MAGYAR NYELVI BIZOTTSÁG FÖLDRAJZINÉV-BIZOTTSÁG A földrajzi nevek és földrajzi megjelölések helyesírá sának rendszere az...
234 downloads
1392 Views
5MB Size
Report
This content was uploaded by our users and we assume good faith they have the permission to share this book. If you own the copyright to this book and it is wrongfully on our website, we offer a simple DMCA procedure to remove your content from our site. Start by pressing the button below!
Report copyright / DMCA form
MAGYAR NYELVI BIZOTTSÁG FÖLDRAJZINÉV-BIZOTTSÁG A földrajzi nevek és földrajzi megjelölések helyesírá sának rendszere az Akadémia helyesírási szabályza tának 11. kiadására épül, figyelembe véve az utóbbi évtizedekben megjelent térképeken és névgyűjtemé nyekben található, eddig nem szabályozott föld rajzinév-írási típusokat is. A szabályzatban jelentős teret kapott a földrajzinév-írásban érvényesülő alap elveknek, továbbá a földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolatának ismertetése. Az előzmé nyekhez képest lényegesen gazdagabb a szabályok hoz tartozó példaanyag, és jelentős segítséget nyújt a használónak a szabályokban előforduló példák betű rendes mutatója is. A szabályokhoz kapcsolódó füg gelékben tájékoztatás található a betűrendbe sorolás ról és a rövidítésekről, gyakorlati tanácsok olvasha tók a tájszavak kezeléséről, és összefoglaló áttekintés segíti az eligazodást a településnevek írásmódját il lető szabályokban. A földrajzi nevekben leggyako ribb, kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznévi utó tagok bőséges jegyzéke segíti a szabályok alkalma zását, ezenkívül megtalálható a leggyakoribb utca-
nevek
lamennyi egybeírt tájnév felsorolása is.
AKADÉMIAI KIADÓ áfával
H szabályzat közzétételével egyetértett
FÁBIÁN PÁL - FÖLDI ERVIN - HŐNYI EDE
a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága, Földrajz ^- e'y ^- Tudományos Bizottsága, valamint a Földművelésügyi Minisztériumban működő tárcaközi Földrajzinév-bizottság
A FÖLDRAJZI NEVEK HELYESÍRÁSA
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
A kiadvány megjelenését a
ELŐSZÓ
MAGYAR H O N V É D S É G T É R K É P É S Z E T I HIVATAL támogatta
ISBN 963 05 7535 3 Kiadja az Akadémiai Kiadó 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19-35. Első kiadás: 1998 D Fábián Pál, Földi Ervin, Hőnvi Ede, 1998 Minden jog fenntartva. Printed in Hungary
A világban való tájékozódás elemi igényei kívánják, hogy környe zetünkben megnevezzük a hegyeket és a völgyeket, a tavakat és a fo lyóvizeket, a városokat és a falvakat, az utcákat, a tereket, az épületeket — mindent tehát, és minél pontosabban: aligha tudnánk számát adni annak, hogy hány földrajzi nevünk van. Nyelvünknek — és minden más nyelvnek is — földrajzi nevekben való gazdagsága, ezeknek a neveknek társadalmi fontossága tette és te szi tehát indokolttá, hogy helyesírási szempontból is különös figyelem forduljon erre a névcsoportra. így történt például kereken száz éve, a Törzskönyvbizottság emlékezetes szabályozó munkája idejében, amikor helységneveink írásának gyakorlatát sikerült egységesíteni. Egyéb vo natkozásokban azonban századunk első felének földrajzinév-írását nagy tarkaság jellemezte. Ezt az egyre inkább korszerűtlen állapotot csak a Magyar Tudomá nyos Akadémiának 1954-es szabályzata (A magyar helyesírás szabályai. Tizedik, átdolgozott és bővített kiadás) kezdte megszüntetni azzal, hogy a korábbiaknál sokkal részletesebb útmutatásokat tartalmazott a földraj zi nevek különféle típusainak írására nézve. Fontos megjegyezni, hogy a 10. kiadás földrajzi névi szabályainak kidolgozásában a földrajztudo mány és a térképészet képviselői is részt vettek. Az 1954. évi szabályozás — bár alaposabb volt minden előzőnél — hamarosan további bővítést igényelt: az MTA Helyesírási Bizottsága (ismét az illetékes földrajztudósok és kartográfusok bevonásával) 1956ban kiegészítéseket tett közzé (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IX, 427—38.).
6
Előszó
Ilyen előzmények után került sor A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai című munka (rövidítve: FÖNMÍSz.) kiadására (Bp., 1965.). Ezt a részletes szabályzatot az Állami Földmérési és Térképé szeti Hivatal keretében működő Földrajzinév-bizottság, illetőleg egy tagjaiból alakított munkacsoport dolgozta ki. A szabályokat és rendsze rük egészét megvitatta és elfogadta az MTA Földrajzi Bizottsága és El nökségi Helyesírási Bizottsága is. Az a földrajzinév-írási rendszer, amelyet ez a mű követett, húsz évvel később megerősítést nyert A ma gyar helyesírás szabályainak 1984. évi 11. kiadása által is. A jelen munka közzétételét elsősorban az a nagy mennyiségű új névanyag tette szükségessé, amely pl. a Magyarország földrajzinév-tára című sorozat (Bp., 1978—81.) munkálatai során, az új atlaszok, iskolai térképek, várostérképek, autótérképek, turistatérképek kiadása révén, a földrajzinév-gyűjtésekben stb. a közelmúlt évtizedekben felszínre ke rült. Ezeknek a neveknek túlnyomóan nagy részét be lehetett ugyan illeszteni a már meglévő rendszer szabálypontjaiba, de eddig még ren dezetlen írású névtípusok is felbukkantak. Az előbbiekkel gazdagítani lehetett a korábbi szabályok példaanyagát, az utóbbiak írásmódját pedig a rendszerbe illően meg kellett határozni. Számos régi szabálypont megfogalmazásán is javítani lehetett, illetve kellett. Egyidejűleg a jelen szabályzat — átcsoportosítások és összevonások révén — igazodik az AkH. 1984. földrajzi névi fejezetének áttekinthetőbb rendszerezéséhez is. Megjelenésével a FÖNMÍSz. 1965. előírásai érvényüket vesztik. Annak ellenére tehát, hogy e munka használója — a lényeget illető leg — egy immár több évtizedes akadémiai és térképírási hagyomány tudatos megtartását fogja tapasztalni, érzékelheti majd földrajzinév-írá sunk szabályainak korszerűsödését, a mai élő névanyaghoz való alkal mazkodását is. E szabályzat alkotói arra törekedtek, hogy a korábbiak nál alaposabban világítsák meg a terminológiai fogalmakat, és — az eredményes alkalmazás érdekében — külön nagy figyelmet fordítottak a földrajzi nevek jelentésviszonyainak, továbbá a tereptárgyak és az írás képek összefüggéseinek megvilágítására. A kibővített Függelék, továb bá a szabályok teljes példaanyagának mutatója a szabályzat gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget.
