , Ange lica.

Carduus, Cirsium,

Salsola 3~5

Heracleum, Aethusa,

Onopordum

Mereuri alis 132 Plantago 233-234

Pastinaca, Torili s. Daueu s 152-163

263-267 Silybium 270

Eupa torium 244 Inula eonyza 249

Petasites. Tussilago,

Anthernis,

Doronieum

Achillea 250-253

258-259

Matriearia 254

Senee io squalidus

Hypochoeris, Sonchus, Lactuca, Taraxacum,

Leucanthernurn,

260 Seneeio jaeob aea

Lapsana . Picri s, Crepis,

261

Hieraeium 270-276

Pulicaria, CarJina 262

Cichorium. Tragopogo n,

Biden s,

Chrysanthemum 255-257

Biden s 251 Otanthu s 253 Tanacetum vulgare 255 Arte misia 257 Seneci o vulgaris 260 Aretium 262

28

~

TÁROZÓKULCS

A SZIRMOK SZABADOK 2 SZIROMLEVÉL ( NEM EGYSZIKŰ)

~ ~

5 SZIROMLEVÉL

4 SZIROMLEVÉL

_.\.

6

~ .--

-Ó , ,'

A CSÉSZE HIÁNYZIK

A SZIRMOK SZABADOK

-91

Montia, Arenaria, Moehringia, Honkenya, Stellaria, Cerastium, Spergula, Spergularia 46--49 Ranunculus 6~5

Fabaceae (Pillangósok családja) 107-124

sceleratus 66 Ranunculus, Myosurus 67 Sedum, Rhodiola, Saxifraga 94-97 Pamassia, Filipendula, Rubus,

Agrimonia 98-101

Lychnis, Agrostemma, Silene, Melandrium, Saponaria, Petrorhagia, Dianthus 50-56 Lythrum 147

Oxalis, Geranium 125-129 Erodium, Unum 130-131 Hypericum, Viola, Helianthemum, Bryonia 141-146 Pyrola 164 Sambucus 236

';:'~

VíZI

NÖVÉNYEK

A CSÉSZELEVE LEK SZABADOK VAGY MAJDNEM SZABADOK

K ÜLSŐ CSÉSZE VAN

..

Helleborus 58 Nigella 59 Caltha 60

.

S ZÁRAZFÖLDI NÖVÉNYEK

A VIRÁG NEM

Circaea 147

"' :" . , .."

~:"

-

2 CSÉSZELEVÉL

VAGY TÖBB SZIROMLEVÉL

,-

Geum 102-103 Potentilla 103-104 Potentilia rupestris 105 Fragaria 106 MaIva, Althaea, Lavatera 137-139

Lysimachia 171 Reseda, Drosera 92-93 Anagallis 112

Carpobrotus 45 Eranthis 59 Trollius 60 Anemone 62

Nymphaea, Nuphar 57

Pulsatilla 62 Adonis 63-64 Ficaria 66 Mahonia 68 Dryas 102 Reseda, Drosera 92-93 Lythrum 147

HATÁROZÓKULCS·31

A

A

,/

SZIRMOK FORRTAK VAGY RÉSZBEN FORRTAK

A VIRÁG

PÁRTA EGY- VAGY KÉTAJKÚ

:. . cZ\

A PÁRTA

A

SZIRMOK FORRTAK VAGY RÉSZBEN FORRTAK

A VIRÁG TROMBITA VAG Y TÖ LCSÉR ALAKÚ

A PÁRTA KÉTAJKÚ

EGYAJKÚ

NEM AJAKOS

A CIMPÁK SZÉTIERŰLÓK,

,'

f

I ,I

.' I

A TERMÉS 4 MAKKOCSKA

A TERMÉS

A TERMÉS

TOK

BOGYÓ

A PÁRTA ROJTOS ( VíZI NÖVÉNYEK )

A PÁRTA NEM ROJTOS (SZÁRAZFÖLDI NÖVÉNYE K)

A PÁRTA

NEM CSÖVES

f' t' ,

Aristolo chia 36 Polygaia 135 Ajuga 196 Teucrium 197

'A",

A VIRÁG CSÓ VAGY CSENGETTYŰ ALAKÚ

A PÁRTA CSÖVES VAGY NEM CSÖ VES

Echium 188 Melitti s, Marrubium , Galeop sis, Scutellaria , Ballota, Galeobdolon, Lamium , Stachys, Glechom a, Prunella, Melissa, Acinos, Clinopodium, Lycopu s, Calamin tha, Origanum , Thymus, Mentha , Salvia 198-213

Corydali s, Fumaria 71-72 Mimulu s, Scrophularia, Antirrhinum, Misopates, Linaria, Kickxia , Cymbalaria, Erinus, Digitali s 219-224 Melampyrum, Parentuc ellia, Odontites, Euphrasia, Pediculari s, Rhinanthu s, Lathraea , Oroban che, Pinguicula 228-233

'

'

.

A PÁRTA CSÖVES

;

\

r-

_ t:,. '

~ ~.~:; 'L

~

41...••

. :\;~ ./

Lonicera 235

Gentiana pneumonanth e 176 Calysteg ia, Convol vulus 185-186 Datura , Gratiola 216

Menya nthes , Nymphoide s 178

Daphne 140 Primula 169-170 Arrneria , Limoni um, Centauri um 173-174 Gentiana verna 176 Gentianella, Blackstonia 177 Vinca , Vincetoxicum , Sherardia, Asperul a

Cyclamen , Lysima ch ia 170-171 Borago 192 Solanum 215 Verbascum 217-218

Galium , Cruciata, Rubia , Polemonium, Cuscuta 179-184 Lithosperrnum 187 Anchusa, Pentaglotti s 191-192 Myosotis, Lappula , Omphalodes, Cynoglossum ,

Verbena 193-196 Valerian a, Centranthus 236-237

Asarum 5 Umbilicus 93 Erica, Call una, Daboecia , Arctostaphylos, Vaccinium 164-168 Glaux 172 Gentiana 175 Echium , Cerinth e, Pulmonaria, Symphytum 188-190 Mentha 210-211 Atropa , Hyoscyamus 214 Campanula 241-242

I A

LEVÉL

HATÁROZÓKULCS' 33 EGYSZIKŰEK

szív ALAKÚ

A VIRÁGOK

FELTÚNŐEK

l

A VIRÁGOK ,

APRÓK , GYAKRAN TÖMÖTT FÜZÉRBEN ÁLLNAK

I A VIRÁG

NEM AJAKOS ÉS SARKANTYÚS

A VIRÁG

AJAKOS ÉS!vAGY SARKANTY ÚS

3 ;.-

l

.. ' 6

:

A KÜLSŐ

ÉS A BELSŐ LEPLEK SZÁMA

3

VAGY

4

'1"

."~

• • -0 • •

A KÜLSŐ É~S A" Bc~:SŐ

0

o",.

LEPLEK EGYFORMÁK

~,.: j,

í':Y; :' 3 PORZÓ

6

PORZÓ

.~ A

MAGHÁZ ALSÓ ÁLLÁSÚ, A LEPLEK SZABADOK

FELSŐ ÁLLÁSÚ, A LEPLEK SZABADOK

A MAGHÁZ

A MAGHÁ Z FELSŐ ÁLLÁS Ú, A LEPEL FORRT

* ,/

"\" '''\ "j

'

-~

'~

,

l" Sagittaria 277 Tamus 293 Arum 297 L-

Alisma, But mus, Hydrocharis 278-279 Paris 290

Iris, Crocosmia 294-296

Leucojum, Galanthus, Narcissus 291-293

l

i ~I

I\ ':-

I

Narthecium, Anthericum, Colchicum, Fritillaria, Ornithogalum, Tulipa , ScilIa 280-284 ScilIa verna 285 Allium 287-288

~

li

ScilIa non-scripta 285 Muscari 286 Convallaria, Polygonatum 289

Orchidaceae (Kosborfélék családja) 298-307

Aponogeton, Potamogeton 279-280 Ruscus 290 Sparganium 296 Typha 297 -----.J

34

o

FARKASA LMAFÉLÉK o 35

KENDERFÉLÉK

FAKÍNFÉLÉK

KÉTSZIKŰEK

Család LOR A NTHACEAE

FEHÉR FAGYÖNGY

KENDERFÉLÉK Család CANNA BACEAE

Faj Humulus lupulus

Szerző

FELFUTÓ KOMLÓ Érdes, mirigyes hajtású kúszónövény 3-5 karéjú, durván fogazott levelekkel. A 4-5 mm átmérőj ű , zöld szín ű porzós virágok lecs üngő barkákban, a világoszöld termő sek pedig tobo zszerű csomókban nyílnak. A termés éretten halványbarna, 25- 30 mm hosszú. Kétlaki növény, azaz a porzós és a termős virágok külön egyedeken nyílnak. • ELTERJEDÉS: Európa nagy részén honos, számos kultúrváltozatát termesztik. A hideg északi területekről hiányzik. Hazánkártéri erdeiben gyakori. • ÉLŐHELY: Sövények, erdő­ szélek, cserjések, parlagok, árterek. Életciklus Évelő

L.

- _ _... a termés egymásra boruló pólha-

levelei

-

bórnenuí, visszás tojásdad, átellenes állású levelek

o

P él él ősk öd ő . örökzöld, kétlaki növény. Szára a szárcsomóknál elágazik, hajtásrendszere gömbös. Sárgászöld, visszás tojásdad levelei 20-SO mm-esek, ép szé l űek . Apró, zöld virágai kicsi, hajtásvégi csomókban nyílnak. A porzós virágokban 4 szirom és 4 porzó, a termősekben 4 csésze, 4 szirom és egyrekeszű termő található. Az álbogyók 6- 10 mm átmérőjűek, ragadósak. Fontos gyógynövény. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, az északi területek kivételével. Hazánkban gyakori. . ÉLÓHELY: Lombhullató fákon - a bükk és a gyertyán kivételével - valamint fenyő­ kön telepszik meg. Madarak közvetítésével terjed.

Virágzási időszak Áp r.- máj.

Magasság L egfelj ebb 2 m

Magasság 2- 8 m

FARKASALMAFÉLÉK

CSALÁNFÉLÉK Család URTI CA CEA E

Faj Viscum album

Család AR ISTOL OCHIACEAE

Faj Asarum europaeum

Sz erző

L.

Faj Urtica dioica

KEREKLEVELŰ KAPOTNYAK Kúszó gy ö kt ö rzs ű . csoportosan tenyé sző növény. Föld alatti, pikkelyes szára 2- 10 cm hosszú, rendszerint k étlevelű. A vese alakú levelek 2,5-10 cm átmérőj űek, ép szé lűek. A levélnyél hosszú és pelyhesen sz őr ö s , A magános, bíborbama, forrt lepl ű virágok a levelek között, a hajtáscsúcson nyílnak. A lepellevelek száma 3, a porzóké 12. A termés szabálytalanul felnyíló, sokmagvú tok. , • ELTERJEDES: Egész Európa az északi területek kivételével. Hazánk üde erdeiben gyakori. • ÉLÓHELY: Nyirkos talajú, árnyas lomberd ők .

NAGY CSALÁN Többnyire elágazó hajtású növény, tövénél rövid, erőteljes indákkal. Levelét és szárát csal á ri sz őr ök fedik. Leveleinek alakja lándzsástól a szívesig változhat. A 4-5 tagú porzós virágok hosszú, lecs üngő, barkaszerű füzéreket, a termősek kis csomókat alkotnak. Kétlaki növény, azaz a kétféle virágzat nem egy egyeden nyílik. Egymagvú makkterméseket érlel. Ismert gyógynövény. • ELTERJEDES : Egész Európa. Hazánkban gyakori gyomnövény . • ELOHELY: Kedveli a tápanyagokban, különösen nitrogénben dús, nyirkos talajokat. Réteken, út- és erd ősz é leke n . parlagokon, szántókon mindenütt közönséges. Életciklus Évelő

Virágzási időszak M áj .-okt.

Eletciklus Évelő

Magasság 5- 15 cm

cseng ettyű

alakú virág ~

36' KESERŰFŰFÉLÉK

KESERŰFŰFÉLÉK·37

Család ARISTOLOCHIACEAE

Család POLYGONACEAE

L.

BARACKLEVELŰ KESERŰFŰ

KÖZÖNSÉGES FARKASALMA Kúszó gyöktörzsű. lágy szárú növény. Sima,esetlegenyhén barázdált szárafelálló, el nem ágazó. A lekerekített vállúés csúcsú levelek 3-15 cm-esek, ép szélűek, kopaszok,szórt állásúak. A levélnyél 5 cm hosszú. A sárga szirmú, barnáskarimájú, 2-3 cm-esvirágok legfeljebb 8 tagú, levélhónalji csomókban nyílnak. A tojás vagykörte alakú, éretten felnyíló tok 2-5 cm hosszú. • ELTERJEDÉS: Kelet-és Délkelet-Európában őshonos , de az északiterületek kivételével mindenütt megtelepedett, mérgező gyom. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Árterek, parlagok, cserjések, szántók szegélynövényzete.

Életciklus Évelő

szives vállú. lekerekített csúcsúlevél

Felálló, esetenként szétterülő hajtású növény. Lándzsás,legfeljebb 15 cm hosszú levelei rendszerint kopaszok, ritkán finoman molyhos fonákúak. Felszínükön gyakran két feltűnő feketésfolt látható. A rövid, tömött álfüzérekben nyíló apró,világos vagysötét rózsaszínű virágokban rendszerint 5 sziromés 8 porzótalálható. A termés 2-3 mm átmérő­ jű, fényes, fekete makkocska. • ELTERJEDES: EgészEurópa. Hazánkban a gyomtársulások gyakori növénye. • ÉLŐHELY: Üde talajúparlagok, szántók. Többnyire víz közelben. • EGYÉB NEVEK: Persiearia maeu/osa. • ROKON FAJOK: A hasonló élőhe­ lyű lapulevelű keserűfű (Po/ygonum lapathifolium) levelei nemfoltosak, zöldesfehér szirmai mirigyesek.

Virágzási időszak Jún.-szept.

Magasság 60-100 cm

Életciklus Évelő

KESER ŰFŰFÉLÉK Család POLYGONACEAE

Szerző

Faj Polygonum persicaria

Család POLYGONACEAE

Faj Polygonum bistorta

Lágy szárú,kopaszhajtású növény, rövid, vaskos, kétszeresen hajlottgyöktörzzsel. Vékony, felálló száraegyszeru. Levelei 5-15 cm-esek, szórtállásúak. Az alsók szárnyas nyelűek. a felsők ülők, háromsz ögletűek . Az apró,rózsaszín, 5 leplű és 8 porzójúvirágok füzérszerű csomókban nyílnak a hajtásvégeken. A termés3 élű, egymagvú makkocska. Fontos gyógynövény. • ELTERJEDÉS: EgészEurópa. Hazánk védettnövénye. • ÉLŐHELY: Üde láprétek, legelők; nyirkos talajúfüves területek; ritkánútszélek, nyílt erdők. • EGYÉB NEVEK: Persiearia bistorta.

Faj Polygonum avículare

MADÁRKESERŰFŰ Erősen

tömött,hengeres, füzérszerű virágzat

KÍGYÓGYÖKERŰ KESERŰFŰ

Magasság 20-80 cm

ép levélszél

változékony, felálló, szétterülő , esetenként kúszóhajtású növény. Ép szélű, kopasz levelei legfeljebb 5 cm hosszúak, lándzsásak, oválisak, alapjuk felé elkeskenyedők. Az oldalhajtásokon sokkal kisebbek, mint a főszáron . A pálhakürtő ezüstös, finoman erezett, pillás élű. Az apró, rózsásfehér, esetlegzöldes, 8 porzósvirágok magánosan vagy kis csomókban nyílnak. A termés sötét,'pontozott makkocska. • ELTERJEDES: EgészEurópa. Hazánk taposott gyomtársulásaiban gyakori. • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, útszélek, tengerpartok.

cimpáj~~

5 forrt leplű virág

r

csőszerű pálhakürtő

Eletciklus Évelő

Magasság 20-100 cm

Életciklus Egyéves

Magasság 10-70 cm

Virágzási időszak Máj.-nov.

38 · KESERÚFűFÉLÉK Család POLY GON A CEA E

KESERÚFÚFÉLÉ K ·39 Család POL YGONACEAE

Faj Polyg onum hydropiper

BORSOS KESERŰFŰ Kopasz, szétterülő vagy felálló hajtású, csípős , borsos ízű növény. Szórt állású, lándzsás, kihegyesedő , ép szélű levelei csaknem ülők . A szárat körbefogó pálhakürtő barna, pillás. Az apró, 3-4 mm átmérőjű , rózsaszín, esetenként zöldesfehér virágokkarcsú, bókoló végű álfüzérekben nyílnak. A lepel 5-cimpájú, mirigyes. A termés sötétbarna makkocska. • ELTERJEDÉS : Egész Európa. Hazánkban elég gyakori. • ÉLŐHELY: Nyirkos talajok, lápok, mocsarak, sekély vizek, árterek többnyire árnyas részei. • EGYEB NEVEK: Persicaria hydropiper. • ROKON FAJOK: A szelíd keserűfű (Po/ygonum mite} hajtása nem borsos ízű, virágai nem mirigyesek, termése fekete. Elterjedése és élőhelye hasonló a borsos

Faj Oxyria digyna

karcs ú á lfűzérekben

nyí/ó.

jelentéktelen virágok

SAVASKA Felálló, magános vagy kevésséágas, kopasz hajtás ű, lágy szárú növény. Levelei nagyrészt tőállású ­ ak, ép szé l űek. legfeljebb 3 cm átmérőjűek, sötétzöldek, hosszú, vékony nyel űek . Zöldes, 4 leplü, 6 porzós virágaimegnyúló, bugaszerűen elágazó virágzatban nyílnak. Éréskor a belső két lepel megnagyobbodik. A termés 3-4 mm hosszú, 2 élű, szárnyas szegélyű makkocska. • ELTERJE DÉS: Európa magashegységei. Haz ánkban nem honos. • ELOHELY: Nyirkos, sziklás, húsos, főként gránitos alapkőzelÚ mal'ese alakú gashegységek patakpartjain. Ese- leve/ek tenként alacsonyabban fekvő folyóparti területeken is megtelepedhet.

keserűfű é hez,

Eletciklus Egyéves Család POLYG ONACEAE

sok apró virágból álló virágzat

bugaszer ü •

virágzat

Magasság 30--75 cm Faj

Virágzási időszak Jún.- szept .