Előszó
7
A földrajzi nevek helyesírásának közzétételével egyetértő testületek (az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága és Földrajz I. és Földrajz II. Tu dományos Bizottsága, továbbá a Földművelésügyi Minisztériumban működő tárcaközi Földrajzinév-bizottság), valamint a szerzők remélik, hogy művük jól fogja szolgálni a földrajzi nevek használatának ügyét. Budapest, 1998. április A szerzők
¥
BEVEZETŐ
1. E szabályzat lényeges sajátossága, hogy minden tekintetben kö veti az akadémiai helyesírási szabályokat, a földrajzi nevekre és az in tézménynevekre vonatkozókat különösen. (A magyar helyesírás szabá lyai. Tizenegyedik kiadás. 1984. 173-184., 186-192. pont; rövidítve: AkH.11). Ez az akadémiai szabályozás ugyanis nemcsak a földrajzi ne vek helyesírásának az alapja, hanem ezt követi az egész mai írásgya korlat, és ezt tanítják az iskolákban is. Az AkH."-hez hasonlóan a jelen szabályzatban sincs szó helyesírási reformról, hanem csak az eddig is általánosan alkalmazott írásmód kiterjesztéséről és megszilárdításáról. 2. A szabályzat elsősorban azok számára készült, akik nemcsak rendszeresen használják az AkH." földrajzinév-írási szabályait, de pontosabban is meg akarják ismerni az egyes névtípusoknak a magyar helyesírás rendszerében elfoglalt helyét, továbbá bővebb tájékoztatást igényelnek az írásmódokat befolyásoló nyelvi és hagyománybeli körül ményekről, az AkH."-hez képest szeretnének több példát látni, és tájé kozódni kívánnak olyan bonyolultabb névtípusokat illetően is, amelye ket az AkH." jellegénél fogva nem tárgyal. Éppen ezért a szabályok fogalmazása, a szabályrendszer szerkezete a hagyományos helyesírási közlésmódot követi. Ez kétségtelenül azzal a következménnyel járhat, hogy a szabályzat a nyelvészeti szövegekben kevésbé jártas használó számára bonyolultnak, nehezen alkalmazható nak tűnik. Ennek ellenére szükséges azonban, hogy a földrajzi nevek helyesírásáról egy olyan kézikönyv álljon rendelkezésre, amely a teljes ség igényével és magas szakmai színvonalon készült.
r 1 rí
Bevezető
E részletes szabályzat megjelenése után hamarosan rendelkezésre fog állni egy egyszerűbb, rövidebb, kevésbé részletes változat is. Re mélhető, hogy ez a rövidített változat számítógépes formában is hozzá férhető lesz. 3. Nem tárgya a szabályzatnak a földrajzi nevek használata, tehát nincsenek benne olyan szabályok, amelyek arra adnának tanácsot, hogy a különböző (pl. magyar vagy idegen nyelvű) névváltozatok közül mi kor és melyiket kell használni.
4. A szabályzat felépítése lényegében az 1965. évi földrajzi néví szabályzat (A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai, 1965., rövidítve: FÖNMÍSz.) szerkezetét követi. Annak négy fő feje zete, vagyis a Terminológia, az Általános alapelvek, a Szabályok és a Függelék itt is megtalálható, de ezekhez most egy újabb csatlakozik: A szabályokban előforduló nevek mutatója. A Terminológia fejezetében a szabályzatban leggyakrabban előfor duló, és a nevek helyesírása szempontjából leglényegesebb szakkifeje zések (a.földrajzinév, a.földrajzimegjelölés, a tag vagy elem, a földraj zi köznév, a.földrajzijellegű jelző, a magyar és részben magyar név, az országnév és államnév, a helységnév, helységrésznév és településrész név) meghatározása található. Szükségtelen az olyan szakkifejezések meghatározása, melyek ismerete az általános nyelvi műveltség legalap vetőbb rétegébe tartozik. — Ezek közül a szabályzatban szereplő köz szó szavunkat (az Értelmező kéziszótárban megadott 'köznév' = 'főnév' jelentéséhez képest) az újabb szakirodalmi terminológiával megegyező en 'nem tulajdonnév' jelentésben is használjuk. Ennek megfelelően a közszói írásmód a tulajdonneveken kívüli szófajok írásmódja, a közszói helyesírás a tulajdonneveken kívüli szófajok és szerkezetek helyesírása, a közszói elő- és utótagok azok, amelyek nem tulajdonnevek, a közszói összetételek pedig azok, amelyekben nincs tulajdonnév. Az Altalános alapelvek fejezetében olyan tudnivalók találhatók, amelyek a szabályok egészére vagy több-kevesebb szabályra együttesen vonatkoznak. Ezek egy része közvetlenül kapcsolódik a szabályokhoz, de a szabályokba való beiktatásuk feleslegesen megnövelte volna a sza bályzat terjedelmét, és szükségtelen ismétlésekre is vezetett volna. Ilyen
Bevezető
\i
jellegűek a toldalékok kapcsolására, valamint a. földrajzi nevek bővülé sére vonatkozó szakaszok. A fejezet a továbbiakban a szabályokban érvényesülő alapelveket ismerteti. Ebben a fejezetben kapott helyet a földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolatával foglalkozó sza kasz is. A Szabályok fejezete a földrajzi nevek tagjainak kapcsolási módja szerint hat részre tagolódik. Az egyetlen szabállyal képviselt egytagú, ezért tagoIhatatlan típust az egybeírt, a kötőjellel kapcsolt, majd a kü lönírt nevek szabályai követik. A különíráshoz csatlakoznak, de önálló csoportot alkotnak az utcanévi szabályok, végül a vegyes írásmódú ne vek szabályai zárják a sort. Az egyes szabályokat címsorként kiemelt példák vezetik be. Ezek segítik a használót abban, hogy a szabályokba tartozó írásmódokat könnyen át lehessen tekinteni, akár a fejezet átla pozásával, akár a tartalomjegyzékben. További fontos segítséget jelent a FÖNMISz-htiZ képest újdonságnak számító, a szabályokban előfor duló példák mutatója. Ebben a szabályzatot záró betűrendes névjegy zékben olyan névalakokat lehet keresni, melyek analógiás alapon nyújt hatnak segítséget meghatározott felépítésű földrajzi nevek helyes írás módjának megállapításához. A Függelékben találhatók a betűrendbe sorolásra és a rövidítésekre vonatkozó tudnivalók. Ezek szabályoknak látszanak, valójában azonban lehetőségekről, ajánlott megoldásokról, követendő tanácsokról van szó, melyek közül a használók igényük szerint választhatnak. Lényeges ré sze a Függeléknek a kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek jegyzé ke, illetve az ilyen utótagok használatára vonatkozó fontosabb tudniva lók, továbbá az utcanévi utótagok és földrajzi jellegű jelzők, valamint az egybeírt tájnevek felsorolása. — A Függelék végén a tájszavak keze lésére, a szóvégi a, e, o és ö nyúlására, továbbá a településnevek írás módjának megállapítására vonatkozó gyakorlati tanácsok találhatók. A jelen szabályzat csak a magyar és a részben magyar nevek írásá val foglalkozik. 5. A helyesírási típusokat, a nyelvi hátteret kevébé ismerők számára az írásmódok tarkasága — jelentős részben a tájékozatlanság követ keztében — önkényes összevisszaságnak tűnhet. Ezért alakulhat ki egyesekben egy olyan elképzelés, hogy a földrajzi nevek írása egysze-
12
Bevezető
rűbbé tehető. Az ilyen, szórványosan jelentkező „egyszerűsítési" törek véseknek az a közös fő hibájuk, hogy a különböző indítékú és megoldá sú „egyszerűsítések" szembekerülnek az általános írásgyakorlattal, és elkerülhetetlenül tovább növelik az (általuk is kifogásolt) kivételes meg oldások számát. 6. A földrajzi nevek helyesírásával kapcsolatban szükséges a hasz nálók figyelmének felhívása arra, hogy a földrajzinév-írásnak kétségte len bonyolultsága a következőkben részletezett körülmények következ ménye. a) A földrajzi nevek helyesírásának alapvető sajátossága, hogy a tárgyi valóságtól függően ugyanazok a névelemek többféleképpen írhatók le, és mindegyik változat helyes. Például: • A Homok helységben található, név nélküli vagy másképpen ne vezett malom a következőképpen íródik: (a) homoki malom. • Lehet, hogy ugyanennek a Homok helységben található létesít ménynek intézményszerűen használt neve van; az ilyen földrajzi megjelölés írásmódja: (a) Homoki malom; ez az írásmód érvénye sülhet akkor is, ha az alakulat névátvitellel egy község vagy város határában fekvő területet jelölve földrajzi névvé válik. • Elképzelhető, hogy a homoki malom kifejezés egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává vá lik; az írásmód ebben az esetben: Homoki Malom csárda. • Lehetséges, hogy a szóban forgó malom egy Homoki nevű sze mély tulajdona, tehát a földrajzi megjelölés birtoklást fejez ki; eb ben az esetben kötőjeles kapcsolást alkalmazunk: Homoki-malom. • Végül az is előfordulhat, hogy a névvel jelölt részlet helységrész név; ezt az egybeírás fejezi ki: Homokimalom. A bonyolultság, a látszólagos tarkaság mögött tehát jól meghatároz ható, értelemtükröző rendező elvek működnek. b) A földrajzi nevek írásmódja azért is bonyolult, mert nyelvünk szer kezete sem egyszerű, és nehezen tűri a merev szabályokba kénysze rítést.
Bevezető
13
c) A szabályokban az írástípusok összességét tekintve különböző, néha ellentétes hatások érvényesülnek, ennek következtében ugyanazon szóelemeket illetően szabályos (általános) és kivételes (hagyomá nyos) írásmódok váltakoznak, pl. Alföld, Kínai-alföld, Kisalföld. d) A földrajzi nevek helyesírásának megítélésekor nem hagyható fi gyelmen kívül az a fontos körülmény sem, hogy a szokásos földrajzi névi típusok (pl. Magyarország, Hódmezővásárhely, Mátra, János-hegy, Dél-kínai-tenger, Pest megye, Rákóczi út stb.) mellett szinte minden fajta szószerkezet, pl. Urak asztala, Keveset érő, Gyepre já ró, Rétek alatt, gyakran mondattöredékek, pl. Mitnyögsz, mondat értékű kifejezések, pl. Lábánszáradt, szóösszetételek, pl. Baromle gelő, Kenderáztató, Szőlőhegy, egyéb tulajdonnevek, így az intéz mények és intézményszerű létesítmények helymegjelölésre használt neve, pl. József Attila Gimnázium, Keleti pályaudvar, Csonka to rony, a személynevek különféle típusai, pl. Fábiánsebestyén, Simon Bálint, Bem apó telep mind-mind földrajzi névvé lettek. Ezeket te hát földrajzi névként is le kellett valahogyan írni. — További nehéz ségetjelent az is, hogy bizonyos földrajzi nevek több különféle típus összeolvadásából jönnek létre, pl. Dél-afrikai Köztársaság.
Bevezető
14
Jelek és rövidítések magyarázata
1. TERMINOLÓGIA
nagykötőjel (előtte és utána nincs szóköz): a) valamitől vala meddig viszony: b) népnevek kap csolata:
Duna—Tisza köze; Osztrák—Magyar Monarchia a származás jele: Dél-Afrika > dél-afrikai > Dél-afrikai Köztársaság a megfelelés jele, pl. diós-diás, a két szó (köznyelvi és táj szó) megfelel egymásnak
AkH.11
A magyar helyesírás szabályai. Tizenegye dik kiadás, 1984.
de:
figyelmeztető az ellentétes példákra
FÖNMÍSz.
A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai. 1965.
vö.
vesd össze!
János-hegy
A kötőjel sor eleji ismétlése azt jelzi, hogy nem csak sor végi elválasztásról van szó
1.1. Földrajzi név F ö l d r a j z i n é v n e k nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak, sziget, sivatag stb.) vagy mesterséges (csatorna, út, dűlő, település stb.) részleteinek azonosításá ra kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. A földrajzi nevek (Bécs, Mátra, Dunántúl, Belső-Azsia, Rákos-patak, Nagy-Ausztráliai-öböl, Ördög küllője, Tolna megye, Akácfa utca stb.) mind tulajdonne vek.
1.2. Földrajzi megjelölés A földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy nem teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak a f ö l d r a j z i m e gj e 1 ö 1 é s e k. Ezek lehetnek tulajdonnevek (ezen belül intézmé nyeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Amerikai Egyesült Államok, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár stb.; intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rahló étterem, Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb.; egyéb mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta, Kossuth-szobor, Luppa-mauzóleum, Mária-oszlop, Her mán Ottó-emléktábla, Magyar László-emlékmű, Tisza István-emlékfa; Homoki malom, Nagyunvomi kovácsműhely, Sajgói kápolna; stb.) vagy kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevek (hegy, völgy, patak, csárda, gyár, iskola; dombvidék, diófa, főapátság; stb.), ame-
ig
Terminológia
lyek földrajzi névként használva nagy kezdőbetűsek (Hegy, Völgy, Pa tak, Csárda, Gyár, Iskola; Dombvidék, Diófa, Főapátság; stb.).
1.3. Tag/elem T a g n a k vagy e l e m n e k azokat a szavakat nevezzük, amelyek re a földrajzi nevek és a földrajzi megjelölések felbonthatók, illetve amelyekből az összetett nevek és a több szóból álló alakulatok létrejön nek. Mind a földrajzi nevek, mind a földrajzi megjelölések lehetnek e g y t a g ú a k (azaz egyszerű szavak): Duna, Velence, Szibéria; Csár da, Gyár, Iskola (vagy csárda, gyár, iskola); stb., és lehetnek t ö b b t a g ú a k (azaz összetett szavak és több szóból álló alakulatok): Du nántúl, Székesfehérvár, Sebes-Körös, Fekete-tenger, Nógrád megye, Váci utca, Amerikai Egyesült Államok; Árpád Gimnázium, Magyar Nemzeti Múzeum, Gellért fürdő, Pacsirta csárda, Őrház, Vasútállomás, Vasúti megállóhely, Orvosi rendelő (vagy őrház, vasútállomás, vasúti megállóhely, orvosi rendelő); stb. A mai magyar nyelvérzék számára egyáltalán nem vagy csak bi zonytalanul elemezhető nevek — akár magyar (Gólint, Cselőte; Pankút, Tótér; stb.), akár idegen eredetűek (Koppenhága, Nürnberg, Vietnam stb.) — egytagú földrajzi neveknek számítanak.
1.4. Földrajzi köznév A több tagból álló földrajzi neveknek és földrajzi megjelöléseknek rendszerint utolsó tagja gyakran egy földrajzi fogalmat jelölő főnév, úgynevezett f ö l d r a j z i k ö z n é v . Ez lehet egyszerű szó is (domb, hát, hegy, oldal, ország, patak, út, völgy stb.), összetett szó is (domb vidék, fasor, fennsík, holtág, országút, szőlőhegy, halastó stb.). A föld rajzi köznevet az előtte álló taghoz — néhány meghatározott névtípus kivételével — kötőjellel kapcsoljuk.
Terminológia
17
A kötőjellel kapcsolandó gyakoribb földrajzi köznevek jegyzékét a 4.316. pont, a különírt gyakoribb utcanévi utótagokét a 4.322. pont tar talmazza. Előfordul, hogy különírt szószerkezetek is (löszös hát, öntöző fő csatorna, szorítógátas csatorna, teraszos sík stb.) földrajzi köznévi sze repet töltenek be. Ezeket az előttük álló tagtól különírjuk.
1.5. Földrajzi jellegű jelző A helyzetre (alsó, felső, külső, belső, hátsó, elő, keleti, délkeleti stb.), helyre (börzsönyi, hegyaljai, rohonci stb.), nagyságra (nagy, öreg = nagy, kis stb.), időre (régi, ó, új stb.), formára (görbe, lapos, sima stb.) utaló melléknevet földrajzi nevek előtagjaként használva f ö l d r a j z i j e l l e g ű j e l z ő n e k nevezzük. A földrajzi jellegű jelzőt az utána álló taghoz — néhány meghatározott névtípus kivételével — kö tőjellel kapcsoljuk. A gyakoribb földrajzi jellegű jelzők jegyzékét a 4.42. pont tartal mazza.