Fallopia convolvulus

Magasság Legfeljebb 1,5 m

Életciklus Ével ő Család POL YGONACEAE

SZULÁKKESERŰFŰ Vékony, csavarodó, esetenként kúszó szárú növény. Levelei szórt állásúak, lisztes fonákúak, ép sz é l űek. lekerekített vagy kíssé kihegyesedő csúcsúak, vékony nyel űek . Zöldesfehér vagy rózsás szirmú virágai aprók, mindössze l- 2 mm átmérőjűek, laza, gyengén leveles álfüzérekben nyílnak. A lepel ötcimpájú, szárnyas. A termés 4-7 mm hosszú, rövid kocsányú, fénytelen, fekete, három szögletű makkocska. • ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánkban gyakO,ri gyomnövény. • ELOHELY: Szántók, parlagok, út- és erdőszé­ lek, szemétlerakóhelyek. • EGYEB NEVEK: Bilderdykia convo/vu/us. • ROKON FAJOK: A s öv é nykeserűfű (Fallopiadumetorum] termésének kocsánya 5-8 mm, makkocskája fényes.

Életciklus Egyéves

Szerző (L.) Hin

Magasság 10--30 cm Faj Rumex

Virágzási időszak Jún.- aug.

acetosella

JUHSÓSKA vékony szár ~-----", \

Szétterülő

vagy felálló hajtású, kopasz, vékony szárú, változékony növény. Savanykás ízű levelei szálasak, hosszúkásak, ép sz é l űek. többnyire 10-40 mm hosszúak, nyilas-dárdás vállúak. Az apró, 6 leplű , zöldes virágokegyivarúak, a növény kétlaki. A porzós virágokban 6 porzó, a termösekben egy felső állású magház fej lődik. A termés 1,5 mm hosszú, 3 élű makkocska. • ELTERJ EDÉS: Egész Európa. Hazánkban elég gyakori. • ÉLŐHELY : Száraz gyepek, rétek, parlagok, tengerpartok. Kedveli a jó vízelvezet és ű, enyhén savanyú talajokat.

pirosas virágok

Életciklus Évelő

Magasság 5-30 cm

Virágzási időszak Ápr.-júl.

LIBATüPFÉLÉK' 41

40· LIBATüPFÉLÉK Család POLYGONACEAE

Faj Rumex crispus

FODROS LÓROM Vastagés kissé barázdáltszárú növény. Levelei legfeljebb30 cm-esek,hullámos-fodros szélű­ ek. A tőlevelek nagyobbak, hosszú nyelű­ ek; a szárlevelek kisebbekés rövid nyeép szélű, szárnyas lűek. Az apró, zöldes, rendszerint kétivaszegély rú virágokban 6 lepel és 6 porzó fejlődik. a termésen A tömött virágörvökmegnyúló álfürtökben nyílnak. Eréskora belső lepelcimpák megnagyobbodnak. A 3-5 mm hosszú, 3 élű makkocska szegleteiben piros duzzanatokláthatók. • ELTERJEDÉS: Egész Európa.Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, szántók, parlagok,folyóparti fövenyek, tengerpartok. • ROKON FAJOK: A murvás lórom (Rumexconglomeratus) levelei széles vállúak, virágzata, csaknema csúcsáigmurvaleveles.Nedves rétek, útszélek növénye. Életciklus Évelő

Csa lád CHENOPODlACEAE

Faj Chenopodium bonus-henricus

PARAJLIBATOP

apró virágú, tömött ÖlTÖk az elágazó álfürthen

Meglehetősen

elkeskenyedő

levélváll

változékony, fiatalon lisztesen fehérlő növény. Hajtásagyakranpirosas árnyalatú. Szórt állású leveleikissé húsosak, háromszöglelűek, dárdásak, hullámos vagy karéjos szegélyűek, ép szélű­ ek, esetenkéntgyengénfogazottak. A tő­ állásúakhosszú, a felsók rövid nyelűek. A tömött, elágazó tengelyű álfüzérben nyíló, apró virágok zöld, rózsás vagy pirosas árnyalalúak. A 3-5 lepellevél félig összenőtt, a porzók száma többnyire4--5. Az egymagvútokterméstközrefogja a megmaradó lepel, • ELTERJEDES: Egész Európa,az északi területek kivételével. Hazánkban szórványosanfordul elő. • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, mezök, sövények, útszélek; üde, többnyirenitrogénben gazdagtalajok.

Magasság 30-150 cm Magasság 25-50 cm

Életciklus Egyéves

LIBATOPFÉLÉK Család CHENOPODlACEAE

Család CHENOPODlACEAE

Faj Beta vulgaris ssp. maritima

Rendkivül változékony, szürkészöld, lisztes hajtású növény. Felálló,bókoló, gyakranpirossalfuttatott szárának felső harmada ágas. Szórt állású levelei lándzsásak, rombuszalakúak, fogazott szélűek, különösena fonákukon lisztesenmolyhosak. Az alsók nagyok, hosszú nyelűek, míg a felsők keskenyebbek, kisebbekés rövid nyelűek. Az apró, zöldesszürke virágokleveles bugákban nyílnak. Az egymagvútoktermést közrefogja az éréskor is megmaradó le, pel. • ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánk gyakorigyomnövénye. • ÉLŐHELY: Szántók,parlagok,rétek, útszélek. Kedvelia termékeny, mészben szegénytalajokat. • MEGJEGYZES: Gyorsanterjedő, veszélyes gyom. Egyeshelyeken egykor zöldségnövényként termesztették.

Többnyirevörösesárnyalatú, kopasz hajtású növény.Szára felálló vagy szétterülő, rendszerintelágazó. Kissé húsos levelei oválisak, lándzsásak. A tőállásúak nagyobbakés legtöbbször szíves vállúak.A füzérszerű virágzatban, kis csomókban nyíló, kétivarú, zöld vagy pirosló virágok leple 5 cimpájú. A porzók száma 5. Éréskor az egymagvú tokterméstközrefogjaa parásodó, elhúsosodó virágtakaró. • ELTERJEDÉS: Egész Európa az északi tájak kivételével. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY: Tengerpartok, száraz, sós rétek; esetenként füves tengerparti töltések. • EGYÉB NEVEK: Beta maritima.

évelő

Faj Chenopodium alhum

FEHÉR LIBATOP

TENGERI RÉPA

Életciklus Egyéves vagy

levéltelen á lfűz érb en nyíló virágok

Virágzási időszak Jún.-szept.

Eletciklus Egyéves

Magasság 40-150 cm

elágazó virágzati

tengel~Y.• gazdogon elágazó szár

rombusz alakú alsó levél

Virágzási időszak Jún.c-okt.

42 . LIBATOPFÉLÉK Család CHENOPODlACEAE

LIBATOPFÉLÉK·43 Faj Chenopodium rubrum

Csa lád CHE NOPODlACEAE

V ÖRÖS LIBATOP Többnyire felálló, kevéssé vagy gazdagon elágazó száni növény. Hajtása gyakran- különösen a termésérés idején- vöröses árnyalatú. Szórt állású levelei lándzsásak, rombusz alakúak, legtöbbször mélyen karéjosak. Az apró, zöldes vagy pirosas, 2-5 lepelcimpájú,4-5 porzós virágok egyszerű vagy elágazó, leveles füzérekben nyílnak. Az egymagvú toktermést közrefogja az elszáradtvirágtakaró. • ELTERJEDES: Egész Európa, az északi területek kivételével. Hazánkbanelég gyakori. • ÉLŐHELY: Szántók, legelők, parlagok, tengerpartok, trágyadombok; esetenként tópartok, kiszáradt víztározók. Sok helyütt veszedelmesen terjedő gyom. • ROKO N FAJOK: A sziki libatop (Chenopodium botryoides) szétterülő vagy heverő száni, levelei ritkásan fogazottak, vöröses fonákúak. Hazánk erősen szikes társulásainakjellemző faja.

Életciklus Egyéves Család CHENOPODlACEAE

' --

-

S ze rző

L.

• apró virágok az elágazó, megnyúlt á/füzérekben

P ART! LABODA

levelesfüzérekben nyíló világok

Karcsú, kopasz, elágazó hajtású növény. Levelei szálasak vagy szálas-lándzsásak, ép szé lűek. Az alsók rövid nyelűek. a felsók ülők. A zöldes színű , egyivarú virágok kis csomókban, egynemű álfüzérekben nyílnak. A porzós virágokban 5 lepel és 5 porzó van. A termősekben a virágtakarót 2 rombusz alakú, fogazott s zélű előlevél helyettesíti, amelyekéréskor 3-{j mm hosszúak, húsos t ö v űek és közrezárják az egymagvú toktermést. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban a szikes g~epek elég gyakori növénye. • ÉLOHELY: Tengerpartok, különösen a sós mocsarak felső részei; a kontinens belsejéneksós-szikes területei.

~tömött

virágnyalábok

7SZabálYtalanuI csipkézett levelek

Magas ság 5-90 cm

Életciklus Egyéves

Faj Atriplex portulacoides

PORCSINLABODA

Faj Atriplex littoralis

Virágzás i id őszak Júl. - szept.

Csa lád CHENOPODlACEAE

elágazó á/fürtökben

Gazdagonelágazó, sokszor legyőkerez ő hajtású, nyíló virágok idővel barnásra színeződő növény. Vastag, meglehetősen húsos, lisztes bevonatú levelei rendszerint átellenes állásúak, rövid nyel űek. 1ü-40 mm hosszúak, hosszúkásak vagy elliptikusak. Sárgászöld, többnyire egyivarú virágai rövid, rendszerint levéltelenálfürtökbennyílnak. 5 lepelcimpájuk és 5 porzójuk van. Az apró egymagvú tokot közrefogja a két megnagyobbodott, háromkaréjú, csúcsánál összenőtt el őlev él . • ELTERJEDÉS: Egész Európa tengerpartiterületei. Hazánkbannem honos. • ÉLŐHELY: Tengerpartok, különösen a sós mocsarak szárazulatai; torkolatok, csatornák homokos, iszapos szegélye; esetenként part menti sziklák. Gyakran hatalmas telepeket alkot más sótűrő növényekkel együtt.

DÁRDÁS LABODA

~

Heverő

,l

m egleh etősen

húsos,ezüstös vagy szűrkés levelek

vagy felálló, erősen barázdált szárú, fiatalon lisztes bevonatú, zöldes színű, később pirosas árnyalatú növény. Levelei szórt állásúak, háromsz ögletűek. dárdás vállúak. Két alsó karéjuk derékszöget zár be a levélnyéllel. Az apró, zöldes virágok tömött, elágazó, alsó részükön leveles álfüzérekben nyílnak. A porzósokban5 lepel és 5 porzó van; a termősekben csak két előlevél övezi a magházat, amelyek érés után is közrezárjákaz egymagvútoktermést. A murvalevelek háromszögletűek, fogazott sz él űek, 2- 6 mm hosszúak. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban elég gyakori. • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, útszéli gyomtársulások; tengerpartiés szárazföldi enyhén szikes területek. • EGYÉB NEVEK: Atriplex hastata.

tömött, elágazó á/füzérekben nyíló virágok

le v élszer ű

f ellevelek

Életciklus Évelő

Életciklus Egyév es

KRISTÁLYVIRÁGFÉLÉK·45

44· LIBATÜPFÉLÉK Család CHENOPODIACEAE

Faj Salsola koli

Család CHENOPODIACEAE

Faj Salicornia europa ea

HOMOKI BALLAGÓFŰ

EURÓPAI SZIKSÓFŰ

Merev, szúrós, elágazó hajtású, felálló vagy szétterülő szárú növény. Kékeszöld levelei szórt állásúak, 10-40 mm hosszúak, szálasak, alapjuk felé kiszélesedők . Jelentéktelen, zöld virágai esetenként rózsásan futtatottak. 5 lepelcimpa, 5 porzó és két bibeszál van bennük. Az apró termést elrejti az elszáradt virágtakaró. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban szántóföldi és útszéli gyomtársulásokbangyakori. o ÉLŐHELY: Homokos tengerpartok, szárazföldigyomtársulások. Gyakran laboda (Atriplex) fajokkal együtt látható.

Rendkívül változékony növény. Pozsgás, kopasz, áttetsző, felálló vagy heverő szára csomósan ízelt. Átellenes állású levelei pikkelyszerűek. Hajtása gazdagon elágazik, oldalágai felfelé ívelők, színe kékes- vagy fűzöld, virágzás idején vöröses árnyalatú. Kevéssé feltűnő virágai magánosan vagy hármasával nyílnak a rövid ízek tövében. A csúcsíz 10-50 mm-es. A virágokban egy vagy két porzó van. A termés jelentéktelen. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban a szikes, iszapos területeken társulásalkotó. o ÉLŐHELY: Tengerparti iszapzátonyok, sós mocsarak; helyenként a szárazföld belsejében a szikeseken, az autóutak mentén, homoktalajon.

keskeny levelek

Virágzási időszak J üí.- szept.

Életciklus Egyé ves Életciklus Egy éve s Család CHENOPODIACEAE

Magasság ]()_30 cm

KRISTÁLYVIRÁGFÉLÉK

Faj Suaeda maritima Csa lád AIZOACEAE

Szerző (L.) N.E. Br.

Faj Carpobrotus edulis

SZIKI SÓBALLA Feltűnőert változékony, felálló vagy heverő szárú növény. Elágazó, kopasz, fiatalon kékeszöld hajtása először bíborszínűre , majd a nyárutón élénkvörösre színeződik. Szórt állású, húsos levelei 10-50 mm hosszúak, szálasak. Jelentéktelen, zöld színű , kétivarú virágai magányosan, kettesével vagy hármasával nyílnak. 5 húsos lepel, 5 porzó és két bibeszál van bennük. A termés apró, zöldes vagy pirosas, egymagvú tok. o ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánk szikesein társulásalkotó. o ÉLŐHELY: Tengerpartok; sós, iszapos mocsarak. o ROKON FAJOK: A magyar sóballa (Suaeda pannonicai valami~ vel alacsonyabb(10-30 cm), levelei is kisebbek, 10-20 mmesek. Kiszáradó szikes takeskeny vakban társulásalkotó,vélevelek dett faj.

Eletciklus Egy éves

Magasság 30--70 cm

HOTTENTOTTAFÜGE

három szögletű

levelek

Heverő , elfekvő , kopasz hajtású, fásodó szárú növény. Átellenes állású, visszás tojásdad, pozsgás levelei 40-90 mm hosszúak. Nagy, feltűnő, 70-90 mm átmérőjű , hajtásvégi virágaiban számos szirom és porzó van. A szirmok keskenyek, sárgák vagy élénk bfborsz ínűek. A termés húsos, fel nem nyíló, fügeszerű. o ELTERJEDÉS: Nyugat-Európanagy részén meghonosodott, dél-afrikai eredetű, szukkulens. Hazánkban dísznövénykéntültetik. o ELOHELY: Tengerparti sziklák, fövenyek.

Virágzási időszak Júl.- szept.

Életciklus Évelő

Magasság 3 fi -re szétterülő

SZEGFŰFÉLÉK·47

46 • PORCSINFÉLÉK Család CARYOPHYLLACEAE

PORCSINFÉLÉK Család PORTULACACEAE

ERDEI CSITRI

Faj Montia perfoliata

SZÁRÖLELŐ FORRÁS FŰ

5 szirmú virágok

Alacsony termetű, törékeny, húsos, kopasz hajtású, felálló szárú növény. Világoszöld, ép szélű levelei többnyire tőállásúak, tojásdad vagy rombusz alakúak. A laza csomókbannyíló, 4-5 mm-es virágokatkerek murvalevélövezi. A szirmok kissé kicsípettek, aporzók száma 5. A termés apró, sokmagvú tok. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkbannem honos. • ÉLŐHELY: Parlagok,szántók, száraz, napfényes, homokos területek; savanyú talajon. • EGYÉB NEVEK: Claytonia

Család CARYOPHYLLACEAE

Faj Arenaria serpyllifolia

KAKUKKHOMOKHÚR

EletciklusEgyéves

Magasság 10-30 cm

Virágzási időszak Máj.-jún.

Magasság 10-40 cm Faj Honkenya peploides

CSUPASZ TENGERHÚR

Magasság 10-30 cm

Heverő szárú, kusza hajtású, durva szörökkel fedett, szürkés árnyalatúnövény. Vékony szára gazdagonelágazó. Levelei 3-S mm hosszúak, tojásdadokvagy lándzsásak, kihegyesedők, 3-5 erűek. Fehér, 5-S mm átmérőjű virágai szétterülő bogernyőben nyílnak. A szirmok épek, a csészelevelek kihegyesedők, a porzók száma 10. A tok 3 kéthasábúfoggal nyílik; valamivel hosszabba megmaradócsészénél. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, az északi tájak kivételével.Hazánkban gyakori. • ELOHELY: Száraz gyepek, parlagok, útszélek, esetenkéntfalmélyedések; homokos vagy meszes talajon.

elágazó ~-~"'szár

Sárgászöld színű, kopasz, kissé pozsgás növény. Szétter ülő, bokrosodó,gazdagonelágazó hajtása a szárcsomóknállegyökerezik. Leveleiép szélűek, rövid nyelűek vagy ülők. Magánosanvagy kis csomókbannyíló virágai 6-10 mm átmérőjűek, 5 tagúak. A csészelevelek valamivel hosszabbaka szirmoknál. A sokmagvú tok 3 kopáccsal nyílik. , • ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY: Homokos, kavicsos, sziklás tengerpartok; elviseli a sós permetet.

SZEGFŰFÉLÉK Család CARYOPHYLLACEAE

Kúszó, felegyenesedő szárú, kuszahajtású növény. Tojásdad, elliptikus levelei 3-5 erűek. Fehér,4-7 mm átmérőjű, pelyhes kocsányú, levélhónalji virágaimagánosan vagytöbbesével nyílnak. A pártaés a csésze 5 tagú,a szirmok nem kicsípettek. A sokmagvú tok 4-6 foggal nyílik. • ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánk nyugati részéngyakori. • ELOHELY: Erdők , sövények; nyirkos, árnyékoshelyek; mészkerülő. ÉletciklusEgy- vagy kétéves

perfoliata.

EletciklusEgyéves

Faj Moehringia trinervia

Életciklus Évelő Család CARYOPHYLLACEAE

OLOCSÁNCSILLAGHÚR

- - átellenes állású. ép szélű levelek

Érdes tapintású, gazdagonelágazó, szétterülő, felálló vagy felemelkedő hajtású növény. Levelei keskeny-Iándzsásak, ép szélűek. többnyire ülők. A hajtás végén laza fürtökbennyíló, fehér virágok IS-30 mm átmérőjűek. A közepükigbemetszett szirmokhosszabbaka csészeleveleknél. A tok 6 foggal nyílik • ELTERJEDES: Egész Európa,az északi tájak kivételével. Hazánknyugati részén gyakori. • ÉLŐHELY: Sövények, erdőszélek. üde erdők, rétek. Életciklus Évelő

Magasság 30-60 cm

5 m élyen bemetszett szirom

1

SZEGFŰFÉLÉK' 49

48 • SZEGFŰFÉLÉK Család CARYOPHYLLACEAE

Család CARYOPHYLLACEAE

Faj SteI/ariamedia

ÉletciklusEgyéve s Család CARYOPHYLLACEAE

Magasság 5- 35 cm

Szörös vagy kopaszodó, laza hajtásrendszerű növény, a tövénél meddő hajtásokkal. Virágoshajtásai felemelkedők, levelei lándzsásak, 5-20 mm hosszúak. Terebélyes bogernyőben nyíló virágai 6-10 mm átmérőjűek, mélyenbemetszettszirmúak. A tok a tetején 10 foggal nyílik. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban gyakori. o ÉLŐHELY: Rétek, szárazgyepek; homokdűnék, kavicsostengerpartok; rendszerint meszes vagy semlegestalajon.

a szirmok rövidebbek a csészelevélnél

ÉletciklusÉvelő

Magasság 5-30 cm

Család CARYOPHYLLACEAE

,.

;,-

ülő

levelek

Virágzási időszak Ápr.xokt.

Faj Spergula arvensis

MEZEI CSIBEHÚR

Virágzási időszak Febr.-nov.

l,

Faj Cerastium arvense

·1

r

PARLAGIMADÁRHÚR Erősen változó megjelenésű, szétterülő, kissé sző­ rös hajtású , pámás-gyepes növény. Meddő hajtásai a szárcsomóknál gyakran legyökereznek. Levelei 10-30 mm hosszúak, keskeny-Iándzsásak, tompa csúcsúak. Fehér, 12-20 mm átmérőjű virágai bogernyőben nyílnak. A mélyen -» bemetszettszirmokkétszer olyan hosszúak, mint a csészelevelek. A murvalevelek szegélyehártyás és s zőrös . A tok a tetején 10 foggal nyílik. o ELTERJEDÉS: Egész Európa,az északi területekkivételével. Hazánkban szórványos. o ÉLŐHELY: Száraz gyepek,töltések, útszélek; egészen 3100 m-ig.

Eletciklus Évelő

Szerző Baumg.

RÉTI MADÁRHÚR

KÖZÖNSÉGES TYÚKHÚR Szétterülő , heverő

szárú, gazdagon elágazó hajtású növény. Szárának egyik oldala a szárcsomók közt sző­ rös. Átellenesállású, tojásdad, elliptikus levelei5-20 mm hosszúak, ép szélűek. Többnyire csak az alsók nyelesek. Fehér, 8-10 mm átmérőjű , ragadós kocsányúvirágai laza vagy dús bogernyőben nyílnak. A párta és a csésze 5 tagú, a porzók száma rendszerint3. A tok 6 foggal a tetején nyílik. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban közönséges szántóföldi gyom. • ÉLŐHELY: Szántóföldek, parlagok, útszélek,szemétlerakók. • ROKON FAJOK: A terpedt tyúkhúr (Stellaria media ssp. neglecta) nagyobb termetű, virágai 10-13 mm átmérőjűek, porzóinakszáma 10. Hazánkban szórványosan fordul elő. Többnyire erdőkben , sövényekben él.

Faj Cerastiumfontanum

Szárának felső részén mirigyes szőrökkel borított növény. Levelei 10-30 mm hosszúak, fonákjukon hosszantibarázdával. Fehér virágai4-8 mm átmérőjűek. A porzók száma 5-10 . A vékonykocsányú, lecsüngő tok 5 kopáccsal nyílik. o ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánkban gyakori szántóföldi gyom. Helyenként takarmányként termesztik. o ÉLŐHELY: Homoki gyepek,szántók,parlagok.

ÉletcikluS Egyév es

Magasság 5-60 cm

Család CARYOPHYLLACEAE

Faj Spergularia marina

SZIKI BUDAVIRÁG Szétterülő

szárú, szálas, pozsgás, 6-15 mm-es levelű növény. Pálhájafehéres szín ű , mirigyszőrös , rövid. Virágai 5-8 mm átmérőjűek, a porzók száma legfeljebb5. A lecsüngő, 3 kopáccsal nyíló tok 3-5 mm hosszú. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk szikeseinelég gyakori. o ÉLŐHELY: Iszapos sziktársulások; tengerparti homoktalajok, száraz, sós mocsarak.

Virágzási időszak Ápr.-jún.

ÉletciklusEgyéves, ritkán

évelő

a szirmok rövidebbek ..... l:"C.l;lo,~_ a csészénél

Virágzási időszak Máj.- szepl.

SZEGFÚFÉLÉK • 51

50 • SZEGFÚFÉLÉK Család CA RYOPH YL L ACE AE

Faj Lychnis fl os-cucull

Család CARYOPH YLLACEAE

Faj Agrostemma githago

RÉTI KAKUKKSZEGFŰ

VETÉSI KONKOLY

Laza hajt á srendszerű növény. Vékony, felálló, kopasz vagy gyengén sz őr ös szára rendszerint el nem ágazó. Levelei átellenes állásúak, az alsók nyelesek, lapát alakúak, tojásdadok; a fel sők lándzsásak, hegyesek, ülők . Rózsaszín, ritkán fehér, 30-40 mm átmérőjű virágai laza bogerny őben nyílnak. A forrt, csöves csésze 5 fogú. A tok 5 foggal a tetején nyílik. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk nedve~ ré..!.iein elég gyakori. • ELOHELY: Nedves rétek, mocsarak, patakpartok, fenyérek, üde erdők; tőzeges , ásványi sókban gazdag talajon. • ROKON FAJOK: A bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) szirmai épek; hajtása molyhos, gyapjas. Hazánk száraz tölgyeseibengyakori. Aszurakszegfű (Viscaria vulgaris) szára a felső csomók alatt enyves, ragadós. Szirmai épek vagy gyengén kicsípettek. Ritkás erdők, száraz gyepek nálunk is honos faja.

Vékony, egyszeru vagy elágazó szárú, sz őrös hajtású növény. Levelei átellenes állásúak, szálasak, szálas-Iándzsásak, ép szé lűek. kihegyesedők . Szára gyéren leveles. A halvány bfborszín ű , 30-50 mm átmérőjű , magánosan nyíló virágok vékony kocs ányúak. A kissé kicsípett csúcsú szirmok töve fehéres. A csésze forrt, a csészecimpa levélszerűen elkeskenyedő és jóval hosszabb a sziromnál. A porzók száma 5, a magház 5 bibeszálas. Az éretten 5 foggal nyíló toktermés 10-20 mm hosszú, sokmagvú. A fekete, erősen mérgező magvak átmérője elérheti a 3,5 mm-t is. • ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánkban a vetésekben egykor közönséges volt, de állománya a vegyszeres gyomirtás következtében napjainkra erősen megritkult. • ÉLŐHELY : Szárazabb, melegebb területekgabonaföldjei, parlagok,szántók. • MEGJEGYZÉS: Magja a gabonaszemekközé keveredve súlyosmérgezést okozhat.

4 keskeny sallangra • tagolt szirom

Életciklus Éve lő

Életciklus Egyéves

Család CA RYOPH YL L A CEAE

Család CARYOPHYLLACEAE

H AVASI KAKUKKSZEGFŰ Alpesi kertekben is gyakran látható, felálló, el nem ágazó szárú, kopasz vagy kissé szőrös hajtású, párn aképző növény. Levelei átellenes állásúak, ép szélűek, lapát alakúak, lándzsásak vagy szálasak, többnyire tőállók. A virágos hajtáson mindössze 2- 3 pár levél ül. A bíborrózsaszín, ritkán fehér, 8- 12 mm átmérőj ű virágok tömött fejecskében nyílnak. A kisebbekben rendszerint csak termő fejlődik. A csésze forrt, rövid, 5 fogú. A szirmok mélyen, legalább félig bemetszettek.A sokmagvú, 4-5 mm hosszú tok 5 foggal nyílik. • ELTERJEDÉS: Európa magashegységei, hidegebb területei. • ÉLŐHELY: Alpesi rétek, sziklagyepek; általában nehézfémekben, szerpentinásványokbangazdag talajon.

Eletciklus Éve lő

m élyen bemetszett

szirmok

a levelek többnyire • tóállásúak

Magasság 60--100 cm

a szirmok fedik egymást szórös szár

tojásdad, szórös

csészecsó

átellenes állású levelek

Virágzási időszak M áj.-jú!.

Faj Si/ene nutans

K ÓNYA HABSZEGFŰ

Sz őr ö s , ragadós hajtású, felálló, többnyire egyszeru szárú növény. Alsó levelei hosszúkásak, lapát alakúak, nyelesek. A felsők keskeny-lándzsásak, kihegyesedők , ülők. A virágok bókolók, az alapjuknál forrt szirmok csúcsa fehér, töve zöldes vagy pirosas. A ragadós, erő­ sen mirigyszőrös csésze forrt, 5 fogú. A csészecső 9-12 mm hosszú. A sokmagvútok 6 foggal nyílik. • ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánkbantölgyeseiben elég gyakori. • ÉLŐHELY: Száraz, törmelékes talajú rétek, cserjések, erd ősz élek. erdők, tengerparti sziklák.

Eletciklus Évelő

a szirmok nappal begöngyölödnek

éretlen termés •

SZEGFÚFÉLÉK • 53

52· SZEGF ÚFÉLÉK Család CA RYO PHY L LACEA E

Család CA RY OPHY L L A CEAE

Faj Si/ene vulguris

HÓLYAGOS HABSZEGFŰ Erősen változékony, szürkészöld szín ű, tövénél fásodó száni, felálló hajtású növény. Levelei tojásdadok, elliptikusak,ép sz é lűek. az alsók nyelesek. Illatos, fehér, 16-18 mm átmérőjű virágai laza bogerny őben nyílnak. A csésze hólyagosan felfújt. Az 5 mélyen bemetszettszirom nem fedi egymást. A sokmagvú tok 6 foggal nyílik. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban szórványos. • ÉLÓHELY: Irtásrétek, erd őszélek; száraz, törmelékes, meszes talajú területek.

o mogház 3 bibesz álas

r

-F'---~

felfújt csésze

o felső levelek ülők

Életciklus Ével ő Család CARYOPHYLLACEAE

felnyílt tok

PIROS MÉCSVIRÁG Erősen változékony, felálló vagy bókoló hajtású, többnyire elágazó száni, s űrű szőrzetű növény. Levelei hosszúkásak, tojásdadok, ép szé lűek . Az alsók nyelesek, a felsők rendszerint ülők. A szagtalan, bíborpiros, 18-25 mm átmérőjű virágokegyivarúak. A termősekben a magház 5 bibeszálas. A növény kétlaki. A sokmagvútok 10visszahajló foggal nyílik. • ELTERJED ÉS: Egész Európa. Nálunk ritkulóban van. • ÉLÓHELY: Üde erdők, sövények, parlagok, esetenként törmelékes lejtők. • EGYÉB NEVEK: Si/ene dioica. • ROKON FAJOK: A fehér mécsvirág (Me/andrium album; Si/e-liJ;. ne a/ba) hajtása ragadósan sz ő- ~ ; rös, virágai egyivaniak, fehérek. Termésénekfogai felállók. Hazánk út- és erdőszélei­ nek, gyomtársulásainak gyakori növénye.

5 mélyen bemetszett

szirom

Életciklus Évelő va

Magasság 40-80 cm Faj Si/ene ocoulis

SZÁRTALAN HABSZEGFŰ Lassú n ö veked é s ű , alacsony, párnak épz ő növény. Apró, élénkzöld, szálas, kihegyesedő, átellenes állású levelei sű rűn borítják a rövid szárat. A bíborrózsaszín, 6- 10 mm átmérőjű virágok magánosan nyílnak a feltűnőert rövid és vékony kocsányokon. A harang alakú csésze gyakranpirossal vagy bíborral futtatott. A porzók hosszan kicsüngenek a virágból. A sokmagvútok 6 foggal nyílik. • ELTERJEDÉS: Magashegységek havasi öve. Hazánkban nem honos. • ÉLÓHELY: Magashegységek törmelékes déli lejtőin , sziklás gerincein, sziklagyepein, hideg-

5 kicsípett .-!~ . Dl6f::::!Il~~

szirom

HOMOKI HABSZEGFŰ Enyvesen sz őrös, szürkészöld sz ínű , felálló, esetleg szétterülő haj tásű , egyszerű vagy elágazó száni növény. Levelei szálasak, szálaslándzsásak, ép s z é l űek. az alsók nyelesek. Rózsaszín vagy fehér, 4-5 mm átmérőjű virágai magánosan vagy kis csomókban nyílnak. • ELTERJEDÉS : Európa nagy része. Hazánkban szórványos. • ÉLÓHELY: Homokpusztagyepek.

5 gyengén bemetszett

felfújt, • bordázott csészével körülvett tok

homokdűnék .

• ROKON FAJOK: A francia habszegfű (Si/ene gal/ica) 10 erű csészéje nem felfújt. Virágai egyoldalú, elágazó fürtben nyílnak. Szántóföldi gyomtársulások hazánkban szórványos növénye.

kedvelő .

• MEGJEGYZÉS: Virágai k étivarúak és egyivarúak - porzósak és termősek - is lehetnek.

Életciklus Ével ő

Szerző Weig.

Faj Melondrium rubrum

Virágzási időszak Jún.- aug.

Életciklus Egyéves

/

o felső . levelek ülők

54 • SZEGFŰFÉLÉK Család CARYOPHYLLACEAE

SZEGFŰFÉLÉK·55 Faj Saponaria officinalis

Család CARYOPHYLLACEAE

Faj Dianthus armeria

ORVOSI SZAPPANFŰ

SZEPLŐS SZEGFŰ

Viszonylag termetes, kopaszhajtású,kúszó gyöktörzsű évelő . Szára pirosasan, lilásanfuttatott. Élénk-vagy világoszöld leveleiátellenes állásúak, tojásdadok,elliptikusak, 3 erűek. Az alsóknyelesek, a felsők rendszerint ülők. A halványhússzínű, esetenként telt szinnú, 25-38 mm átmérőjű virágok tömött álernyőben nyílnak. A csésze teljeshosszában forrt, csöves. A szinnok épek vagy kicsípettek, a hosszú pártatorokban két fogacska van. A sokmagvútok 4 foggalnyílik.Fontosgyógynövény. • ELTERJEDÉS: EgészEurópa. Hazánkban szórványos. • ÉLŐHELY: Ártéri szegélytársulások; parlagok, füves területek, sövények,útszélek.

Merev,felálló szárú, egyszerű vagy kissé ágas hajtású, érdesen szőrös növény. Sötétzöld levelei szálasak, keskeny lándzsásak, kihegyesedők, ép szélű­ ek. Szagtalan, élénk rózsaszínű vagy pirosasvirágai 10-15 mm átmérőjűek . A keskeny pártacimpáktöbbnyire pettyezettek, szabálytalanul fogazottak. A csészecső IS-20 mm-es, tövében két pár egyfonnahosszú, levélszerű csészepikkellyel. A számos apró magvat rejtő tok 4 foggal nyílik. , • ELTERJEDES: Európanagy része. Hazánknyugatirészén honos. • ÉLŐHELY: Mészkerülő gyepek, sövények, útszélek.

Életciklus Évelő Család CARYOPHYLLACEAE

Magasság 60-90 cm

Eletciklus Egyéves vagy kétéves

Faj Petrorhagia nanteulii

Család CARYOPHYLLACEAE

BARÁTSZEGFŰ

TENGERPARTI ASZÚSZEGFŰ Vékony száni, kopaszvagy gyéren szőrös hajtású növény. Leveleiszálasak, háromerűek, kihegyesedők. Rózsaszínű, 5-6 mm átmérőjű virágai barnás színű, papírszerű fellevelekkel övezett, tömöttfejecskében nyílnak. Apró toktennése 4 foggalnyílik,magjaibibircsesek. • ELTERJEDÉS: Nagy-Britannia és Franciaország,de elvétvemásuttis előfordulhat. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY : Homokos, tönnelékestalajú szárazgyepek; többnyire a tenger közelében. • ROKON FAJOK: A homokiaszúszegfű (Petrorhagia proiifera) szára hosszú. keskeny szőrösebb, leveleihosszabbak, magjai töleve/ek ~--~ recések. Szárazgyepekhazánkban gyakori növénye.

.. egyszerre többnyire csak egy virág nyílik

átellenes állású levelek

Életciklus Egyéves

Magasság 20-50 cm

kopaszhajtású növény. Kevés leveIet viselő, virágoshajtásamerev, felálló. Keskenyszálas,finoman kihegyezett levelei5 mm szélesek,kékeszöld színűek . Tömött, hajtásvégi csomókban nyíló, 18-20 mm átmérőjű virágaisötét rózsaszínűek, ritkánfehérek. Sokfogú, 4-12 mm-esszinnai nem pettyezettek. A csészétszáikásan kihegyezett, barnafellevelek övezik. A tok 4 foggalnyílik. • ELTERJEDÉS: Európanagy része. Hazánkban szórványos. • ÉLŐHELY: Száraz réteken, sziklagyepekben, esetenként ritkás erdőkben . • ROKON FAJOK: A magyar szegfű (Dianthus pontederae) virágaihajtásvégi csomókban nyílnak. Liláspiros szinnai 3-5 mm-esek, 5-6 fogúak. Szárazgyepekben, tölgyesekben elég gyakori, bennszülött faj. Tőlevélrózsás ,

Életciklus Évelő

Szerző

L.

szőrös

pártatorok

Virágzási időszak Jún.e-okt.

kis csomókban nyíló

virágok

56· SZEGFŰFÉLÉK

TÜNDÉRRÓZSAFÉLÉK· 57 Szerző

Család CARYOPHYLLACEAE Faj Dianthus deltoldes

L.