1.6. Magyar és részben magyar név
,,
A földrajzi nevek közül m a g y a r n é v n e k tekintjük a magyar szóalkotás révén magyar elemekből létrejött neveket (Borsod, Magyar ország, Hódmezővásárhely, Velencei-tó, Sziklás-hegység, Vas megye stb.); a nyelvünkhöz idomult hagyományos átvételeket (Párizs, Tátra, Ázsia, Nílus, Duna stb.); az említett két csoport neveinek és más ma gyar szavaknak kombinációit (Észak-Borsod, Dél-Magyarország; Ma gas-Tátra, Kelet-Ázsia; stb.). R é s z b e n m a g y a r név az a többtagú földrajzi név, amelynek egy vagy több tagja idegen név vagy szó (Hudson-öböl, Déli-Orkney-szigetek, Keleti-Sierra Madre stb.).
Terminológia
18
1.7. Országnév, államnév Az országok megjelölésére a tulajdonneveknek két típusát használ juk. A gyakoribb a szorosabb értelemben vett o r s z á g n é v (máskép pen: r ö v i d o r s z á g n é v ) , amely az adott területet rövidebb, egysze rűbb névvel jelöli: Magyarország. Dánia, Egyesült Államok, NagyBritannia stb. A másik, az országok hivatalos megjelölésére használt á l l a m n é v (másképpen: t e l j e s vagy h i v a t a l o s o r s z á g név), amely többnyire az ország államformájára is utal: Magyar Köztársaság, Dán Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak ír ország Egyesült Királysága stb. Megjegyzés: Egyes országok esetében ugyanaz a név tölti be mind a két típus szerepkörét: Kanada, Bagdadi Kalifátus stb.
1.8. Helységnév, helységrésznév, településnév A jelen szabályzatban a különféle típusú lakott helyek megjelölésére a következő kifejezéseket használjuk. A h e l y s é g n é v a városok és a községek neve: Budapest, Pécs, Hajdúböszörmény, Nagymaros, Szajol stb. A h e l y s é g r é s z n é v a helységek belterületeinek vagy külterületi lakott részeinek neve: Bánhalma, Erzsébetváros, Jánosbokor, Kispitis, Középrigóc, Lovastanya, Madarászpuszta, Pusz taszántó, Szénavölgy, Újfalu, Vadaskert; Petőfi-lakótelep, Baross Gá bor-telep; stb. A helységnevek és a helységrésznevek egyaránt t e lepülésnevek. Megjegyzés: A közigazgatási gyakorlatban helységrészek neveként gyakran alkalmaznak — eredeti 'Helyesírásukat megtartva — utcaneve ket, helységrésznevekben szokatlan földrajzi neveket: Arany János ut ca, Hosszú sor, Külső Zsidi út; Nagy Pál-dűlő; Cserdi-Helesfa vasút állomás, Gátőrház és szivattyútelep, Gusztáv-bányatelep, Hí. körzet, Kossuth Tsz, Külső erdészlak, MA V-tanyák, Sztráda fogadó, Vasúti őr ház; Kossuth utca vége, 44-es főút melletti tanyák; stb. . . .
2. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
2.1. A tulajdonnévi jelleg érzékeltetése A földrajzi nevek tulajdonnév voltát az írásmód segítségével kifeje zésre kell juttatni. 2.11. Az e g y t a g ú nevek tulajdonnévi jellegét a tulajdonnevek re kötelező nagybetűs kezdés mindig biztosítja: Debrecen, Tisza, Bükk, Mátra, Indonézia stb. 2.12. A t ö b b t a g b ó l álló nevek körében az alakulatot kezdő nagybetűn kívül a következő írásmódok jelzik a név tulajdonnév voltát: 2.121. Az e g y b e í r á s a helységneveknek és a jelentésbelileg erősen tömbösödött alakulatoknak szokásos, történelmileg kialakult formája: Hódmezővásárhely, Erzsébetváros, Kisalföld, Lengyelország stb. 2.122. A k ö t ő j e l általában a földrajzi köznevet és/vagy föld rajzi jellegű jelzőt tartalmazó alakulatok esetében jelzi, hogy két vagy több szó együttesen földrajzi nevet fejez ki: nagyon sziklás hegység, de: Sziklás-hegység esőtől sáros völgy, de: Sáros-völgy valóságos eperhegy van az asztalon, de: Eper-hegy a kiszáradt, holt Tisza, de: Holt-Tisza a megáradt rohonci Arany-patak, de: Rohonci-Arany-patak stb.
Általános alapelvek
20
Altalános alapelvek 21
2.123. A n a g y b e t ű a többtagú nevek belsejében az illető tag tulajdonnévi jellegét érzékelteti: Magas-Bükk, Nagy-Hárs, Kis-Villám stb. 2.124. A k ü l ö n í r á s az államnevekre, intézménynevekre, ál lamrésznevekre, utcanevekre, jelölt szerkezetekből alakult földrajzi ne vekre és földrajzi megjelölésekre jellemző.
Hűvös-völgy (domborzati név) Mátyás-hegy (domborzati név) Szilvás-völgy (domborzati név) Szemlő-hegy (domborzati név) Sáros-patak (víznév)
Hűvösvölgy (helységrésznév) Mátyás utca (utcanév) Szilvásvölgy (helységrésznév) Szemlőhegy utca (utcanév) Sárospatak (helységnév) stb
2.3. Az alapforma állandósága és visszaállíthatósága a) Az államnevekben és az intézménynevekben (az és kötőszót ki véve) minden egyes tag nagybetűs kezdése biztosítja a tulajdonnévi jelleget: Magyar Köztársaság Svéd Királyság Amerikai Egyesült Államok Keleti Frank Birodalom stb.
Fővárosi Operettszínház Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtár Toldy Ferenc Gimnázium stb.
b) Az államrésznevekben, az utcanevekben és más csoportokban (az ide tartozó nevek sajátos nyelvi szerkezete, bonyolultsága, alkalmisaga vagy a hagyomány stb. miatt) az alakulatkezdö nagybetűn kívül más módon nem jelezzük a név tulajdonnév voltát: Baranya megye Keszthelyi járás Macsói bánság Északi tartomány stb.
Zsombolyai utca Kossuth Lajos utca Rákóczi út Aradi vértanúk útja stb.
Hegy felé Pástra járó Urak asztala stb.
Gellért fürdő Ugocsa mozi Szonáta eszpresszó stb.
'• ;
,(
2.2. A tereptárgy és az íráskép összefüggése A földrajzi nevek írásában figyelembe kell venni a név jelentését, felhasználási helyét, a tereptárgyat, amelyre vonatkozik stb., mert a for mailag hasonló, de más funkciójú nevek írásmódja eltérően alakulhat:
Az alapforma állandóságának, illetőleg visszaállíthatóságának köve telménye a földrajzinév-írás fontos érdeke. Ennek értelmében a többta gú nevek mind toldalékolt formáikban, mind összetételek tagjaiként ál talában megtartják alapalakjukat a külön-, egybe- és kötőjeles írás te kintetében: Arany-patak Arany-patakban arany-pataki stb.
Törökvész út Törökvész úton Törökvész úti stb.