TÜNDÉRRÓZSAFÉLÉK fogazorr • szirmok

RÉTI SZEGFŰ

Érdesen pelyhes szárú, erősen bokrosodó növény. Meddő hajtásai tőrózsát alkotnak, a virágosak elágazók, felállók. Átellenes állású, kékeszöld levelei szálas-Iándzsásak, tompacsúcsúak. Magánosan, ritkán 2- 3 tagú csomókban nyíló virágai 15-20 mm átmérőjűek , szagtalanok. A szirmok fogazottak,tövükhalványan pettyezett. A szálkában vég ződő , rövid fellevelek a csöves, 5 fogú csészefeléig érnek. A sokmagvú tok 4 foggal nyílik. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban szórványosan fordul e lő. • ÉLŐHELY: Száraz, hegyi rétek, sziklás lejtők homokos, meszes vagy gyengén savanyú talaján.

Család NYMPHAEACEAE

m ély rózsaszín,; virágok

Faj Nymphaea alba

FEHÉR TÜNDÉRRÓZSA Nagy termetű , kopasz hajtású, vaskos gyöktörzsű vízinövény. Szívalakúan bemetszett, kerekded, bórnemű levelei úsznak a víz felszínén. A levélnyél hossza elérheti a 3 m-t is. A 10-20 cm átmérőjű virágokban 4-6 zöldes színű csészelevél és 20-nál is több húsos, tojásdad szirom látható. A gömbös toktermések a vízfelszín közelében fejlődnek. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Sok helyen dísznövénykénttelepítik. Hazánkban élőhelyén társulásalkotó. · ÉLŐHELY: Álló- vagy lassú folyású vizekben: tavakban, holtágakban.

Életciklus Évelő Család CARYOPHYLLACEAE Család NYMPHAEACEAE

Erősen bokrosodó, gyakran kis párnákat alkotó, kékeszöld szfn ű, kopasz hajtású, kúszó gyöklörzsű növény. Virágos hajtása felegyene sed ő . Szálas levelei ép s zélűek, érdestapintatúak. Rózsaszínű, 20- 30 mm átmérőjű virágai magánosan nyílnak. A keskeny, csöves csésze 5 fogú, a fogak három szöglelű ek . A csészepikkelyek rövidek, negyedakkorák, mint a csésze. A szirmok gyengén fogazottak. A sokmagvú tok 4 foggal nyílik. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Elterjedésének északi határa Németország középsé területe. Hazánkban dísznövényként ismert. • ÉLŐHELY: Száraz gyepekben, sziklapárkányokon, meszes talajon.

Melegkedvelő .

Életciklus Évelő

•

porzó

• sötétzöld. úszó levél

Életciklus Évelő

PÜNKÖSDI SZEGFŰ

vir ágr űgy

porzó

fogazorr szirom

SÁRGA VÍZITÖK szétterülő

szirmok

Nagy termetű , vaskos gyöktörzsű vízinövény. Levelei kétfélék: az alámerülők vékonyak, áttetsz őek, kerekdedek, rövid nyelűek; a felszínenúszók sötétzöldek, bórnemű­ ek, tojásdadok, vállukmélyenbevágott, szélük ép. Sárga virágai 12-40 mm átmérőjűek, vaskos kocsányúak. A virágtakaró 5-ó nagy, egymásraboruló csészelevélből és nagyszámú, m é zfejt őkk é alakult, kisebb sziromból áll. A porzók száma sok. A toktermés körte alakú. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban a tündérrózsa hínár-társulás tagja. • ÉLŐHELY: Álló- és lassan folyó vizekben: tavakban, holtágakban, legfeljebb 5 m mélységig.

Életciklus Évelő

5S

o

BOGLÁRKAFÉLÉK

BOGLÁRKAFÉLÉK o 59 Család RANUNCULACEAE

BOGLÁRKAFÉLÉK Család RANUNCULACEAE

KISVIRÁGÚ HUNYOR Alacsony tennetű , kopasz hajtású növény. Tő­ levelei hosszú nyel űek . tenyeresenösszetettek, fogazott sz é l űek. nem áttelelők . Murvalevelei szeldeltek. Zöld sz ín ű, 35- 50 mm átmérőjű virágaiban a virágtakarót a csészelevelek alkotják, a szirmok mézfejtőkké alakultak. A porzók száma sok. A termés tüs zőc sokor. o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban a Dunántúlon szórványos. o ÉLŐHELY: Üde lomberdők , bükkösök, gyertyános-tölgyesek. o

o

fogazott nétü levélkék

• sok porzó

ROKON FAJOK:

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) virágai vöröses-ibolyásak, nagyobbak. Hazánk védett növénye. Életciklus Éve l ő Család RANUNC ULACEAE

Kis tennem, kopasz hajtású növény. Tenyeresen szeldelt, fényes, élénk.zöld levelei jórészt tőállásúak és hosszú nyel űek. kerek körvonalúak. A tőlevelek megjelenése előtt, magánosan nyíló, 20-30 mm átmérőjű , sárga virág alatt 3 tagú fellevélörv fejlő­ dik. A bókoló bimbó kocsánya nyíláskor felegyenesedik. A tojásdad lepellevelek száma többnyire 6. o ELTERJEDÉS: Dél-Európából származó, sokfelé meghonosodott, kertekben is ültetettnövény. Hazánk védett növénye. o ÉLŐHELY: Nyirkos, tápanyagban gazdag talajú lomberdők, sövények.

Életciklus Éve l ő

\ • a vtragta . k-ara• za"Id sz inű csésze/evelekből

Magasság 15- 20 cm

Csa lád RANUNCULACEAE

Magasság 5-15 cm Faj Nigella arvensis

áll Virágzási időszak Márc.- ápr.

Faj Consolida regalis

MEZEI SZARKALÁB Elágazó szárú, kopasz hajtású növény. Levelei 2-3-szomsan szeldeltek, szálasak. Hosszúkocsányú, zigomorf, ibolyakék virágai laza, hajtásvégi fürtbennyílnak. LepeUevelei részben összenőttek, afelSOK hosszú sarkantyúban végződne k. A porzék száma 8--10. A term és tüsző. o ELTERJEDÉS: Eló-Ázsiából szánnazó, Közép-Európa nagyrészénmeghonosodottgyom. Hazánkban elterjedt, de visszah űzód ó ban levő faj. o ELOHELY: G yomtársulások. o MEGJEGYZES: A kerti(Como/ida ajacis)ésamagasszarkaláb (Delphiniumx cuitorum} kertekben gyakori.

Sze rző (L.) Salisb.

CSILLAGOS TÉLTEMETŐ

Szerző W. et K.

Faj Helleborus dumetorum

Faj Eranthis hyemalis

-

fo---~ [űrt­

virágzat

MEZEI KATICAVIRÁG

csúcsálló • virágok

Merev, többnyire elágazó szárú, kopasz hajtású növény. Szórt állású levelei szálasan, fonalasan szeldeltek. Magánosan nyíló, halványkék virágai 20-30 mm átmérőjűek, erezetük jellegzetesen zöld. A lepellevelek száma 5, a mézfejtők laza gyűrűt alkotnak a nagyszámú porzó tövében. o ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánkba? gyakori. o ELOHELY: Szántók, tarlók, gabonaföldek; el sősorban meszes talajon. o EGYÉB NEVEK: Kandilla. o ROKON FAJOK: A borzaskata (Nigella damascena) búzakék virágait gallérszerű fellevelek övezik. Nálunk kertekben ültetik.

sokporzó •

o sallangos levelek

Életciklus Egyéves

Életciklus Egyéves

Magasság 30-50 cm

Virágzás i időszak Júl.e-okt.

BOGLÁRKAFÉLÉK o 61

60 o BOGLÁRKAFÉLÉK Család RANUNCULACEAE

Faj Trollius europaeus

EURÓPAIZERGEBOGLÁR kopasz hajtás ú, kevéssé elágazó szárú növény. Sötétzöld, tenyeresen összetett levelei 5-7 tagúak, a levélszeletek karéjosak, fogazott sz é lűek. A tőlevelek hosszú nyel űek , a szárlevelek többnyire ülők. Az élénksárga virágok 25-50 mm átmérőj űek . A virágtakarót mintegy 10 egymásra boruló lepellevél alkotja. A porzók száma sok. A sokmagvú t ü sz őterm é s a belső varrat mentén nyílik fel. Mérgező növény. o ELTERJEDÉS: Európa nagy részén, főként a hegyvidékeken. Hazánkritka, védett növénye. o ELOHELY: Láprétek, láperd ők. hegyi patakpartok, ligeterd ők. Sokfelé ültetik kertekben is. Arany- és narancssárga virágú fajtája is ismert. K öz éptermetű, tőlevélrózsás,

Család RANUNCULACEAE

fe!tlínő,

gömb alakú vir ágok

egymásra borulá. behajlá széhi lepellevelek o

Család RANUNCULACEAE

L.

KATIKA-SISAKVIRÁG Nagy termetű, többnyirekopasz hajtású, merev, felálló, egyszeru szárú növény.Szórt állású, kerekded körvonalú levelei tenyeresen ötösen összetettek. A levélszeletekmélyen tagoltak, fogazott sz él űek. A sötétkék vagy bíborlila virágok tömött, hajtásvégi fürtben nyílnak. Az öt csészelevél közül a felső nagyobbés sisak alakú. A két sarkantyúsmézfejtő benyúlik 3; sisak alá. A porzók száma sok. A növény mérgező . o ELTERJEDES: Nyugat-Európa hegyvidékeinek jellemző , kertekben is sokfelé ültetett növénye. Nálunk nem honos. o ÉLŐHELY: Nyirkos erdők, nedves rétek, patakpartok. o ROKON FAJOK: A farkasölő sisakvirág (Aconitum vu/paria) virágai halványsárgák. Hazánklomberdeibenelég gyakori.

a sisak elrejti a porzókat

tenyeresen karéjos, szórt állású levelek Életciklus Évelő

Szerző

Faj Aconitum napellus

i

finoman tagolt levélszeletek

Magasság 40-70 cm Faj Caltha palustris

MOCSÁRI GÓLYAHÍR Változatos rnegjelen é s ű , felegyenesedő vagy elfekvő szárú, kopasz növény. Hajtása az alsó szárcsomóknál legyökeresedik. Vese alakú, csipkés vagy fogazott szélű levelei nagyrészt tőállásúak , hosszú nyel űek . A szárlevelek ülők. A 15-50 mm átmérőjű virágok laza, elágazó virágzatban nyílnak. A virágtakaró 5-S zsírosan fényl ő , tojásdad lepellevélből áll. A csoportosan érő, sokmagvú t üszőtennések a belső varrat mentén felnyílnak. A növény minden része mérgező . o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkviszonylag ri~ka, kora tavaszi növénye. o ELOHELY: Nedves rétek, patak- és tópartok, ligeterd ők. Kertekben is gyakran ültetik, különösen a telt szinnú fajtáját.

Eleteiklus Éve lő

Magasság 2D-60 cm

fénylő.

aranysárga szirmok

.---

Eleteiklus Évelő

Magasság 80-1 50 cm

-

-

nagy, hosszú nyel ű alsó levelek

Virágzási időszak Jún.- szept.

62'BOGLÁRKAFÉLÉK Család RA N UNCULA CEA E

BOGLÁRKAFÉLÉK' 63 Faj Anemone nemorosa

BERKI SZELLŐRÓZSA Helyenként nagyobb foltokban virító, kora tavaszi növény. Hosszú nyelű , hármasan összetett, karéjosan tagolt t őlevelei -rendszerint csak a virágzás után fejlődnek ki. Szárlevelei hasonlóak, de rövid nyel ű­ ek és gall érs zerűen fogják körül a a magánosan nyíló, 20-40 mm átmérőj ű, bókoló vagy felállókocsányú virágot. A virágtakaró 6-12 fehér, esetenkéntrózsásan vagy kékesen futtatott lepelből áll. Az egymagvú aszmagok bókoló fejecskében érnek. • ELTERJEDÉ S: Egész Európa a messzi északi tájak kivételével. Hazánkban szórványos. • ÉLŐHELY: Erdők, cserjések, ritkán nedves rétek. • ROKON FAJOK: A bogláros szellőrózsa (Anemoneranunculoides) virágai sárgák. Üde, elegyes erdők jellemző faja. Életciklus Évelő Család RANUNCULACEA E

L.

6 1eplú vir ág

~

L.

ERDEI ISZALAG Fásodó szárú, csavarodó levélnyelével kúszókapaszkodó, lombhullató lián. Szárnyasan összetett levelei átellenes állásúak. Levélkéi tojásdadok,lándzsásak, fogazott sz é l űek. Zöldesfehér vagy kr émsz ínű , illatos, 18-20 mm átmérőjű virágai bogernyőben nyílnak. A virágtakaró 4 tagú, a leplek molyhosak. A tollas aszrnagtermések gomolyagszerű csokorban érnek. • ELTERJ EDÉS: Európa nagy része. Hazánk erdeiben és cserjéseiben gyakori. • ÉLŐHELY: Sövények, cserjések, erdők; meszes talajon.

Család RA NUNC ULACEAE

li/ás lepellevelek

Szerző

Faj Clematis vitalba

Életciklus Évelő

Faj Pu/satilla grandis

Molyhosan sz őr ö s hajtású, kisebb csoportokat alkotó növény. Szárnyasan összetett, sallangos tölevelei virágzáskor még csak fejlődőben vannak. Kocsányán hasonló megj elen ésű, de ülő levelekből álló a bimbót fellevélörv látható. Magánosan nyíló, felálló, ké[ellevelek kes- vagy vöröseslila virága hatlepl ű, 55-85 mm burkolják átmérőjű . Belsejében számos narancssárga porzó található. A tollas aszrnagtermések tömött fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Kertekben sokfelé ültetik. Hazánkban is honos, erősen ritkulóban lévő, védettfaj. • ELOHELY: Száraz gyesze/de/t .-,~~~t~ pek, sztyeprétek 1200 m levelek tengerszint feletti magasságig; enyhén savanyú és semleges talajon.

Család RAN UN CULA CEAE

3 tagú orvben ál/ó stárleveiek

Magasság 5- 30 cm

LEÁNYKÖKÖRCSIN

Eletciklus Éve lő

Szerző

Faj Adonis vernalis

TAVASZI HÉRICS Kis csoportokban fejlődő, többé-kevésbé sz őr ös hajtású, vékony, egyszeru, tövénél pikkelyes száni növény. Háromszorosan szárnyalt leveleibena világos-vagy sárgászöld levélkék keskeny-szálasak, hegyesek. Magánosannyíló virágai nagyok, 40-80 mm átmérőjűek. A virágtakaró 5 csészelevélból és 10-12 tojásdad, fényes sziromból áll. A porzók száma sok. A virágot gallérszerű fellevelek övezik. A sz őr ös aszmagok tömött fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Nyugat-Európa déli területei, Közép-Európa hegyvidékei. Hazánk ritka, védett faja. • ÉLŐHELY: Száraz sztyeprétek, ritkábban cserjések. Helyenként ültetik.

Életciklus Évelő

Virágzási időszak Jún.-szept.

Magasság 4-30 m

a szirmokn ál rÖl'idebb ponók

élénksárga, magános vir ág

Loo....- --

Virágzási időszak M árc.-máj .

BOGLÁRKAFÉLÉK' 65

64' BOGLÁRKAFÉLÉK Család RA N UN CULACEA E

Faj Adonis ann/IG

Sze rz ő

L.

Család RA N UN CU L A CEA E

EGYNYÁRI HÉRICS

GUMÓS BOGLÁRKA

Vékony, elágazó vagy egyszerű szárű , felálló hajtású növény. Szórt állású, szárnyalt levelei sallangosan szeldeltek. Magánosan nyíló, élénkvörös, csésze alakú virágai 15-25 mm átmérő­ j űek. A virágtakaró 5- 8 sziramból és 5 sz é tterül ő, kopasz csészelevélból áll. Az aszrnagtermések fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Nyugat-Európából származó, sokfelé meghonosodott növény. Hazánkban nem él. • ÉLŐHELY: Parlagok, gabonatáblák, szemétdombok. Kertekben is ültetik. • ROKON FAJOK: A láng színű hérics (Adonis flammea) virágai nagyobbak, csészéje sz őr ö s és a pártához simul. Parlagok, szántók hazánkban gyakori faja.

Felálló szárú, szörös hajtású, változékony, mérgező növény. Töve gyakran hagymas zerűen megvastagodott, hajtásának felső része gazdagonelágazó. Tölevelei hosszú nyel űek. hármasak, levélkéi karéjosak. Szárlevelei kisebbek, ülők . A 20-30 mm átmérőjű virágok magánosan nyílnak a barázdált kocsányon. A virágtakaró kettős és 5 tagú. A csészelevelek lefelé hajlók. Az aszmagok horgas cs őrűek. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban szórványos. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, legelők, sövények, folyó- és patakpartok, homokdűnék .

L.

lehajló csészelevél

• élénksárga

virágok

• ROKON FAJOK: A buborcsboglárka (Ranunculus sardous) karcsúbb, töve csak ritkán gumós, levelei fényesek, virágai halványabbak. Nedves rétek, legelők hazánkbangyakori faja. Életciklus Évelő

Eletciklus Egyéve s

Szerző

Faj Ranunculus bulbosus

Magasság

Virágzási időszak Májc-okt.

15- 50 cm

Virágzási időszak Jún.- aug.

Magasság 10--40 cm

Család RA N UN CULA CEAE

Faj Ranunculus auricomus

Család RANU NC ULACEAE

változékony, gyengén szörös hajtású növény. T őlevelei hosszú nyel űek . vese alakúak, rendszerint 3 karéjúak. A 3-5 keskeny, ép szélű szeletre tagolódó szárlevelek ülők. A csésze alakú 15-25 mm átmérőjű , sárga virágok magánosan nyílnak az elágazó virágoshajtáson. A párta rendszerint 5 tagú, de a szirmok közül egy vagy több elsatnyulhat, sőt hiányozhatis. A felhajló csészelevelek száma 3. A szőrös aszmagok tömött fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Egész Európában elterjedt, az északi területeken ritkább. Hazánkban meglehetősen gyakori, alakgazdag növény. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, legelők, üde lomberd ők , sövények, törmelékes lejtők. Kedveli az erő­ sen meszes vagy semleges kémhatású talajt és az árnyékot.

felső levelek

Erősen

Erősen

változékony, rendszerint sző r ös hajtású, növény. Tenyeresen összetett t őlevelei 3-7 fogazott szélű, ék alakú, mélyen tagolt levélkéból állnak. Szárlevelei kisebbek, ülők. 15-25 mm átmérőjű virágai magánosan nyílnak az elágazó szár csúcsán. A virágtakaró kettős és 5 tagú. Az aszmagok horgas cs őrűek. • ELTERJEDÉS: Egész Európában elterjedt, alakgazdag faj. Hazánkban az üde, nedves rétek jellemző növénye. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, legelők, útszélek, nyílt erdők. • ROKON FAJOK: A kúszó boglárka (Ranunculus repens) he verő vagy ívesen felegyenesedő szárú növény. T őlevelei rendszerint hármasak. Nedves rétek, hazánkban gyakori faja. mérgező

Eletciklus Évelő

sallangos.

VÁLTOZÓ BOGLÁRKA

RÉTI BOGLÁRKA

Magasság 3G-loo cm

aszmagcsokor •

Virágzási időszak Máj.-nov.

Életciklus Évelő

Magasság 20--40 cm

zöld csésze

Virágzási időszak Ápr. -máj.

66·BOGLÁRKAFÉLÉK Család RANUNCULACEAE

BOGLÁRKAFÉLÉK· 67 Faj Ranunculus sceleratus

Szerző

L.

Család RANUNCULACEAE

TORZSIKABOGLÁRKA

BÉKABOGLÁRKA

Vaskos, üreges, barázdáltszárú növény többnyire kopasz, felegyenesedő , gazdagon elágazóhajtással. Fénylő zöld leveleiközül a felsők ülők és hánnasával állnak.Az alsók hosszú nyelűek, hánnasan összetettek. A levélkék3 karéjúak, fogazott szélű­ ek. A kicsi, 5-10 mm átmérőjű virágoklaza bugákban nyílnak. A lehajló szinnok és a csészelevelek egyfonna hosszúak. A rövid és tompa csőrű, apró, kopasz aszmagok kúpos fejecskében érnek. A növény mérgező. • ELTERJEDÉS: Egész Európa a távoli északi tájak kivételével. Hazánkmocsári társulásaiban gyakori. • ÉLŐHELY: Mocsarak, iszapos területek, nedvesrétek; tó-, folyó- és patakpartok.

Életciklus Egyéves

Magasság 3G-60 cm

Faj Ranun culus flammula

Virágzási időszak Máj. -aug.

Kopaszhajtású, felálló, szétterülő vagy heverő szárú növény. Ez utóbbi változathajtása a szárcsomóknál gyakranlegyökeresedik. Sima, sokszorpirossalfuttatott szárán a levelek szórt állásúak. Az alsók hosszúkásak, lándzsásak, rendszerint ép szélű­ ek. A 7-20 mm átmérőjű, barázdáltkocsányú virágok fejecskében • magánosan vagy laza cso- érő aszmagok mókbannyílnak. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban szórványos. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, mocsarak, tópartok; semlegesvagy meszes talajon. • ROKON FAJOK: A nádi boglárka (Ranunculus lingua) szára felálló és üreges, virágainagyobbak. Hazánkvédett növénye.

• lándzsás levelek

Család RANUNCULACEAE

SALÁTABOGLÁRKA

fénylő sárga

szirmok

Változatos megjelenésű, rövid, húsos szárú, gumós gyökerű , kopasz hajtású növény. Szív vagy vese alakú leveleijórészt tőállásúak, sötétzöldek, fényesek, tagolatlanok, hosszú nyelűek. gyakranfekete foltosak. Magánosan nyíló, csúcsállóvirágai 20-30 mm átmérőjűek. A csésze többnyire 3 tagú, a párta 8-12 keskeny-elliptikus, idővel kifehéredő sziromból áll. A kopasz aszmagok kis fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: EgészEurópa a távoli északi tájak kivételével. Számoskerti változatais van. Hazánküde erdeiben gyakori. • ELOHELY: Nyirkostalajú rétek, erdők, sövények, folyó- és patakpartok; napfényes, félárnyékos területek. • EGYÉB NEVEK: Ranunculus ficaria. , • MEGJEGYZES: A kevés csíraképes magot hozó subsp. bulbifera szárleveleinek hónaljában apró sarjrügyek fejlődnek.

Életciklus Évelő Család RANUNCULACEAE

Faj Mvosurus minimus

j

PICI EGÉRFARKFŰ

Kis termetű, kopasz, húsos hajtásúnövényke. Levelei világos-vagy középzöldek, ép szélűek. A levéltelen tőkocsányon magánosan nyíló, sár- ll., . ' gászöldvirágok4-5 mm átmérőjűek . A virágta- -":,'10" karó 5-7 sziromszerű csészelevélből és 5-7, a tövénél rövid sarkantyút viselő sziromból áll. A terméses vacok hosszanmegnyúlt. • ELTERJEDÉS : Egész Európaa távoli északi tájak kivételével. Hazánkban szórványos, az Alföldöngyakori. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, szántók,iszapospartok, útszélek; 1400 m tengerszint feletti magasságig.

szálas, ....------tőállású

levelek Életciklus Évelő

Virágzási időszak Jún.-aug.

Magasság lO-SO cm

Virágzási időszak Márc. -máj.

Életciklus Egyév es

Magasság 3- 14 cm

az aszmagok hosszú, megnyúlt vackon ülnek

sarkantyús szirom

J

MÁKFÉLÉK' 69

68'BOGLÁRKAFÉLÉK Család RA N U N CULACEAE

Faj Aq uilegia vulgari s

MÁKFÉLÉK

KÖZÖNSÉGES HARANGLÁB Merev, felálló, elágazó szárú, sz őrö s hajtású növény. Levelei jórészt tőáll ásúak, sötétzöldek, fénytelenek, 2- 3-szorosan szárnyasak. A levélkék szélesek, 2-3 karéjúak. A kék, bíborlila, ritkábban rózsaszín vagy fehér virágok 30-50 mm átmérőjűek . A sziromszerű lepellevelek száma 5, a szirmokból alakult, hasonló színű mézfejtők hosszú, kampós sarkantyút viselnek. A sokmagvú tüszőtermések legtöbbször ötösével érnek. A növény enyhén mér-

Család PAP AV ERACEAE

l

bókoló virágok tüsző­

csokor

KERTI MÁK Mereven felálló, kopasz vagy kissé sertesz őrös hajtású növény. Kékeszöld, húsos levelei szórt állásúak, karéjosak, hullámos szeg é ly űek. Nagy, magánosan nyíló, mályv aszínű , lila, ritkábban fehér virágai 8- 18 cm átmérőjűek, csésze alakúak. A párta 4 széles sziromból áll, melyek tövében sokszor sötét folt látható. A sokmagvú toktermés, a ..mákgubó" éretten számos lyukkal nyílik. • ELTERJEDES: Délkelet-Európából, Nyugat-Ázsiából származó élelmiszer- és gyógynövény, A termesztésből sokfelé kivadult. • ELOHELY: Parlagok, szántók. • MEGJEGYZÉS: Apró magjaival süteményt, pékárut ízesítenek. Az éretlen mákgubók tejnedv éb ől. az ópiumból értékes alkaloidokat, köztükmorfintés kodeint nyernek.

sárga porzók

• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a tá-

Életciklus Évelő

Szerző

L.

elsőrend,í

• levélke

gező .

voli északi tájak kivételével. Kertekben sokfelé ültetik. Hazánk védett növénye. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, sövények, ritkás e rdők , cserjések: többnyiremeszes talajon,2000 m tengerszint feletti ma, gasságig. • MEGJEGYZES: A nemesített, kerti példányok helyenként elvadulnak.

Faj Papaver somniferum

3 l'agy9

ülő

szárlevelek

Virágzási időszak M áj .- j ún.

Magasság 50-90 cm

bókoló virágrügy

4 selymes szirombál álló párta

szárölelőjelső

levelek

BORBOLYAFÉLÉK Életciklus Egyéves Család BERBERIDACEAE

Magasság 10-90 cm

Szerző (Pursh) N Ull.

Faj Mahonia aquifolium

Család PAPAVERACEAE

KERTI MAHÓNIA Vaskos, fás, kevéssé elágazó szárú, helyenként s űrű bozótot alkotó, tarackos, örökzöld növény. B őrnem ű . szárnyalt levelei 5-9 szúrósan fogas szélű levélkéból állnak. Apró, illatos, sárga virágai tömött, hajtásvégi fürtökben nyílnak. A virág 6--9 lepl ű , a porzók száma 4--6. A hamvas, kékes bog y ökbíborfeketére érnek. • ELTERJEDES: Eszak-amerikai eredetű díszcserje. Néha elvadul. • ÉLŐHELY: Erdők, cserjések, sövények; árnyékos vagy félárnyékos területek.

Életciklus Évelő

VETÉSI PIPACS Rendszerint elágazó szárú, merev, érdes sertesz ő­ rökkel borított növény. Sötétzöld levelei szárnyasan szeldeltek. Nagy, lángvörös, esetenként rózsaszín, mályvalila vagy fehér virágai 75-100 mm átmérőjűek. A szirmok tövében gyakran fekete folt látható. A nagyszámú porzó ibolyakék. A kerek, kopasz, érett toktermés a bibekaréj tövében, gyű­ rű alakban húzódó lyukakkal nyílik. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban mindenütt gyakorigyomnövény. • ÉLŐHELY: Parlagok, szántók, gabonaföldek, útszélek.

bihar ! árnyalatú, fekete hogyók

Virágzási időszak Ápr. -máj.

Életciklus Egyéves

Virágzási időszak Jún.-júl.

70 • MÁKFÉLÉK

MÁKFÉLÉK. 71

Család PAP AV ER A CEAE

Faj Meconopsis cambrica

Szerző (L.) Vig.

Család PAPAVERACEAE

VÉREHULLÓ FECSKEFŰ

SÁRGA TIBETIMÁK Kopasz hajtású, karcsú, kevéssé elágazó szárú, tő­ rózsás növény. Levelei rendszerint világoszöldek, szárnyaltak. Levélkéi kerekdedek, hosszúkásak. A hosszú kocsányokon magánosan nyíló, sárga virágok 40- 80 mm átmérőjűek . A virágriigyek bókolók. A 2 tagú csésze a szirmok karéjos kinyílásakor lehullik. A porzók száma sok. A felálló toktermésszámos • levélk ék magvat rejt. • • • ELTERJEDES: EszaknyugatEurópából származó, sok helyen meghonosodott növény. Nálunkkertekben ültetik. • ÉLŐHELY: Fák alatt, öreg falak tövében, sziklahasadékokban, ösvények és patakok mentén: árnyékos vagy félárnyékos helyeken.

Faj Che lidonium niajus

rön"d bibesz ál

• orsó alakú

toktermés

.. 1 nagyszamu · porzó

Húsos, törékeny szárú, tőrózs ás , gyengén szőrös hajtású, megtörvesárga tejnedvet eresztő növény. Tőrózsában álló leveleiszürkészöldek,szárnyaltak, levélkéi kerekdedek. Szárlevelei hasonlóak, valamivel kisebbek, szórt állásúak. A 2--6 tagú ernyőkben nyíló virágok sárgák, 15- 20 mm átmérőj űek. A virágtakaró 4 sziromból és 2 szőrös csészelevé l ből áll. A keskeny, kopasz, sokmagvú tok két kopáccsal nyílik. • ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánkban elterjedt gyomnövény. • ÉLŐHELY: Nyílt erdők, sövények, parlagok, öreg falak. Kertekben sokfelé ültetik. Telt virágú változata is van. vékony, törékeny

szár Életciklus Évelő

Életciklus Éve lő

Magasság

Család PAP AV ERACEAE

40- 60 cm

SÁRGASZARUMÁK Felegyenesedő

vagy ívesen meghajló, rendszerint elágazó, szárú,szürkés színű , termetes növény. Tőlevelei nyelesek, szárnyaltak, levélkéi hullámosak. Szárievelei kisebbek, ülők. Magánosan nyíló, sárgavirágai 60-90 mm átmérőjűek. A virágtakaró2 csésze- és 4, esetenként sötét t ö vű sziromlevélből áll. A csésze a virág kinyílásakor lehullik. A kopasz, sokmagvú tok éretten teljes hosszában felnyílik. • • ELTERJEDES: Mediterrán eredetű , sokfelé meghonosodott növény. Hazánkban kertekben ültetik, helyenkéntelvadul. • ÉLŐHELY: Homokos és kavicsos tengerpartok, ritkábban pariagok a szárazföld belsejében; jó vízátereszt és ű talaj.

évelő

Virágzási időszak Áp r.-ok t.

40- 90 cm

FÜSTIKEFÉLÉK

Faj Glaucium flavum Család FUMARIACEAE

Életciklus Kétéves vagy

Magasság

Magasság 50-90 cm

nagyszámú

Faj Corydolis ra m

ODVAS KELTIKE

• porzó

L.;r:.I'----~

a felső levelek szárölelők

Vékony, el nem ágazó szárú, kopasz hajtású, odvas gumójú növény. Leveleihosszú nyelűek, kékeszöld színűek, kétszeresen, hármasan szárnyaltak. A levélkék széle fogazott. A bíborszínű , ritkánfehér, 15- 30 mmhosszú, sarkantyús virágokdús, hajtásvégi fürtökbennyílnak. A tövükben látható murvalevelek elliptikusak, ép szé lűek. A sokmagvú, 2 rekesz ű toktermés felnyíló. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban elég gyakori, helyenként tömegesen nyíló, kora tavaszi növény. • ÉLŐHELY: Üde lomberdők,ligeterdők, cserjések. • ROKON FAJOK: Az ujjaskeltike (Coryda/is so/ida) virágzatában a murvalevelek ujjasan hasadtak, virágai lilásvörösek. Hazánkban az üde erdők gyakori növénye.

Életciklus Éve lő

Magasság

10-30 cm

Szerző (L.) Schw . et K oerte

• hajlásvégi sokvirág ú fürt

2-3 -szorosan szárnyalt levelek

fehér szin- • változat

~

•.

• J'

I f

KERESZTE SVIRÁOÚAK·73

72 • FÜSTIKEFÉLÉK Család FUMARIACEAE

Faj Corydolis lll/eo

KERESZTESVIRÁGÚAK

S ÁRGA KELTIKE

Család BRASS ICACEAE

Szürkészöld sz ín ű , elágazószárú, szárnyalt level ű növény. Levélszeletei hosszúkásak, keskenyek, ép sz é l űek. Sarkantyús virágai 12-20 mm hosszúak. Tokja számos fekete magvat rejt. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban nem él. • ÉLŐHELY: Hegyvidéki, árnyas sziklákon, falakon, görgetegeken.

Család FU MARIACEAE

SZARVACSKÁS FÜSTIKE Erőteljes növekedé sű , kúszó-kapaszkodó szárú, kopasz hajtású növény. Szárnyalt levelei nagyszámú, ék alakú, visszás tojásdad szeletre tagolódnak. Fehér vagy kr érn sz ín ű virágai hosszú kocs ány ú 10-14 mm hosszúak, csúcsuk feketésvöfürt ~--~q~ rös. A csésze 2 tagú, fogazott. A terméskocsány rövid és görbült. • ELTERJED ÉS: Nyugat-Európa. Hazánkbannem honos. • ÉLŐHELY: Parlagok, szántók, sövények.

Család FU MARI ACEAE

Magasság IG--30 cm

vékony. felálló hecő

e/virágzás • után megnyúló tengelYlí fürt

a szirmok nem bemetszettek

Magasság 4G--100cm

Család BRAS SICACEAE

vaskos kocs ányú, felálló becő .~

HAGYMASZAGÚ KÁNYAZSOMBOR Vékony, merev, többnyire el nem ágazó szárú, szőrö s hajtású növény.Szórt állású, fogazott szél ű levelei megdörzsölve fokhagymaszagúak. Fehér, 3- 5 mm átmérőj ű virágai terméséréskor megnyúló ten gelyű fürtben nyílnak. A párta 4 tagú, a porzók száma 6. Az érett, 20--70 mm hosszú bec ők két kopáccsal nyílnak. • ELTERJEDÉS : Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánk gyakori növénye. • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, sövények, üde, napfényes erdők , útszélek; meszes talajon. Helyenkénttömegesen terem.

Faj Fumaria offic inalis

ORVOSI FÜSTIKE

Életciklus Egyéve s

Életciklus Egy - vagy kétéves

Magasság 20-80 cm

Vékony, szé tterül ő, elfekvő szárú, húsos hajtású növény. Szórt állású levelei szárnyasan osztottak, kékeszöldek. A levélszeletek karéjosak, keskenyek. A bíborrózsaszín, feketés hegyű , 7-9 mm hosszú virágok hajtásvégi fürtökben nyílnak. Az egymagvú termés 2-2 ,5 mm átmérőjű. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban is gyakori gyomnövény. • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, útszélek.

Szerző (L.) Scop.

SZAPORA ZSOMBOR

Érdesen sz őrös vagy kopasz növény, terebélyes 01dalhajtásokkal. Levelei szórt állásúak; az alsók hosszú nyelűek. szárnyaltan hasogatottak, csúcsálló levélkéjüknagy és karéjos. A szárlevelek ülők. Az apró, 3-4 mm átmérőjű, sárga virágok az elvirágzás után megnyúló fürtben nyílnak. A virágtakarót 4-4 szabadon álló csésze- és sziromlevél alkotja. A becő 10- 20 mm hosszú, szorosana szárhoz simul. • ELTERJ EDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori gyomn övény. • ELOHELY: Szántók, parlagok, útszélek. • ROKON FAJOK: A hamvas zsombor (Sisymbrium orientale) virágai nagyobbak, becője 40 mm-nél hosszabb. Hazánkútszéli gyomtársulásainak növénye.

Életciklus Évelő

Életciklus Egyéves

Faj Sisymbrium offic inale

vékony, elágazó szár

Virágzási időszak M áj.- szept.

Életciklus Két éves

Magasság 6G--I 20 cm

sziv alakú levelek

, ~'D--~

KERESZTESVIRÁGÚAK • 75

74 · KERESZTESVIRÁGÚAK Család BRA SSICACEAE

Faj Arahidopsis thaliana

Szerző (L. ) Heynh .

Család BR ASSICACEA E

KÖZÖNSÉGES LÚDFŰ

Család BRASSICACEAE

Szerző

L.

VIOLÁS REPCSÉNY

Kis termetű , egyszeru vagy elágazó száni, gyéren szőrö s hajtású növény. Hosszú nyelű , elliptikus, ép vagy fogazott szélű, alsó levelei t őr ö z sat alkotnak. Szárlevelei szórt állasúak. többnyire ülők . Fehér, 3-4 mm átmérőjű virágai megnyúló tengelyű, laza fürtben nyílnak. A virágtakarót 4-4 szabadon álló csésze- és sziromlevél alkotja. Az egyenes vagy kissé görbült becők vékonyak, 20-30 mm hosszúak, kopaszok. , o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban elég gyakori. o ÉLŐHELY : Száraz gyepek, gyomtársulások. sövények, öreg falak; többnyire száraz, homokos talajon.