Arany-patak > Rohonci-Arany-patak Arany-patak > Arany-patak-dűlő Törökvész út > Alsó Törökvész út Dél-Afrika > dél-afrikai > Dél-afrikai Köztársaság stb. Megjegyzés: 1. A -háza, -földe, -telke stb. utótagú településnevek esetében az alapformára való egyértelmű visszakövetkeztethetöség érdekében az -i képzős származékok írásában — különösen térképre írt földrajzi nevek ben — a módosítatlan alapforma megtartása akkor is indokolt, ha a közhasználatban csonkított forma a szokásos: Gutorfölde > Gutorföldei-dűlő (nem Gutorföldi-dűlő), Mátraháza > Mátraházai-oldal (nem Mátraházi-oldal), Mátételke > Mátételkei-szérűk (nem Mátételki-szé rűk) stb. 2. Az alapforma állandóságának különleges esete, ha egy földrajzi név egyik tagja egybeírt településrésznévből, ennek kötőjellel vagy
22
Általános alapelvek
különírt, nem településnév jellegű változatából egyaránt származtatható. Ilyenkor mindig az egybeírt, településrésznévi formát vesszük alapul: Gubástó (helységrész) > Gubástói-csatorna (víz), nem Gubás-tói-csatorna; Alsómalom (helységrész) > Alsómalomi-rétek (terület), nem: Alsó malomi rétek; stb. 2.4. A toldalékok kapcsolásának elvei A ragok mind a magyar, mind a részben magyar földrajzi nevekhez és földrajzi megjelölésekhez általában közvetlenül járulnak:
,.,,,,
a Börzsönyben a Mecseken a Földközi-tengeren az Al-Dunára a Nyugat-szibériai-alföldön Nagykátán az Egyesült Államokban az Indonéz Köztársaságról Zala megyét a Hudson-öbölben az Orkney-szigetekre • a Kerepesi temetőben a Keleti pályaudvarról stb.
debreceni japáni budapesti ferencvárosi csallóközi hegyaljai
Lengyelország Németalföld Parlament
23
lengyelországi németalföldi parlamenti stb.
A kötőjellé! vagy nagykötőjellel írt két- vagy többtagú földrajzi ne vek és földrajzi megjelölések -i (-béli) képzős származékában (mivel a kötőjel az -/ (-béli) képző melléknevesítő funkcióját mindegyik közszói elemnek közvetíti) minden közszói tagot minden helyzetben kisbetűvel kezdve írunk, a tulajdonnevek viszont megtartják nagy kezdőbetűjüket. Az alakulat végén álló tulajdonnévből azonban az -;' képzővel kis kez dőbetűs melléknév lesz: Hárs-hegy Dél-kínai-tenger Széchenyi-hegy Kossuth-szobor Batthyány-mauzóleum Holt-Tisza-berek Duna—Tisza-csatorna de: Nagy-Budapest Dél-Afrika
hárs-hegyi
•••••••••.
dél-kínai-tengeri arany-pataki (vö. 3.8. pont Gombás-patak), de ha az Arany csa ládnév, akkor: Arany-patak > Arany-pataki (vö. 3.9. pont János-hegy). Bizonytalanság esetén a vitatható tag közszónak tekintendő. Ugyan ez vonatkozik a földrajzi köznévi utótagokra is, tehát: Kis-hárs (nem Kis-Hárs), Alsó-kígyós (nem Alsó-Kígyós) stb.
Altalános alapelvek
27
2.6. A földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolata 2.6!. A kötőjeles írás. A kötőjeles kapcsolás a földrajzi nevek tagja inak igen gyakori kapcsolási formája. A névadás ugyanis leggyakrabban egy földrajzi köznévvel történik (pl. hárs > Hárs; Nagy-hárs, NagyHárs, Hárs-heg}'; vö. 1. táblázat). A k ö t ő j e l e s a l a k o k nagy számának legfőbb oka az, hogy a többtagú nevek számos típusában a kötőjel fejezi ki azt a többletet, hogy nem egyszerű jelzős szerkezettől, hanem összetétel szerű alakulatról van szó. 1. táblázat
A földrajzi nevekben ugyanis — leszámítva a nevekbe került köz szói összetételeket (pl. Farkasfogó, Kenderáztató, Pénzverem stb.) és az összetétellé vált neveket (pl. Magyarország, Hódmezővásárhely, Dunántúl stb.) —jellemzően a kötőjeles kapcsolással élünk annak az elvnek megfelelően, hogy helyesírásunk rendszerében a kötőjelnek két — igen lényeges — funkciója van: egyrészt a kettőnél több szónól (tag ból) álló hosszú összetételeket tagolja, másrészt a tagok állandó kap csolatát is mutatja (pl. kerekasztal-konferencia, anyagcsere-vizsgálat stb.). A kötőjelnek ez a rendeltetése a földrajzi nevek írásában is: a földrajzi nevek kötőjele mindenekelőtt a nevet alkotó tagok egybetartó-
28
Általános alapelvek
zását jelöli, szemben a különírt alkalmi szószerkezetekkel. A földrajzi nevek jelentős része ugyanis alkalmi szerkezetekből lesz névvé, és ál talában sokáig tart, amíg az alakulat összetétellé válik. Az Ózdi-patak még erősen alkalmi, a Vörös-tenger már állandóbb alakulat. Határ azonban nincs közöttük. Az összetétel-jellegü, de összetétellé még nem vált földrajzi nevek esetében is a kötőjeles írás a célszerű megoldás (Fekete-tenger) a már keveset mondó különírás (Fekete tenger), illető leg a még túl korai egybeírás (Feketetenger) helyett. A földrajzi nevek kötőjeles írása tehát — a sorvégi elválasztáshoz hasonlóan — az egybeírásnak egyik formája. A földrajzi nevek írásában alkalmazott kötőjeles kapcsolás, ezen belül a földrajzi köznévi utótag jellegzetes kötőjeles kapcsolása olyan esetekben is érvényesül, amikor a közszói helyesírás szerint az alaku latot formailag összetételnek kellene tekinteni: Bors-patak, Eper-hegy, Kő-hegy, Mackó-völgy, Násznép-barlang, Omlás-erdő, Pálca-erdő, Remete-kút, Templom-völgy stb. 2.62. Az egybeírás. A földrajzi nevek írásában a kötőjeles alakulatok mellett gyakori írásmód a közszói helyesírás szerinti s z ó ö s s z e t é t e l e k és a sajátos f ö l d r a j z i n é v i összetételek egybeírása. A közszói helyesírásban a szóösszetételek szavaknak olyan együttesei, melyekben az összetételt alkotó tagok között (a szószerke zetekkel szemben) nem csak laza, alkalmi, hanem szoros, állandó kap csolat van Két (vagy több) szónak összetétellé tömbösödése bekövetkezhet azért, mert az új alakulat jelentése más, mint alkotórészei jelentésének összege: a nyakatekert értelme 'körülményes'; a kisasszony nem aszszony, hanem leány; a tízperc iskolai fogalom: 'óraközi szünet'; a jótáll értelme 'szavatol'; mást jelent ez: tűzről pattant (szikra) meg ez: tűz rőlpattant (menyecske), a barátfüle tésztafajtát jelöl; a föld alatti (rob bantás) nyilvánvalóan más, mint a földalatti (= metró); stb. Összetétel keletkezhet annak következtében is, hogy valamely jelölt szószerkezetből elmarad a viszonyjelölő rag: (a) havat kotró (gép), de hókotró; (nagy) munkára képes, de munkaképes; (az) asztal fiókja, de asztalfiók; stb.