Életciklus Egy- vagy kétéves

Faj Erysimum cheiranthoides

• szórt állású levelek

Szögletes, rendszerint elágazó, felegyene sedő szárú , szőrös hajtású növény. Alsó levelei a virágok nyílása előtt elszáradnak. Szárlevelei keskeny-lándzsásak, hegyesek, felállók. Sárga, 5-6 mm átmérőjű virágai megnyúló tengelyű fürtben nyílnak. A virágtakarót 4-4 szabadon álló csésze- és sziromlevél alkotja. A finoman szőr ö s , kissé ívelt, szögletes keresztmetszetű becő 10-50 mm hosszú. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban szórványos. o ÉLŐHELY: Szántok, parlagok, útszélek; jó v íz á tereszté sű , homokos talajok. o ROKON FAJOK: A vízparti repcsény (Er ysimum hieracifolium) szürkés színű levelei mélyen fogazottak. virágai nagyobbak, 8-10 mm átmérőjűek . Bec ői a szárral párhuzamosan állnak. Erdők , törmelékes talajok. Hazánkban ritka.

fürtökben nyíló virágok

a szártól elálló • hefők

gyéren fogazott levélszél

szórt állású levelek "--- .

Húsos, kopasz, sárgászöld, gyepképző növény. Kúszó t övű szára gyakranlegyökeresedik. Szórt állású, tojásdad levelei 3-6 mm hosszúak, c sípős ízű­ ek. Virágai 10-12 mm átmérőjűek. A csésze és a párta 5 tagú, a porzókszáma 10. Az 5 apró tü szőből álló termés csillag alakú. o ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánk száraz,gyepeiben mindenütt gyakori. o ELOHELY: Száraz,sziklás, homokos területek, töltések, kő­ falak, h á ztet ők .

pirosas árnvalat ú le\';lek o

Életciklus Éve lő Család CRAS SULACEA E

FEHÉR VARJÚHÁJ Húsos hajtású, gyepképző növény. Heverő szára a szárcsomóknál legyökeresedik. Virágos hajtása felálló vagy fe lemelkedő. Levelei szórt áll ásúak. élénkzöldek, fényesek. Laza bugákban nyíló virágai 6-9 mm átmérőjűek. A magház rózsaszín, a portokokpirosak. A tü szőcsokor felálló. o ELTERJ EDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban termöhelyén gyakori. o ELOHELY: Sziklagyepek, kőfalak, útszélek,tengerparti sziklák. Életciklus Évelő Család CRAS SULACEAE

Magasság 8-20 cm Faj SeduIII anglicum

A NGOL VARJÚHÁJ Kopasz, kékeszöld színű, rendszerintgyepes növény. Szórt állásúlevelei tojásdadok, 3-5 mm hosszúak. Kis csomókban nyíló, rózsásan futtatott, fehér virágai 9- 12 mm átmérőjűek . A párta 5 tagú, a porzók száma 10. o ELTERJ EDÉS: Nyugat-Európa nagy része. Hazánkban nem honos. o ÉLŐHELY: Sziklagyepek, homokdűnék, kavicsos tengerpartok; savanyú talajon.

Család CRASSULACEAE

L.

5 tojósdad

O \ziroll1

. ~

~\

Faj Seduni maximum

Szerző (L.) Hof fm.

BABLEVELŰ VARJÚHÁJ Csoportosan növő, dúsan leveles, felálló szárú, pozsgás növény. Meddő hajtása nincs. Szórt állású levelei húsosak, hosszúkásak, kerekdedek, fogazott szélűek , 50-S0 mm hosszúak. Zöldesfehér, sárgászöld vagy bíborrózsaszínű virágai S-IO mm átmérőjűek. • ELTERJE DÉS: EgészEurópa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. Kertekben is ültetik. o ÉLŐHELY: Nyílt erdők, sövények, szárazgyepek; többnyire homokos talajon. o EGYÉB NEVEK: Sedum telephium. o ROKON FAJOK: A heverő varjúháj (Sedum anacampseros) medd ő hajtása kúszó, levele ép szélű. Virágabíborrózsaszínű. Kertekben ültetik, helyenként elvadul.

iÉletciklus Évelő

Virágzási időszak Au g.s-okt.

Család CRA SSULACEAE

ILLATOS RÓZSÁSVARJÚHÁJ Vaskos és elágazó gyö kt örzs ű . csoportosan növő, kopasz hajtású növény. Szára vastag és felálló. Húsos, zöld, gyakran piros vagy bíbor árnyalatú levelei tojásdadok, hosszúkásak, 1Q--40 mm hosszúak, ép szélűek, szórt állásúak. Tömött, végálló virágzata a fiatal hajtások megjelenésével egy i dőben nyílik. Virágai élénksárgák vagy zöldesek, 5-S mm átmérőjűek. A csészeés a párta 4 tagú, a szirmok gyakran hiányoznak. A tüsző narancsvörös. ~egs~árított gyöktörzse rózsaillatú. o ELTERJEDES: Eszaknyugat-Európa. Hazánkban nem honos. Kertekben ültetik. o ÉLŐHELY: Sziklás, törmelékes helyek; meszes és savanyú talajon. • EGYEB NEVEK: Sedum

roseum.

.. húsos, szórt óllású levelek

Életciklus Éve lő

Magasság 4--13 cm

Eletciklus Éve lő

Virágzási időszak Máj .-jú!.

o

95

KŐTŐRŐFÚFÉLÉK ' 97

96'KŐTŐRŐFÚFÉLÉK Család SAXIFRAGACEAE

KŐTÖRŐFŰFÉLÉK Család SAXIFRAGACEAE

Szerző

Faj Saxifra ga tridactylites

PILLÁS KŐTÖRŐFŰ

L.

Csoportosan növő , gyéren szőr ö s, dúsan leveles növény. Meddő és virágos hajtásai sz étte rü l ők, felemelked ék. Szálas, keskeny-elliptikus levelei sűrű n fogazottak. Sárga, narancsszínű virágai 5-10 mmesek. A szinnok gyakran piros pettyesek. A tok 2 rekesz ű . o ELTERJEDÉS: Európanagy része. Hazánkban nem él. o ÉLÓHELY: Magashegységi patakpartok, vízfolyások; mintegy 3200 m tengerszint feletti magasságig.

APRÓ KŐTÖRŐFŰ

Apró tennem, ragadósan sz őrös, gyakranpirosló hajtású növény. Levelei kissé h ű sosak. Az alsók lapát alakúak, tagolatlanok, nyelesek, és a virágzás idejére rendszerintlehullanak. A fels ők rövid nyelűek vagy ülők és 3-5 mély, ép szélű , elliptikusovális karéjra tagoltak. A fehér, 4-6 mm átmérőjű , hosszú kocsányú virágok laza, leveles bogernyőben nyílnak. A párta 5 tagú, a szinnok kissé kicsípettek. A terméskicsi, 2 rekeszű tok. o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. o ÉLOHELY: Száraz gyepek, homokdűnék, kőfalak; homokos, tönnelékes talajon.

\ ., a \'lro . "gnaI hosszabb kocs ányok

Életciklus Ével ő

Család SAXIFRAGACEAE

Magasság 5-15

CSILLAGOS KŐTÖR ŐFŰ karéjos szárú

cm

Faj Saxifra ga granulata

BIBIRCSES KŐTÖRŐFŰ

Sz őrös hajtású, felső harmadában elágazó szárú, változékony növény. T őr özs á ban álló levelei legyező alakúak,tompánkaréjosak, hónaljukban sarjhagymák ülnek. Szárlevelei nem sarjhagymásak. Fehér virágai 18-30 mm átmérőjűek . A term és 2 rekesz ű tok. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban csak a Bakonyban él. o ÉLÓHELY: Száraz gyepek, útszélek; jó vízáteresztésű semleges és meszes talajon. o ROKON FAJOK: A gumós k őt ö r őfű (Saxifraga bulbifera} szárlevelei is sarjhagymásak, virágai kisebbek. Hazánk száraz, hegyi gyepeiben gyakori.

Virágzási időszak Jún.- szept.

Család SAXIFRAGACEAE

_ , , _~ levelek

Életciklus Éve l ő

Faj Saxifraga aizoid es

laza virágzat

szétállá, f ehér

Laza vagy tömött csomókban növő, gyéren szörös, indás növény. Levelei oválisak, hosszúkásak, többnyire nyeletlenek. Fehér, csillag alakú virágai 10-15 mm-esek, A párta 5 keskeny-elliptikus sziromból áll. A tok 2 rekeszű . o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban nem honos. o ÉLÓHELY: Hegyvidéki, magashegységi vízfolyások, patakpartok; 1900m tengerszint feletti magasságig.

'12s:,

laza bugában nyíló virágok

-ó-''-----~.

•

_,. .~

ga fo lt ...

. .....

a szirmok tövében

szirmok Életciklus Évelő Család SAXIFRAGACEAE

o': ·

H AVASI VESELKE

• tetején ágas

szár

legyező

sárgás virágok

Finoman szörös hajtású növény. Sz étterül ő , szögletes szára legyökeresedik. Levelei hosszúkásak, kerekdedek, tompán fogazottak. A levéllemeze és nyele egyfonna hosszú. A 2-3 mm átmérőjű virágokcsészéje 4 tagú, a porzók száma 4. A szirmok hiányoznak. o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban nem él. o ÉLÓHELY: Magashegységi patakpartok, vízfolyások; savanyú talajon.

alakú levelek

Életciklus Évelő

Magasság 20-50 cm

Virágzási időszak Ápr. -máj.

Életciklus Ével ő

Magasság 5- 15 cm

Virágzási időszak Ápr. -júl.

RÓZSAFÉLÉK o 99

98 o FEHÉRMÁJVIRÁGFÉLÉK Család ROSA CEA E

FEHÉRMÁJVIRÁGFÉLÉK Család PARNASS IACEAE

Szerző

Faj Parna ssia palust ris

porzó .

Csoportosan n övő , kopasz hajtású, felálló, egyszeruszárú növény. Levelei szív alakúak, jórészt tőállásúak, ép sz é lűek. nyelesek. Szárlevelei ülők, szarölelök. Magánosan nyíló, 15- 30 mm átmérőjű virágaiban 5 elágazó meddő porzó és 5 porzó váltakozik egymással. A 4 karéjú tok sokmagvú. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazárikban szórványosan fordul elő. o ELOHELY: Nedves rétek, lápok, mocsarak, patakpartok, vízfolyások; bázikus talajon; alföldeken és hegyvidékeken, 2500 m tengerszint feletti magasságig.

Életciklus Éve lő

KOLONCOS LEGYEZŐFŰ

L. meddő

FEHÉRMÁJVIRÁG kicsi » taktermés

. í'

csesze

»

alakú, fehér virág

meddő porzó

•

5 taglÍ csésze • és párta

porzó

I

Csoportosan növő, merev, felálló, el nem ágazó szárú növény. Szórt állású levelei szárnyaltak, legalább 17tagúak, tövükben lev él szerű pálhával. A levélgerincen nagyobb és '1 -kisebb levélkék váltakoznak. A nagyobbak elliptikusak, szeldeltek, felszí• sokporzós nük sötétzöld, fonákjuk világosabb. virágak A krémszínű vagy fehér, 8- 16 mm átmérőjű virágok lapos tetejű bogernyökben nyílnak. A párta rendszerint 6 tagú. A terméscsokor többnyire 4-1 2 egy- vagy kétmagvú aszmagból áll. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi t ájak ~iv étel ével. Hazánkban mindenütt gyakori. o ELOHELY: Nedves, üde, félszáraz rétek; meszes talajon; legfeljebb 1500 m tengerszint feletti magasságig.

Életciklus Évelő

Magasság 30--60 cm

Virágzási időszak Júl.- szept.

Magasság 10- 30 cm

RÓZSAFÉLÉK RÉTI LEGYEZŐFŰ

Életciklus Ével ő

VADSZEDER

Faj Filipendulu ulmaria

Csoportosan n övő , merev, felálló, a virágos hajtás kivételével többnyire egyszeru szárú növény. Levelei szárnyaltak, legfeljebb II tagúak. Illatos, kr é msz ínű, 4-8 mm átmérőjű virágai gazdagon elágazóvirágzatban nyílnak. A csésze és a párta 5-6 tagú, nem forrt. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban gyakori. o ELOHELY: Mocsarak, nedves rétek, láprétek, patakpartok, árokszélek. Gyakran tömegesen fordul elő . ROKON FAJOK: A lündérfürt (Aruncus sylvestris) levelei kétszeresen szárnyaltak, virágzatának oldalágaivékonyak. Hazánkban az üde bükkösök nem túl gyakori növénye.

elágaiá, hajtásvégi • bogernyő

/

~

merev.fel áll ószár

Család ROSA CEAE

Család ROSACEAE

Szerző Moench

Faj Filipendl/la vulguris

szárnyalt levelek

o

I

Magasság 70- 120 cm

csavarodott aszmagok •

Változatos megj elen é s ű , számos ún. .k isfajba" sorolható növény. Szögletes, szúrós szára fásodó. Felálló, heverő vagy kúszó hajtása gyakran legyökeresedik és sűrű bozótot alkot. Szórt állású, zöld, szürkészöld, gyakran fehéres fonákú levelei hármasak vagy tenyeresen ötösek. A levélkék oválisak, elliptikusak. A fehér, rózsás, bíborrózsaszínű virágok 20-3 2 mm átmérőjűek . A csésze és a párta 5 tagú. A piros termések kékes- vagy bíborfeketére érnek. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban gyakori. o ELOHELY: Erdők , cserjések, útszélek, vágásterületek.

Életciklus Évelő

Magasság l - 3m

Virágzási időszak Máj. -a ug.

100 • RÓZSAFÉLÉK Család ROSACEAE

RÓZSAFÉLÉK' 101 Család ROSACEAE

Faj Rubus idae us

Faj Agrimon ia eupatoria

ERDEI MÁLNA

KÖZÖNSÉGES PÁRLÓ FŰ

Erőse n sarjadó, magas növény. Vékony, felálló vagy lehajló szára finoman tüskés, fiatalon fehéren hamvas. Szórt állású levelei szárnyaltak, 5-7 tagúak. A levélkék tojásdadok, felszínük zöld, fonákjuk fehéres. A 9- I I mm átmérőjű, esetenként csak porzós virágok laza, csúcsálló vagy oldalági bugákban nyílnak. A szirmok rövidebbek a visszahajló csészénél. Az érett termés piros, narancssárga, ritkánfehér. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. Számos kultúrváltozatát termesztik. • ÉLŐHELY: Erdők, cserjések, bozótosok, útszélek, parlagok; általában termékeny talajon; alföldeken, hegyvidékeken; 2300 m tengerszint feletti magasságig.

Vékony, felálló, sz örös, egyszeru vagy elágazó szárú növény. Szórt állásúlevelei szárnyaltak, 3-6 pár fogazott szél ű, nagyobb és ugyanennyi kisebb levélkéből állnak. A sárga, 5- S mm átmérőjű virágok csészéje és pártája 5 tagú, a porzók száma 20. A lermés terjesztésében fontos szerepük van a vacokkelyhet borító horgas sz őrö knek. Ismert gyógynövény. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak ~i vételével. Hazánkban mindenütt gyakori. • ELOHELY: Száraz gyepek, útszélek, parlagok; gyengén savanyú vagy meszes talajon. • EGYÉB NEVEK: Apróbojtorján. • ROKON FAJOK: A szagospárlófú(Agrimonia procera) virágai illatosak, levelei a fonákjukon mirigyszőröktől ragadósak. Hazánkban szórványosan, bükkösök szegélyén él.

Életciklus Éveló Család ROSA CEAE

c---~

vacokkeheliyel körüIrett aszmagok

Magasság 70- 1SOcm Eletciklus Ével ó

Faj Ruhus caesius

Magasság 50- 100 cm

Virágzási időszak J űn .s-okt.

Család ROSACEAE

HAMVAS SZEDER Vékony, lehajló, csúcsánállegyökere sedő hajt ás ú, egyenlőtlenül tüskés, kékesen vagy fehérlőn hamvas szárú félcserje. Szórt állású levelei hármasak, tövükben pikkelyszerú pálhával. Az ovális, elliptikus, fogazott szélű levélkék fonákja kopasz vagy szőrös . A fehér, ritkánhalvány rózsaszín, 20-25 mm átmérőjű virágok laza, csúcsi vagy levélhónalji bogerny őkben nyílnak. A csészeés a párta 5-5 , körülbelül egyforma hosszú tagból áll. Az érett termés kékesfekete, hamvas. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi t ájak ~ivéte lével. Hazánkban mindenütt gyakori. • ELOHELY: Cserjések, szántók, tarlók; többnyire meszes talajon.

CSABAÍRE Csoportosan növő, szürkés sz ín ű, kopasz vagy gyéren sz őr ös , fe lső harmadában többnyire elágazó szárú növény. Levelei jórészt tőállásúak, nyelesek, páratlanul szárnyaltak; 3- 12pár kerekded-elliptikus, fogazott levélkéból állnak. A levélnyél pálhás. A tömött fejecskében nyíló, 10-20 mm átmérőj ű , egy- vagy kétivarú virágokcsészéje 4 tagú, a szirmok hiányoznak. A porzók sárgák, a bibeszál pirosló. Az aszmagterméseketközrezárja a vacok. · ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban elég gyakori. • ÉLŐHELY: Száraz gyepek, sziklagyepek, útszéli töltések; meszes vagy semleges talajon.

Életciklus Éve ló

Életciklus Éveló

J_

felül a termős virágok

Virágzási időszak Ápr.-júl.

RÓZSAFÉLÉK' 103

102 • RÓZSAFÉLÉK Család ROSA CEA E

Szerző

Faj Dryas octopetala

L.

Család ROSACEAE

Faj Gel/nl urbanuni

ER DEI GYÖMBÉRGYÖKÉR

HAVASI MAGCSÁKÓ Kúszó sz ánl, fásodó t ö v ű , örökzöld félcserje. Hosszúkás, levelei 6-2 5 mm hosszúak, szórt állásúak, fogazott szé lűek. fehéren gyapjas fonákúak. A megnyúlt, szőrös tőkocsányon magánosan nyíló virágok fehérek, 20-40 mm átmérőj űek. A pártát 8 vagy több ovális-elliptikus szirom alkotja. A csésze 7- 10 cimpájú. A tollas aszrnagokat a szél terjeszti. • • ELTERJEDES: Magashegységek alhavasi és havasi övében. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY: Sziklagyepek, sziklás lejtők ; meszes és semleges talajon.