Általános alapelvek
29
Számos összetétel többszavas szerkezetek értelmét tömöríti: (a) csi ga (házához hasonlóan tekeredő) lépcső = csigalépcső; testvér(nek te kintett) város = testvérváros; stb. A kialakult hagyomány alapján (jelentésváltozás, ragelmaradás vagy jelentéstömörítés nélkül) is gyakori az egybeírás: rozsdamarta, fogaske rék, százéves, bérbeadás, tojásfehérje stb. Az ilyen szóviszonyokat és szerkezeteket a 2. táblázat szemlélteti (1. a 31. oldalon). A közszói összetételek egybeírása általában a földrajzi nevekben is megmarad: Barázdaszél, Cukorsüveg, Dinnyehordó, Kőember; Arany gomb-hegy, Faház-tető, Kerékkötő-völgy; Aggteleki-cseppkőbarlang, Gödöllői-dombvidék, 'Nagy-homoksivatag; stb. Földrajzi köznevekkel is keletkeznek tehát összetételek, de csak ak kor, ha az új alakulat maga is földrajzi köznév, amely rendszerint az összetétel második tagjához képest egy alacsonyabb besorolású földraj zi fogalmat (részfogalmat, altípust) jelöl; pl. a vidékek egy része (típusa) a dombvidék, a barlangok egy része (típusa) a cseppkőbarlang stb. A gyakoribb összetett földrajzi közneveket a 4.316. pontban megadott jegyzék tartalmazza. A közszói összetételekhez képest a földrajzi nevekben a tulajdonne vet nem tartalmazó azon minőség- és mennyiségjelzős szókapcsolatokat is egybeírjuk, melyeknek előtagja nem földrajzi jellegű jelző, utótagja pedig nem földrajzi köznév. Ezek a közszói helyesírás rendszerében egyrészt a szószerkezetekhez tartoznak, másrészt mondatértékű kifeje zések, amelyeket földrajzi névként azonban egybeírunk: Aprólépések, Fagyosasszony, Irtványzsellér, Széplány, illetve Nekaszáld, Ispánveszi, Háromszázgarádics (vö. 3.7. pont). A földrajzi nevek sorában egybeír juk az olyan hagyományos összetételeket is, mint az országnevek: Ma gyarország (vö. 3.3. pont), egyes tájnevek: Dunántúl (vö. 3.4. pont), a helységnevek: Hódmezővásárhely (vö. 3.5. pont) és a helységrésznevek jelentős része: Móraváros (vö. 3.6. pont). 2.63. A különírás. A közszói helyesírásban a különírás a s z ó s z e r k e z e t e k r e jellemző, mert a különírás érzékelteti a leg megfelelőbben a szószerkezetek tagjainak bármikor felbontható, alkal mi kapcsolatát: homok csiszolta (kő), kis patak, megáradt patak, (eső-
30
Alt alános alapelvek
tői) sáros völgy, tíz perc; a hegy gerince, a domb alja; stb. A szószerke zetek tagjainak egymáshoz való viszonyát vagy nem mutatja semmi, azaz a szerkezet j e 1 ö 1 e t i e n (pl. piros kabát stb.) vagy ragot talá lunk valamelyik tagon, vagyis a szerkezet j e l ö l t (pl. jelölt tárgyas: kezet fog, jelölt határozós: térdre hull, jelölt birtokos jelzős: a hegy alja stb.). Itt említendők meg a főnevek és a névutók kapcsolatai is (pl. a hegy felé stb.). A földrajzi nevek írásában nem minden szószerkezet követi a köz szói különírást. A 2.61. pontban már utaltunk rá, hogy a földrajzi köz névből mint alaptagból és egy melléknévből mint megkülönböztető tag ból alakult földrajzi nevekben a tagokat kötőjellel kapcsoljuk, tehát a magas hegy szószerkezet írásmódja földrajzi névként Magas-hegy. Az ugyanilyen, de földrajzi köznévi utótag és földrajzi jellegű jelzői előtag nélküli jelöletlen szószerkezeteket földrajzi névként egybeírjuk, pl. a szép lány szószerkezet földrajzi névként Széplány. A jelölt szerkezetek közszói különírása azonban — egyes tájneveket (pl. Dunántúl), a hely ségneveket (pl. Hódmezővásárhely) és a helységrésznevek többségét (pl. Barátokméhese) kivéve — a földrajzi nevekben is érvényesül: Urak asztala, Rétre dűlő stb. Az egybeíráshoz hasonlóan a különírásban is van az általános sza bályoktól eltérő, hagyományos névcsoport, mert az utcanevekben az utcát jelölő földrajzi köznévi utótagot minden esetben különírjuk: Ma gas út, Zrínyi utca, Alsó erdősor stb.
•'••'•"i
3. SZABÁLYOK
A) Az egytagú (egyelemű) földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.1. Debrecen, Bakony, Vietnam; Forrás, Csárda a) Az egytagú földrajzi neveket a tulajdonnevekre vonatkozó, álta lánosan érvényes szabályok szerint, nagybetűvel kezdve írjuk: Csong rád, Debrecen, Krakkó, Pozsony, Velence, Veszprém; Bakony, Basa, Cselőte, Duna, Dübögő, Mátra, Tisza; Erdély, Indonézia, Itália, Viet nam; stb. b) Az egytagú, földrajzi névként használt földrajzi megjelöléseket nagy kezdőbetűvel írjuk: Csárda, Forrás, Hegy, Iskola, Patak stb. Az -/ képzős származékok: csongrádi, debreceni, krakkói, pozsonyi, velencei, veszprémi; bakonyi, basái, cselőtei, dunai, dübögői, mátrai, tiszai; erdélyi, indonéziai, itáliai, vietnami; csárdai, forrási, hegyi, is kolai, pataki; stb. • -.-.
B) Az egybeírandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.2. Ebédlátó; Szőlőhegy, Őrház
;
Az összetett szavak egybeírását a magyar helyesírás szabályai ér telmében általában a földrajzinév-írásban is megtartjuk (vö. 2.62. pont), a) Egybeírjuk a földrajzi köznevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem
Szabályok
34
tartalmazó összetett földrajzi neveket: Ebédlátó (dűlő), Emberégető (hegy), Gombakelés (erdőrész), Hollófészek (hegy), Kőember (szikla), Mészkemencék (völgy), Szakállszárító (hegy) stb. Az -/' képzős származékok: ebédlátói, emberégetó'i, gombakelési, hollófészeki. kó'emberi, mészkemencéki, szakállszárítái stb. Megjegyzés: A nagy kezdőbetűs egvbeírások az utótaggal vagy elő taggal bővült alakokban is megmaradnak: Ebédlátó, Ebédlátó-dűlő, Al só-Ebédlátó, Alsó-Eíbédlátó-dűlő; Pásztorének, Pásztorének utca; stb. b) Az egybeírást a földrajzi névként használt nagy kezdőbetűs öszszetett földrajzi köznevekben és a tulajdonnévként használt földrajzi megjelölésekben is megtartjuk: Baromlegelő, Disznódelelő, Erdőföld, Közrét, Paprikaföldek, Szőlőhegy; Gátőrház, Kőbánya, Lakótelep, Megál lóhely, Őrház, Pályaudvar, Szivattyútelep, Turistaház, Vasútállomás; stb. Az -/ képzős származékok: baromlegelői, disznódelelői, erdőföldi, közréti, papríkaföldeki, szőlőhegyi; gátőrházi, kőbányai, lakótelepi, megállóhelyi, őrházi, pályaudvari, szivattyútelepi, turistaházi, vasútál lomási; stb. 3.3. Magyarország Az ország, föld, alföld, part szót utótagként egybeírjuk a népnevek kel, de más szavakkal is, ha az alakulat országot országrészt vagy etni kai körzetet jelöl: Franciaország, Magyarország, Stájerország; Csuvasföld, Fokföld, Palócföld, Székelyföld; Németalföld; Elefántcsontpart; stb. Az -i képzős származékok: franciaországi, magyarországi, stájer országi; csuvasföldi, fokföldi, palócföldi, székelyföldi; németalföldi; elefántcsontparti; stb. 3.4. Dunántúl Egyes tájegységeknek több tagból álló nevét hagyományosan egy szóba írjuk: Dunántúl, Kisalföld, Hegyalja, Kárpátalja, Mezőföld, Nagykunság, Tiszahát, Bajkálontúl, Tengermellék stb. Az -/ képzős származékok: dunántúli, kisalföldi, hegyaljai, kárpát aljai, mezőföldi, nagykunsági, tiszaháti, bajkálontúli, tengermelléki stb.