8 szirmú

r virágok

, feh ér. • tollas bibeszál

• aszmagcsokor

• pálhalev elek

~

sötétzöld [elszin ű,

Csoportosan növő, vékony, felálló vagy szétterülő szárú, felső harmadábanágas növény. T ő levelei szárnyaltak, legfeljebb 5 ovális, kerekded, karéjos, fogazott szélű levélkéból állnak. Szarlevelei jóval kisebbek, többnyire 3 karéjúak, tövükben 2 feltűnő, levélszení pálhával. A felálló kocsányokon magánosan nyíló virágok sárgák, 8- 15 mm átmérőjűek. A csésze és a párta 5 tagú, a szinnok szétállók. A szőrös aszmagok fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Egész Európa,a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban mindenüttgyakori. • ÉLŐHELY: Erdők, cserjések, árnyékos területek; az alföldekenés a hegyvidékeken legfeljebb 1850 m tengerszint feletti magasságig.

~--~ h orgas

aszmagok

bőrne mű levelek

Életciklus Évelő Család ROSACEA E

Életciklus Évelő

Magasság L egfelj ebb l m

Faj Ge um rivale

Család ROSACEAE

Életciklus Évelő

Magasság 30-50 cm

Faj Coma rum palustre

TŐZEGEPER

BÓKOLÓ GYÖMBÉRGYÖKÉR Csoportosan növő, sz őr ös, felálló vagy felemelkedő hajtású, felső harmadában elágazó szárú növény. T őlevelei páratlanul szárnyaltak, 3-6 pár kerekded-ovális, karéjos, fogazott szélű levélkéból állnak. A csúcsálló levélke a legnagyobb. A szarlevelek kisebbek és többnyire hánnasak. A bókoló kocsányokon nyíló sötét rózsaszínű vagy kr érn sz ín ű virágok 8-15 mm átmérőj űek. A bíborbarna csészét külsö csésze borítja. Az aszmagtermések horgasak, finoman sz őrösek. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY: Mocsarak, árokszélek, nedves rétek; árnyékos, meszes, bázikus talajú helyek.

Magasság 40-70 cm

horgas szórlÍ • aszmagok

Csoportosan növő , gyéren sz őr ös hajt á s ű , kúszó, fásodó gyöktörzsű növény. Felálló vagy felemelkedő szára felső harmadában ágas. Szórt állású levelei számyaltak és rendszerint 5, ritkán 7 hosszúkás, elliptikus levélkéból állnak. Tövükben hártyás pálha látható. A bíborvagy gesztenyebarna, 20-30 mm átmérőjű , kül ső csészével határolt virágok bogernyőben nyílnak. A csésze és a párta 5 tagú, a porzók száma sok. Az aszmagcsokrot közrefogjaaz elszáradó csésze. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. A déli területeken nagyon ritka. Hazánkban védett. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, láprétek, l áperd ők. zsombékosok. • EGYÉB NEVEK: PotentilIa palustris.

Életciklus Évelő

Magasság 30-50 cm

a szirmok jó ml rövidebbek

a csészénél

• hármas je/ső

levelek

RÓZSA FÉLÉK· 105

104· RÓZSAFÉLÉK Család ROSACEAE

Szerző

Faj Potentilla anserina

L.

Család RO SA CEA E

Faj Potentillo tupestris

KÖVI PIMPÓ

Elfekvő

Csoportosan növő, felső harmadában elágazó, felálló szám, sz őr ös növény. T őrö zs ár alkotó levelei szárnyaltak. 5-7 kerekded-ovális, fogazott levélkéból állnak. Szárlevelei h ármasak, 2 pálhájúak. Fehér, 16-28 mm átmé rőj ű, k ül s ő csészével övezett virágai laza álernyőben nyílnak; • ELTERJEDES: Európa domb- és hegyvidékei. Hazánk mészkerülő tölgyeseiben szórványos. ' ,' ... • ELOHELY: Erd őszé lek. száraz ":~;t rétek. \,( • ROKON FAJOK: A fehér pimpó It

hajtású, a szárcsomóknál legyökeretarackos növény. T őrözs ában álló szárnyalt levelei 15-25 hosszúkás, zöld vagy szürkés fe lsz ínű, ezüstös fonákú nagyobb és ugyanennyi kisebb levélkéből állnak. A sárga, 15-20 mm átmérőjű virágok magánosan nyílnak a felálló tőkocsá­ nyon. Az 5-5 tagú, kettős virágtakarót külsö csésze övezi. A szirom hossza kétszerese a csészének. Az aszmagok tömött fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban mindenütt gyakori gyom. • ÉLŐHELY: Zavart, bolygatott gyepek, legelők, nyílt erdők,

k ü lső .

csésze

(Potentilla " iba) levelei5 tagúak. szirma nem kicsípett. Hazánknyílt tölgyeseiben gyakori.

homokdűnék .

L.

I

LIBAPIMPÓ sedő,

Szerző

'." "

--e

-

5 taglÍ

párta

~~ . . ~ "\

..

\1' - .... Életciklus

Évelő

Család ROSACEA E

Magasság 30-60 cm

Virágzási időszak M áj .-jún.

Faj PotentilIo ereeia

VÉRONTÓFŰ

Életciklus Évelő

Elfekvő

vagy felegyenesed ő. a szárcsomóknál nem hajtású, apró termetű növény. Tölevelei 3, ritkán 4-5 elliptikus, fogazott szélű , fonákjukon ezüstösen szörös lev élk éb ől állnak. Szárlevelei 5 tag űak, ülők . A sárga, 7-Il mm átmérőjű virágokmagánosan nyílnak a vékony kocsányon. A párta négy kicsípett sziromból áll. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkdomb- és hegyvidékein gyakori. • ÉLŐHELY: Nedves hegyi rétek, legelők, kaszálók, nyílt erdők; savanyú talajon. gyökeresedő , sz őrös

Család ROS ACEA E

INDÁS PIMPÓ Alacsony termetű , kúszó, elfekvő hajtású növény. Vékony, indaszem szára a szárcsomóknál legyökeresedik. Törözsár alkotó levelei 5-7 hosszúkás, fogazott levélkéból állnak. A sárga, 17- 25 mm átmérő ­ j ű virágok magánosan nyílnak a hosszú, vékony tőkocsányon . Az 5 tagú kettős virágtakarót külsö csésze övezi. Az aszrnagtermések tömött fejecskében érnek. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok,nedves rétek, nyílt erdők, árterek.

• tenyeres levelek

kicsípett

szirom - -

elfekvő

szár

Életciklus Évelő

Magasság 5-10 cm

Virágzási időszak Máj.- szept.

Életciklus

Évelő

106 • RÓZSAFÉLÉK Család ROS A CEA E

PILLANGÓ SVIRÁ GÚAK ·1 07 Faj Alchemilla vulguris

PILLANGÓSVIRÁGÚAK

KÖZÖNSÉGES PALÁSTFŰ

Család FABACEA E

Csoportosan növő, s zőrös hajtású, változékony növény. Tőlevelei kerekdedek, 7- I I karéjúak, fogazottak. Szárlevelei kisebbek, rövid nyelűek vagy ülők. Virágai zöldessárgák, 3-4 mm átmérőjűek. A részben forrt csésze4 tagú, a szirmok , hiányoznak. , • ELTERJEDES: Egész Európa. Ujabban számos, egymástól nehezen e lkülöníthető ,,kisfajba" sorolják. Hazánkban védett. • ÉLŐHELY: Nedves r étek, erdőszélek, patakpartok; alföldekenés hegyvidékeken.

Szerző (L.) Li nk

Faj Sarothamnus scoparius

4 porzó

fiatallevelekkel boritott szár

SEPRŰZANÓT Gazdagon elágazó, lombhullató cserje. Vékony, felálló vesszői zöld színűek, bordázottak, egyéves hajtásai szőrösek . Kicsi, szórt állású, ép szélű levelei egyszerűek vagy hármasak. Leveles füzérekben nyíl ó, erős illatú, pillangós virágai 16-18 mm hosszúak, aranysárgák,gyakran vöröses vagy lilás árnyalattal.A csészecső rövid. A hosszú, éretten fekete hüvely oldalai kopaszok, pereme szőrös . • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkbangyakori. Sokfelé vadtakarmánynak ültetik. • ÉLÓHELY: Száraz gyepek, útszélek, árokpartok, nyílt erdők , cserjések. • EGYEB NEVEK: Cytisus

scoparius.

Életciklus

Évelő

Virágzási időszak M áj.- jún.

Család ROSACEAE Életciklus

ERDEI SZAMÓCA

Évelő

Viráqzási időszak Máj.-jún .

Magasság 1-2.5 m

° 0

~

hajtású, kúszó szárú, indás növény. álló levelei hosszú nyelűek. élénkzöldek, hármasak. A levélkékoválisak, fogazottak. A vékony,felálló, elágazó virágos hajtás néhány levélszerú pálhát visel. A fehér, 12-18 mm átmérőjű virágok laza ernyőben nyílnak, Az aszmagtermések a húsos, kúpos vacokba ágyazódva szamócatermést alkotnak. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY : Erdők, cserjések, sövények, vágások. • ROKON FAJOK : A csattogó szamóca (Fragaria viridis] szirmai sárgásfehérek, termése kerekded, fehérespiros. Hazánk száraz gyepeiben gyakori. Sz őrö s

Család FABACEAE

Tőrózsában

külső

csésze

FESTŐ REKETTYE Kúszó, felegyenesedő szárú, változékony félcserje. Szórt állású levelei egyszerűek, oválisak, lándzsásak, esetenként szörösek, tövükben apró pálhával. Sárga, pillangós, 8- 15 mm hosszú virágai végálló fürtökben nyílnak. A hüvely kopasz, keskeny, hosszúkás. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ÉLŐ HELY: Rétek, kaszálók, cserjések, útszélek. • ROKON FAJOK: A selymes rekettye (Genista pi /osa) sötétzöld levelei szőrösek, virágai kisebbek, 8- 10 mm hosszúak. Hazánkban a száraz, köves talajú, hegyi gyepek növénye.

vitorla kopasz, éretlen hüvely _

evező

I

egyszerű

/

levél

érett.felpattant . hüvely

felólló . - - -

virágos

-

hajtás

Magasság 10-25 cm

Virágzási időszak Ápr.-jún.

Életciklus

Évelő

Virágzási időszak J ún.-okt.

108 • PILL ANGÓSVIRÁGÚAK Család FABACEAE

Faj Genista sagittalis

SZÁRNYAS REKETTYE Kusza haj t á srends zerű félcserje. Hosszú, szétterülő, zöld színű szárából felálló vagy felemelkedő , széles szárnnyal szegett virágos hajtások erednek. Meddő hajtásai az alsó szárcsomóknál gyakran legyökeresednek. Szórt állású, apró levelei lándzsásak, elliptikusak. Sárga virágai 10-12 mm hosszúak, tömött hajtásvégi fürtben nyílnak. Az evezők valamivel rövidebbek a csónaknál. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk tűlevelű és elegyes e rdőinek szegélyén él. • ÉLŐHELY : Száraz gyepek, mészkerülő e rdők szegélye; 1900 m tengerszint feletti ma~ gasságig. Kertekben ültetik. • EGYEB NEVEK: Chamaespartiumsagittalis. Életciklus Éve lő Család FABACEAE

PILL ANGÓ SVIR ÁGÚAK • 109 Család FABACEAE

- '---- - . rövid, tömöttfiir!

Faj Galega officina lis

ŰRVOSIKECSKERUTA

ép szélű

"'1'- - - levélkék

Kopasz vagy gyéren sz őr ös hajtás ű , vékony, felálló, elágazó száni növény. Szórt állású levelei számyaltak, 4-8 pár hosszúkás, lándzsás, kihegyesed ő, ép szélű lev élk éb ől összetettek. Tövükben zöld, levélszeru pálhát viselnek. A fehér, halványlila, bíborrózsaszín, sokszor kétszínű virágok 10-15 mm hosszúak. Az 5 csészecimpa szúrós hegyű . A hüvely hengeres, 20-50 mm-es, a magok között elkeskenyedő .

• széles szárnnyal szegett szár

Magasság 10-40 cm

• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, folyó-, patak- és árokpartok, útszélek. Kertekben ültetik.

Faj Lupinus polyphyllus

vékony szár

ERDEI CSILLAGFÜRT Merev, felálló, rendszerint egyszeru s zárű, finoman szőrös növény. Levelei tenyeresek, 9-17 sötétzöld fe lszínű, ezüstösen szőrös fonákú levélk éb ől összetettek. Illatos virágai 12-14 mm hosszúak, kék, rózsaszín, bíborpiros, fehér, ritkán sárga szín űek. Ismertek kétszínű változatai is. A gyéren sz őr ös, hosszúkás hüvely 25-40 mm-es. • ELTERJEDÉS: Észak-amerikai eredetű, sokfelé meghonosodott. Hazánkban kertekben vagy vadtakarmánynakültetik. Helyenként elvadul. • ÉLŐHELY : Rétek, útszélek, árokpartok, felhagyott szántók.

Életciklus Évelő

~ f ehér.

pillangós vir ág

Család FABACEAE

Magasság 80-150 cm Faj Astragalus glycyp hytlos

ÉDESLEVELŰ CSŰDFŰ

jellegzetes pillangós virág

Gyéren szőrös vagy kopasz hajtású, felálló, egyszeru, illetve elágazó szárú növény. Szórt állású levelei szárnyaltak, 4-7 ovális, elliptikus, ép szél ű , rendszerint halványzöld levélkéból összetettek. Krémszínű vagy zöldesfehér, 11-1 5 mm hosszú pillangós virágai tömött, rövid, levélhónalji fürtökben nyílnak. A szálas, sarlósan görbült, kopasz hüvely 30-4 0 mm-es. · ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánk tölgyeseiben gyakori. • ÉLŐHELY: Nyílt erdők, cserjések, útszélek, töltések; rendszerint meszes talajon.

Életciklus Évelő

Virágzási időszak Júl.- aug.

Magasság 80-150 cm

árnyalat a virágon

sz űrkés ---'--~.

• _ 07':--

-

hOSSZlí

kocsányú fürt

PILLANOÓSVIRÁOÚAK • 111

110· PILLANOÓSVIRÁOÚAK Család FABACEAE

Család FABACEAE

Faj Vida tetrasperma

B ORZAS BÜKKÖNY

NÉGYMAGVÚBÜKKÖNY Kopasz hajtású, levélkaccsal kapaszkodó növény. Szára bordázott, de nem szárnyas. Levelei szárnyaltak, 3--6 pár szálas levélkéből és egy pár többnyire nem elágazó levélkacsból állnak. Magánosan vagy párosával nyíló, hosszú, vékony kocsányú virágai 4-S mm hosszúak. A barnára érő hüvely ovális, 4 magvú. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Gyepek, szántók, sövények, cserjések, útszélek. • ROKON FAJOK: A szennyes bükköny (Vicia grandiflora) szürkésibolya virágai nagyobbak, iboIyás színűek . Fürtje sokvirágú. Hazánk bolygatott gyepeiben szórványos.

Faj vta« hirsuta

a virágok a felső levelekhónaljában ________• nyílnak

szort állású, párosan szárnyalt levelek

Szőrös hajtású, vékony szárú növény. Szórt állású, pálhás t ö v ű levelei szárnyaltak, 4-10 levélkepárból állnak. Fehérlő, kékeslila, 3-5 mm-es, pillangós virágai legfeljebb S tagú, hosszú kocsányú fürtben nyílnak. A feketére érő, 6-11 mm hosszú hüvely rendszerint 2 magot rejt. • ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Erdőszé lek. száraz és félszáraz gyepek, sövények, szántók; meszes vagy gyengén savanyú talajon.

csészefogak

• levélkacs

Életciklus Eg yéve s

Magasság 20--{í0 cm

Virágzási időszak Máj.-aug.

Család FA B A CEAE

Család FABACEA E

KASZANYŰG BÜKKÖNY Kopasz vagy gyéren szörös, kúszó, kapaszkodó növény. Karcsú, finoman bordázott szára elágazó. Szórt állású, szárnyalt levelei 6-15 szálas, hosszúkás levélkepárból állnak. Ibolyakék virágai S-12 mm hosszúak. A vékony, kopasz, 10-25 mm-es hüvely éretten barna színű. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk üde rétjein gyakori. • ÉLŐHELY: Nedves rétek, kaszálók, sövények, cserjések, útszélek, tengerhosszú, parti sziklák és fövenyek. egyoldalas • ROKON FAJOK: A keskenylefürtben nyíló velű bükköny (Vicia tenuifolia) levirágok velei keskenyebbek, virágai nagyobbak, halványabbak, lilák vagy kékeslilák. Hazánk erdőszélein elég gyakori.

Életciklus Évelő

Életciklus Egyéve s

Magasság SO- 200 cm

I

Magasság 30--S0 cm

Faj Vicia sepium

GYEPŰBÜKKÖNY X

1,,··

elágazó levél- -. kacsok

Vékony szárú, rendszerint szőrös t y"'- - - . elágazó levélkekacs hajt á s ű , kacsokkal kúsző , kapaszkodó növény. Szórt állású, szárnyalt levelei tövüknél fogazott pálhát viselnek. Ibolyáslila, 12-15 mm hosszú, pillangós virágai 2--6tagú, rövid kocsányú fürtben nyílnak. A kopasz, 20-35 mm-es hüvely feketére érik. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk üde erdeiben, rétjein gyakori. • ELOHELY: Ude rétek, nyílt erdők, cserjések, útszélek. sövények; meszes vagy gyengén savas talajon. • ROKON FAJOK: A takarmánybükköny (Vicia sativa) pálhái sötét foltosak, levélkéi oválisak, elliptikusak. Hüvelye éretten sárgás vagy barnás árnyalatú. Hazánkban termesztik, sokfelé meghonosodott.

Életciklus Évelő

Virágzási időszak Máj .-jú!.

PILLANGÓSVIRÁGÚAK

112 o PILLANGÓSVIRÁGÚAK Család FA B A CEAE

Faj Vicia sativa

Szerző

L.