Szabályok
35
Megjegyzés: Az egybeírandó (tehát nem a földrajzi nevek általános írásszabályait követő) tájegységneveket a 4.5. pont tartalmazza. Az ott fel nem sorolt neveket a földrajzi neveknek az adott típusra vonatkozó szabályai szerint kell írni. A névhasználat során azonban új egybeírt alakulatok is keletkezhetnek. 3.5. Zalaegerszeg A több tagból álló magyar- nyelvű helységneveket egybeírjuk: Agg telek, Cserkeszőlő, Fábiánsebestyén, Zalaapáti, Egyházasrádóc, Hegy hátszentpéter, Hódmezővásárhely, Kiskundorozsma, Sátoraljaújhely, Vonyarcvashegy, Zalaegerszeg; Bécsújhely, Fokváros, Kolozsvár, Me xikóváros, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagyiszőlős, Szépkenyerűszentmárton. Törökkanizsa, Újdelhi; stb. Az -/' képzős származékok: aggteleki, cserkeszőlői, fábiánsebestyéni, zalaapáti, egyházasrádóci, hegyhátszentpéteri, hódmezővásárhelyi, kiskundorozsmai, sátoraljaújhelyi, vonyarcvashegyi, zalaegerszegi; bécs újhelyi, fokvárosi, kolozsvári, mexikóvárosi, nagyváradi, nagyszombati, nagyszőlősi, szépkenyerűszentmártoni, törökkanizsai, újdelhi; stb. Megjegyzés: Magyarország helységneveit az érvényes hivatalos helységnévtár tartalmazza és rögzíti. Az ebben szereplő magyar telepü lésnevek formája minden vonatkozásban megtartandó. 3.6. Móraváros, Gesztenyésmajor, Kovácstanya A bel- és külterületi helységrészek többtagú nevének írása általában a helységnév! egybeírást követi: Belváros, Móraváros, Parkváros, Ofalu, Máriaújfalu, Kadafalva, Izsákfa, Pósfa, Sándorháza, Mátéháza, Alsóbélatelep, Petőfitelep, Boldogasszonypuszta, Ebédvesztőpuszta, Böddnagymajor, Csetharasztmajor, Gesztenyésmajor, Tóniszállás, Felsöbadurbokor, Albertakna, Balffürdő, Kovácstanya, Kocsordostanyiik; Alsómégy, Dámányadacs, Felsőfarkasd, Ódöbrönte, Szentgyörgy, Új szeged, Zalakoppány; Angyalisziget, Becefaiszőlőhegy. Csapókert, Hű vösvölgy, Kecskésdűlő, Pasarét, Telekiszőlők; Akadacsárda, Erdőslak, Barátokméhese, Homokimalom, Pálköve, Rómaicsárda, Szőlőkalja; stb.
36
Szabályok
Hasonlóképpen kezeljük a -vár utótagú földrajzi neveket: Agasvár, Budavár, Dongóvár, Egervár, Oroszlánvár, Óvár, Tamásvár stb., de: Rákóczi-vár (vö. 3.9. pont), Drégely vára (vö. 3.19. pont), Cseszneki vár (vö. 3.28. pont) stb. Helységnévi egybeírást alkalmazunk akkor is, ha a 3.8. és 3.9. pont ba tartozó — egyébként kötőjeles kapcsolású — nevek utcanevek, tele pülésrésznevek vagy különféle állomásnevek előtagjává válnak: János hegyi út, Szemlőhegy utca, Táborhegyi út, Zöldmező utca stb. (vö. 3.33. pont); Csikóséger-erdészház, Nádorcsatorna-gátőrház (vö. 3.9. pont); Hajdúvölgy vasúti megállóhely, Kápolnadűlő megállóhely (vö. 3.27. pont); Felsőerdei erdészlak, Vajastoroki gátőrház (vö. 3.28. pont); Új hegy VI. dűlő(yö. 3.31. pont); stb. Az -/ képzős származékok: belvárosi, móravárosi, parkvárosi, ófalui, máriaújfalui, kadafalvai, izsákfai, pósfai, sándorházai, máté házai, alsóbélatelepi, petőfitelepi, boldogasszonypusztai, ebédvesztőpusztai, böddnagymajori, csetharasztmajori, gesztenyésmajori, tóni szállási, felsőbadurbokori, albertaknai, balffürdői, kovácstanyai, kocsordostanyáki; alsómégyi, dámányadacsi, felsőfarkasdi, ódöbröntei, szentgyörgyi, újszegedi, zalakoppányi; angyaliszigeti, becefaiszőlőhegyi, csapókerti, hűvösvölgyi, kecskésdűlői, pasaréti, telekiszőlőki; akadacsárdai, erdőslaki; barátokméhesei, homokimalomi, pálkövei, rómaicsárdai, szőlőkaljai; ágasvári, budavári, dongóvári, egervári, oroszlánvári, óvári, tamásvári; stb. Megjegyzések: 1. Az előzőkkel szemben más módon írjuk a következő típusú hely ségrészneveket: Petőfi-lakótelep, Antónia-vadásziak, MAV-telep; Rákos csaba-Újtelep; Füredi úti lakótelep; Cukorgyári lakótelep; 67-es ma jor, József Attila-telep, Nagy Máté-tanya; stb. (vö. 3.9., 3.18., 3.20., 3.28., 3.31. és 3.41.a) pont). 2. Helységnévi egybeírást alkalmazunk akkor is, ha a név (ma már) nem települést jelöl ugyan, de az alkotóelemek értelme szerint telepü lésre utal: Borsfalva (terület), Barátfa ([fa = falu] terület), Belsőszállás (terület), Hangyatelep (dűlő), Túzokosmajor (rét), Rózsaligettanya (szántó) stb.
Szabályok
37
3.7. Nekaszáld, Széplány A magyar helyesírás szabályai értelmében különírandó szavakból álló, földrajzi köznevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem tartalmazó mondatokat, mondatértékű kifejezéseket vagy mondattöredékeket egy szóba írjuk, ha az alakulat földrajzi névként használatos: Nekaszáld (rét), Mitnyögsz (domb), Hajszabarna (dűlő), Ispánveszi (dűlő), Aligvárdi (terület), Huszárokelő (domb); Helyrekata (völgy). — Ugyanígy írjuk a földrajzi névként használt minőségjelzős, illetve mennyiségjel zős szókapcsolatokat, ha a jelzett közszó (farkas, kabát, lány stb.) nem tereptárgyat jelent, továbbá a fordított szórendű szerkezeteket: Száraz farkas (völgy), Piroskabát (hegy), Pusztacsóka (terület), Széplány (bérc); Tizenkétember (rét), Háromszázgarádics (szurdok); Bereksza kállas (erdő); stb., de Kishalogy felső stb. (vö. 3.22. pont). Az -/' képzős származékok: nekaszáldi, mitnyögszi, hajszabarnai, ispánveszi, aligvárdi, huszárokelői, helyrekatai; szárazfarkasi, piroskabáti, pusztacsókai, széplányi; tizenkétemberi, háromszázgarádicsi, berekszakállasi; stb. Megjegyzés: Az ilyen nevek egybeírásukat utótaggal vagy előtaggal bővülve is megtartják: Nekaszáld, Nekaszáld-rét, Alsó-Nekaszáld, AlsóNekaszáld-rét stb.