Család FABACEAE

Faj Lathyrus japonicus

TAKARMÁNYBÜKKÖNY

TENGERPARTI LEDNEK

Gyéren sz őrö s hajtású, bordázott szárú, a hű vely kúszó, kapaszkodó, változékony nötöbbnyire vény. Szórtállású, szárnyalt levelei szőrös • 3-S pár ovális levélkéből állnak. Pálhalevelei fogazottak, fekete foltosak. Rózsaszín, bíborvörös, ritkánfehér, illetve kétszínű, IS-30 mm hosszú, pillangós virágai magánosan vagy párosávalnyílnak. A vékony, 25-70 mm-es hüvely barnára, feketéreérik. o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Sok helyen, így hazánkban is termesztésből kivadult, meghonosodott faj. o ÉLÓHELY: Szántók, parlagok, rétek, útszélek, árokpartok. o ROKON FAJOK: A sárga bükköny (Vicia lutea} virágai halványsárgák,gyakran rózsás árnyalatúak. Hüvelye szélesebb és rövidebb. Hazánkban a mésztelen talajúszántókon él.

Szürkészöld sz ín ű , húsos, rendszerint kopasz, szétterülő hajtású, szögletes szárú növény. Szárnyalt levelei 2-5 pár ép szélű, elliptikus lev élk éb ől és 1 pár elágazó vagyegyszerulevélkekacsból állnak. Pálhalevelei nem fogazottak. Bíborszínű, idővel megkékülö. IS-22 mm hosszú, pillangós virágai rövid, 2- 10 tagú, levélhónalji fürtökben nyílnak. A kopasz, 30-50 mm-es hüvely barnáraérik. o ELTERJEDÉS: Északnyugat-Európa tengerpartjai . Hazánkban nem él. o ELOHELY: Tengerparti fövenyek, sziklák, homokdűnék . Pionímövény, gyakran tömegesen fordul elő. o EGYÉB NEVEK: Lathyrus maritimus.

Életciklus Egyé ves

Magasság L egf elj ebb 150 cm

Család FABACEAE

Életciklus

Évelő

Magasság Le gfe ljebb 90 cm

Család FABA CEA E

kárminpiros vir ágok

TAVASZI LEDNEK

HEGYI LEDNEK

Felálló vagy felemelkedő szárú,kopasz vagy gyéren sz őrös hajtású, elágazó gyöktörzsű növény. Szórtállású, szárnyalt levelei 2-4 pár hosszan kihegyezett levélkéböl állnak. Bíborpiros, kékeslila, esetenként rózsaszín virágai 13-20 mm hosszúak. Hüvelytermése 40-60 mm-es, kopasz. o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk üde erdeiben gyakori. o ÉLÓHELY: Erdők , cserjések, félárnyékos partok; meszes talajon; 1900m tengerszint feletti magasságig.

Vékony, felálló,keskeny szárnnyal szegélyezett szárú, kopaszhajtású növény. Levelei szárnyaltak, 2-4 pár szálas, keskeny-elliptikus, ép szélű levélkéböl állnak. Levélgerincük szálkahegyben és nem kacsban végződik. Pálhalevelük szíves vállú, szarölelő . Kárminpiros, bíborvörös, 10-16 mm hosszú virágai időve l megkékülnek. Hosszú kocsányú, levélhónalji fürtjei 2-6 virágúak. A kopasz, vörösesbarnára érő hüvely 25-45 mm-es. o ELTERJEDÉS: Európa nagyrésze. Hazánkban K§sz
FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 259

258· FÉSZEKVIRÁGZATÚAK Család ASTERACEAE

Faj Petasires fragrans

VANÍLIÁS ACSALAPU Erőteljes n ö v eked é s ű , alacsony terme tű, sokszor nagyobb telepeket alkotó, húsos gyöktörzsű. szőrös hajtású, kétlaki növény. A virágokkal egy időben megje len ő. szív vagy vese alakú, nagy felületű levelei fogazott sz é l űek. Felszínük fénylő zöld, , fonákjuk világosabb, sz őrös . A vaníliaillatú, ró- . _ . zsaszín vagy rózsásfehér fészkek laza.tercbélyes fürtben nyílnak. A porzós fészkekben többnyire sok csöves és kevés nyelvesvirág van, míg a termősek szélén számos rövid sugárvirág sorakozik. A kaszat szőrbóbitás. • ELTERJEDÉS: Európa egy részén meghonosodott. Hazánkban a kertekbentalajtakaróként ültetik. • ÉLŐHELY: Szántok, parlagok,folyó- és patakpartok, nyílt erdők .

Szerző (Vili.) C. Pres!.

Család A ST ERA CEA E

Faj Tussil ágo farfara

nagyszámú. keskeny, aranysárga • nyelves virág

M ARTILAPU

laza [űrtben • állófészkek

Kúszó gy ökt örzs ű. sokszor nagyobb telepeket alkotó, molyhosan szőrös hajtású növény. Kerekded, szíves vállú, sekélyen karéjos vagy fogazott szé lű, tőáll ású levelei csak a virágokelnyílása után jelennekmeg, átmérőj ük elérheti a 30 cm-t. Fiatalonpelyhes felszínük idővel felkopaszodik, fonákjuk fehér és nemezesen s zőrös . A levélfogak csúcsa fekete. A magánosan nyíló, sárga fészkek 15- 30 mm átmérőjűek . A felálló szárat bíborsz ín ű, egymásra boruló, pikke ly szerű levelek borítják. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY : Nyirkos talajú bolygatott helyek, árokszélek, folyó- és patakpartok.

sárga csöves

• virágok

erd ősz élek.

\

Virágzási időszak Nov.-márc.

Életciklus Éveló

hosszú • levélnyél

hosszú nyelü, "ese alakú levelek

Család ASTERACEAE

keskeny, pikkelvszerű siárlevelek

Virágzási időszak Márc.-máj .

Életciklus Évetó Család ASTERACEAE

KÖZÖNSÉGES ACSALAPU Nagy telepeket alkotó, s zőrös hajtású, vaskos gy ökt örzs ű. kétlaki növény. Virágzás után megjelenő , kerekded,szíves vállú, szabálytalanul fogazott vagy gyengénkaréjos, szürkés, sz őr ö s fonákú levelei elérhetika 90 cm-es átmérőt is. A fehér vagy halvány rózsaszínű , többnyire bíborralfuttatottfészkek tömött, felálló fürtben nyílnak. A kaszat szőrbób itás . • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban elég gyakori. • ÉLŐHELY: Patakmenti növényzetben. • ROKON FAJOK: A fehér acsalapu (Petasites albus) levelei szabályosan fogazottak vagy karéjosak. Fészkei feh érl ők . Hazánk bükköseinek csurgásos részeire jellemző.

P ÁRDUCFOJTÓ ZERGEVIRÁG _~--. tömött [űrtb en

állá

nagy felülerü • .Japuievét"

fészkek

Erő te ljes n ö v eked é s ű , élénkzöld szárú és lombú, gumós gyökt örzs ű. gyepképző növény. Szórt állású leveleitöbbnyire gyengénfogazott szé l űek. ritkán épek. A tőállásúak hosszú nyel űek. a szárlevelek ülők, kisebbek, keskenyebbek, tojásdadok, lándzsásak, szíves vállúak. Az élénksárga, 30-50 mm átmé rőjű, számos keskeny nyelves virággal övezett fészkek 3-8 tagú csoportokban nyílnak. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY : Erdők, cserjések, sövények, szantök. parlagok. · ROKON FAJOK: A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) szárlevelei keskeny-elliptikusak, tőlevele i elkeskenyedő vállúak. Nyílt tölgyesek, bokore rdők védett növénye.

• számos rózsás [ellevél a raskos száron

Életciklus Éveló

Magasság 70-150 cm

Virágzási időszak Márc.-m áj.

Életciklus Éveló

Magasság 50-80 cm

Virágzási id őszak Jún.-jú!.

FÉSZEKVIRÁOZATÚAK·261

260· FÉSZEKVIRÁOZATÚAK Család AS TE RACEA E

Faj Senecio rup estri s

Család A ST ERACEAE

Faj Sene cio jac oba ea

Szerző

L.

szálas f észekpikkelyek

JAKABNAPIAGGÓFŰ

SZIRTI AGGÓFŰ Megl eh etősen változékony, sz őrö s vagy kopasz, gazdagon elágazó hajtású növény. Sötétzöld levelei szárnyasan hasogatottak, az alsók nyelesek, a fels ők ülők, szárö le lők. Levélszeletei karéjosak, fogazott szé lűek. A lapos tetejű bogernyőben nyíló, 15-25 mm átmérőj ű fészkek szélén átlagosan 13 nyelves virág ül. A kaszat szőrbób itás. · ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánkban nagyon ritka (Mecsek). • ÉLŐHELY: Erdők, cserjések, árnyas sziklák, száraz gyepek, parlagok. • EGYÉB NEVEK: Senecio squalidus. • ROKON FAJOK: A keske nyleve lű aggófű (Senecio erucifolius) levelei szárnyasan szeldeltek. Hazánk mocsárrétjeinek elég gyakori növénye.

• keskeny. feke te

hegyrífészekpikkelyek

Erőteljes n ö veked é sű , bokros t ö v ű , szörös vagy csaknem kopasz hajtású növény. Sötétzöld, szórt állású levelei hosszúkásak, szárnyasan tagoltak. Az alsók nyelesek és a virágzás idejére többnyire elszáradnak. A felsók kisebbek, erősen szeldeltek, szarö lel ők . Az élénksárga, 15-25 mm átmérőjű , 12-25 hosszú nyelves virággal körülvett fészkek lapos tetejű bogernyőben nyílnak. Az egymásra boruló, fekete hegyű fészekpikkelyek egyforma hosszúak. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével, Hazánkban elég gyakori. • ELOHELY: Szántók, parlagok, nedves r étek, kaszálók, legelők , folyópartok, útszélek gyomtársulásai; homokdű­ nék, kavicsos fövenyek.

sz étáll á • nyelves virágok

\• nagyszamu "

[els ű

Életciklus Egyéves vagy

éve l ő

levél

Virágzási idöszak Jún.- aug.

Magasság 20-50 cm

Család AST ERACEAE

KÖZÖNSÉGES AGGÓFŰ

éretlen

szorosan egymásra boruló f észekpikkelyek •

elágazó virágos hajtás

Változékony, finoman szörös, ritkán kopasz hajt á sű , felálló, egyszeru vagy elágazó szárú növény. Élénkzöld, kissé fénylő levelei szárnyasan hasadtak, fogazott szé l űek. Az alsók nyelesek, a felsók ülők, szarölelök. füles vállúak. A bogernyőben nyíló, tojásdad, sárga fészkek 4-5 mm átmérőj űek és nincsenek nyelves virágai (var. vulgarisi, vagy nagyobbak és 6-12 sugárviráguk van (var. denticulatusi. A többnyire fekete hegyű kü ls ő fészekpikkelyek jóval rövidebbek a be ls őkn é l . • ELTERJEDÉS: Egész Európa. szórbóbitós Hazánk gyomtársulásaiban gyakori. kastat • ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, vasúti töltések, útszélek.

terméses f észek

sz árnyasan hasadt • levelek

fe l áílo . fe lső

harmadában elágazó szár \

Életciklus Egyéves

Magasság 10-45 cm

szórt állású levelek

Virágzási időszak Egész éven át

Életciklus Kétéves vagy

ével ő

Magasság 80- t 50 cm

Virágzási időszak J ű n-okt .

262

o

FÉSZEKVIRÁGZATÚAK

FÉSZEKVIRÁGZATÚAK

Család ASTERACEAE

Faj Carlilla vulgaris

KÖZÖNSÉGES BÁBAKALÁCS Vaskos, elágazó vagy egyszefÚ száni, szúrós hajtású növény. Szórt állású, bőrnemű levelei keskeny-lándzs ásak, különösen a fonákjukon pókhálósan szőrösek. Sárgásbarna csöves virágokból álló, sárgás sz ín ű , merev, szálas, hegyes pikkelyekkel övezett, 15-40 mm átmérőjű fészkei magánosan vagy 2-5 tagú csoportokban nyílnak. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban elég gyakori. o ÉLŐHELY: Száraz gyepek, üde rétek, kaszálók, e rdőszé lek; homokdűnék , kavicsos fövenyek. • ROKON FAJOK: A szártalan bábakalács (Car /illa acaulis} virágai bíboros színűek , szára rövid (15 cm), levelei tőrózsát alkotnak. Hazánk hegyi rétjeinek védett növénye.

Szerző

L.

Család ASTERACEAE

FESTŐ ZSOLTINA

szétálló./eltl'"i5 fés zekpikkeiye}:

Szerző

Faj Se/Tatu/a tinctoria

Csoportosan növő , kopasz vagy gyéren sz ő rös hajtású, meglehető sen változékony növény. Karcsú, merev, felálló szára felső harmadában rendszerint elágazik. Szórt állású levelei sötétzöldek. Az alsók szárnyasan tagoltak, nyelesek, a fe lsők kisebbek, tagolatlanok, ülők. A bíborpiros, ritkán fehér, 15- 20 mm átmé rőjű , csöves virágokból álló fészkek pirosló, felálló pikkelyei egymásra simulnak. A pártacimpák keskenyek. A kaszat sző rbó b itás. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban szórványos. o ÉLŐHELY: Üde láp- és mocsárrétek, kaszál ő k, nyílt erdők; meszes és savanyú talajon. A tengerparti példányok t ö rpern é re tűek ( IQ cm) is lehetnek.

bogemyűben

• nyil»fészkek

I

élesen fogazott levélsz él 0",-

karéjos tevétváll

Család ASTERACE A E Magasság 20-60 cm

L.

csak csöves " virágok

szi5rbóhitás o- -'4"" ,Ctermések

Eletciklus Évető

o

o

Magasság t 0-70 cm

Faj Carduus crispus

Virágzási időszak J úl.s-okt.

FODROS BOGÁNCS

Család ASTERACEAE

Élesen szúrós hajtású, tövises szárnnyal szegett, felálló szárú növény. Levelei lándzsásak, hosszúkásak, szárnyasan tagoltak, csak az alsók nyelesek. Felszínük sötétzöld, fonákjuk szürkésen molyhos. A bíborvörös, 5 cimpájú csöves virágokból álló, 10-25 mm átmérőj ű fészkek magánosan vagy kis csoportokban nyílnak. A kaszat szőrbóbitás . • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY: Folyó- és patakpartok, nedves rétek, l igeterdők . • ROKON FAJOK: Az útszéli bogáncs (Carduus acanthoides) leveleinek fonákja zöld. Száraz, gyepek, gyomtársulások hazánkban gyakori faja.

KÖZÖNSÉGES BOJTORJÁN Nagy termetű, szőrös vagy csaknem kopasz hajtás ű , vaskos, felálló, elágazó szárú növény. Tőlevele i érdesek, mintegy 50 cm hosszúak, szív alakúak, gyéren fogazottak vagy ép szé lűek. A bíborvörös, ritkán fehér, 20-25 mm átmérőj ű , termésérés idején megnagyobbodó fészkeket fényes, sárgászöld, horgas csúcsú, akaszkodó fészekpikkelyek borítják. A kaszat szőrbóbitáj a sárgás színű . • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánk gyomtársulásaiban gyakori. • ÉLŐHELY: Erdő- és útszélek, árterek.

borzas fé szek o

/

szálas, szúrós hegYIlfészeko pikkelyek

• szórl állású

levelek

Eletciklus K étéves

Magasság 80- 150 cm

Eletciklus K étéves

Magasság t- 2 m

Virágzási időszak M áj.- szept.

263

FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 265

264· FÉSZEKVIR ÁGZATÚAK Család AST ERA CEAE

Család ASTE RACIiAE

Faj Carduu s nutans

Faj Cirsi um eriophorum

BÓKOLÓ BOGÁNCS

GYAPJAS ASZAT

Nagy termet ű , gyéren szörös hajtású növény. Felálló szárát szúrós, keskeny szárnyak szegélyezik. Szórt állású levelei mélyen, szárnyasan hasogatottak, fonákjuk az erek mentén sz ő r ö s, A bíborvörös, 5 cimpájú csöves virágokból álló, 30-50 mm átmé rőjű, bókoló fészkek magánosan vagy kis csoportokban nyílnak. A kül ső fészekpikkelyek lehajlók. A kaszat szőrbóbi tás . • ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHELY : Üde rétek, kaszálók, legelők, parlagok, útszélek; folyó- és patakpartok; általában meszes talajon.

Felálló, felső részében elágazó szárú, erőteljes , hajtású növény. Szárnyasan osztott levelei nagyok, elliptikus, hosszúkás körvonalúak. A bíborpiros, 25-50 mm átmé rőj ű fészkek csöves virágai 5 cimpájúak. A keskeny, szúrós hegyű fészekpikkelyek pókhálósan szőrösek, a külsők szétállók, lehajlók. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban szórványos. • ÉLŐHELY : Száraz gyepek, legelők , cserjések, útszélek, vágások.

- - . levé/szenT fellerelek a fészek alatt

sz ő r ö s

szárnyasan osztott, tövis n élkűli

levelek

Életciklus Kétéve s

Életciklus K étéves

Család ASTERA CEA E

Család A STE RACEAE

Virágzási időszak Aug .- szept.

bag-

KISVIRÁGÚ BOGÁNCS

K ÖZÖNSÉGES ASZAT

Karcsú, szúrósan tövises, gyöktörzs nélküli növény. Szárán egészen a virágzatig szúrós szárnyak húzódnak. Szórt állású levelei elliptikusak, lándzsásak, karéjosak, fogazott szé lűek . Felszínük sötétzöld, fonákjuk gyapjasan szőrö s. A rózsaszín, mindössze 6-10 mm átmérőjű fészkek bogernyőben nyílnak. A keskeny, tojásdad fészekpikkelyek lehajló

Erőtelje s növeked é s ű , szúrósan, szabálytalanul tövises szárnyú, felálló szárú növény. Szórt állású, sötétzöld, pókhálósan molyhos fonákú leveleinek felszínét apró, hegyes serteszőrök borítják. A bíborpiros, 20-40 mm átmérőjű fészkek bogernyőkben nyílnak. A fészekpikkelyek keskenyek, kihegye sedők , egyenes, szúrós hegyben végződnek . • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak kivételével. Hazánk gyomtársulásaiban gyakori. • ÉLŐHELY : Füves területek, parlagok, szántók, útszélek; termékeny talajon.

hegyűek .

• ELTERJEDÉS: Elsősorban a nyugat-európai tengerpartokon és azok közelében. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHELY : Gyepek, parlagok, szántók.

1 .{';