C) A kötőjellel írandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.8. Gombás-patak, Velencei-tó Az (egyszerű vagy összetett) közszói előtagból és (egyszerű vagy összetett) földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi nevek tagjait általá ban kötőjellel kapcsoljuk össze: Allami-erdő, Apát-sziget, Arany-patak, Burai-dűlő, Csendes-óceán, Diós-völgy, Első-tábla, Eper-hegy, Északisark, Gombás-patak, Gyócsi-csatorna, Két-tó, Kiosztott-földek, Közös-kút, Községi-legelő, Ló-hegy, Márvány-tenger, Öreg-hegyek, Sólyomsziget, Szőlősi-halom, Tanulmányi-erdő, Velencei-tó, Zsivány-barlang;
Szabályok Jö
,
Boldogasszonypusztai-szőlő, Ebédlátó-dűlő, Holdvilág-árok, Nagykun sági-csatorna, Nekaszáld-rét, Szépasszony-völgy, Ürgekánya-dűlő; Al győi-főcsatorna, Kis-kőszikia, Tsz-víztároló; Dunántúli-középhegység, Kunszentmártoni-határcsatorna; stb., de: Franciaország (vö. 3.3. pont); Kisalföld(vö. 3.4. pont); Aggtelek (vö. 3.5. pont), Ángy'alisziget, Hűvös völgy stb. (vö. 3.6. pont). Az -/' képzős származékok: állami-erdei, apát-szigeti, arany-pataki, burai-dűlői, csendes-óceáni, diós-völgyi, első-táblai, eper-hegyi, észa ki-sarki, gombás-pataki, gyócsi-csatornai, két-tavi vagy -tói, kioszlott-földeki, közös-kúti, községi-legelői, ló-hegyi, márvány-tengeri, öreg-hegyeki, sólyom-szigeti, szőlősi-halmi vagy -halomi, tanulmányi-erdei, velencei-tavi vagy -tói, zsivány-barlangi; boldogasszonypusztai-szőlői, ebédlátó-dűlői, holdvilág-ároki, nagykunsági-csatornái, nekaszáld-réti, szépasszony-völgyi, ürgekánya-dűló'i; algyői-főcsatornái, kis-kősziklai, tsz-viztárolói; dunántúli-középhegységi, kunszentmártoni-határcsatornai; stb. 3.9. János-hegy, Kossuth-szobor
,,
Szabályok
_j
Í
Az (egyszerű vagy összetett) tulajdonnévi előtagból és (egyszerű vagy összetett) közszói utótagból álló földrajzi nevek és földrajzi meg jelölések tagjait általában kötőjellel kapcsoljuk össze: Anna-erdő, Ba ranya-csatorna, Csepel-sziget, Doma-ház, Donát-patak, Homoki-ma lom, János-hegy, Kossuth-szobor, Lajta-hegység, Luppa-mauzóleum, Márkus-szekrény, Pál-kereszt, Rákóczi-vár, Széchenyi-hegy, Tisza-híd, Vodica-kápolna, Vörösmarty-kilátó; Adria-kőolajvezeték, Antónia-vadászlak, Balaton-felvidék, Bánfi-szivattyútelep, Csibaj-bányatelep, Ferenc-tápcsaiorna, Furkó-üdülőtelep, Hejő-főcsatorna, István-csepp kőbarlang, Ivánka-erdészlak, Kazinczy-emlékmauzóleum, Mária-nyár fa, Petőfi-lakótelep, Rákóczi-emlékmű, Rettich-halastó; Cserpuszta-ér, Kanázsvár-rom, Mátéháza-dűlő, Peckesvár-halom, Szandaváralja-patak, Tóniszállás-legelő; Alsózsukma-erdőőrház, Csikóséger-erdészház, Disznókő-őrhciz, Felsőkatalin-bányatelep, Jánosakna-bányatelep, Nádorcsatorna-gátőrház; stb., de: Tiszasziget (vö. 3.5. pont), Csapó kert stb. (vö. 3.6. pont).
39
Tulajdonnévi előtagnak tekintjük a magyarban értelmezhetetlen szavakat és a részben magyar nevekben előforduló idegen elemeket is: Dász-töbör, Dosnya-nyerges, Jezeri-csatorna, Kara-hegy, Podbara-árok, Tótér-dűlő, Zsdála-patak; Baffin-föld, Brown-zátony, Hudson-öböl, Huron-tó, Nansen-medence, Sala-y-Gomez-hátság, Szunda-szigétek; stb. — Hasonlóképpen: ÁTI-telep, ÉDÁSZ-telep, MÁV-rakodó, V1TUKIkutatóállomás stb. Az -/ képzős származékok: Anna-erdei, Baranya-csatornái, Csepelszigeti, Doma-házi, Donát-pataki, Homoki-malomi, János-hegyi, Kossuth-szobori, Lajta-hegységi, Luppa-mauzóleumi, Márkus-szekrényi, Pál-kereszti, Rákóczi-vári, Széchenyi-hegyi, Tisza-hídi, Vodica-kápolnai, Vörösmarty-kilátói; Adria-kőolajvezetéki, Antónia-vadászlaki, Balaton-felvidéki, Bánfi-szivattyútelepi, Csibaj-bányatelepi, Ferenc-tápcsatornai, Furkó-üdülőtelepi, Hejő-főcsatornai, Ish'án-cseppkőbarlangi, Ivánka-erdészlaki, Kazinczy-emlékmauzóleumi, Mária-nyárfai, Petőfi-lakótelepi, Rákóczi-emlékműi, Rettich-halastavi vagy -halastói; Cserpuszta-éri, Kanázsvár-romi, Mátéháza-dűlői, Peckesvár-halmi vagy -halomi, Szandaváralja-pataki, Tóniszállás-legelői; Alsózsukma-erdőőrházi, Csikóséger-erdészházi, Disznókő-őrházi, Felsökatalin-bányatelepi, Jánosakna-bányatelepí, Nádorcsatorna-gátőrházi; Dcisz-töböri, Dosnya-nyergesi, Jezeri-csaíornai, Kara-hegyi, Podbara-ároki, Tótér-dűlői, Zsdála-pataki; Baffin-földi, Brown-zátonyi, Hudson-öböli, Huron-tavi vagy -tói, Nansen-medencei, Sala-y-Gomez-hátsági, Szunda-szigeteki; ATl-telepi, EDASZ-telepi, MAV-rakodói, VITUKIkutatóállomási; stb. 3.10. Holt-Tisza Az (egyszerű vagy összetett) közszói előtagból és (egyszerű vagy összetett) tulajdonnévi utótagból álló földrajzi nevek tagjait a közszó és a tulajdonnév határán általában kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: AlDuna, Alsó-Ausztria, Belső-Ázsia, Csesztregi-Kerka, Dél-Kína, ÉszakErdély, Hármas-Körös, Hátulsó-Tótok, Holt-Tisza, Keleti-Kordillerák, Kis-Gerecse, Közel-Kelet, Közép-Afrika, Magas-Tátra, Mosoni-Duna, ^agy-Britannia, Ó-Lendva, Száraz-Gerence; Észak-Írország, Nyugat-
4U
Szabályok
Franciaország; Északkeleti-Kárpátok, Délkelet-Magyarország; stb., de: Kisgyőr, Magyarbóly (vö. 3.5. pont), Alsómégy, Újszeged stb. (vö. 3.6. pont). Tulajdonnévi utótagnak tekintjük a magyarban értelmezhetetlen sza vakat és a részben magyar nevekben előforduló idegen elemeket is: Alsó-Gólint, Apostagi-Sákor, Apró-Bét, Első-Gella, Erdőhely-Nyésta, Hosszú-Kótyó, Nagy-Podár, Vadalmás-Szuhadar; Dél-Wales, FelsőGuinea, Nagy-Maíz, Nyugati-Triángulo, Új-Zéland; stb. Az -Í képzős származékok: al-dunai, alsó-ausztriai, belső-ázsiai, csesztregi-kerkai, dél-kínai, észak-erdélyi, hármas-körösi, hátulsó-tótoki, holt-tiszai, keleti-kor dilleráki, kis-gerecsei, közel-keleti, közép-afrikai, magas-tátrai, mosoni-dunai, nagy-britanniai, ó-lendvai, száraz-gerencei; észak-írországi, nyugat-franciaországi; északkeleti-kár pátoki. délkelet-magyarországi; alsó-gólinti, apostagi-sákori, apró-béti, első-gellai, erdőhely-nyéstai, hosszú-kótyói, nagy-podári, vadalmás-szuhadari; dél-walesi, felső-guineai, nagy-maízi, nyugati-triángulói, új-zélandi; stb. 3.11. Kis-Villám Az (egyszerű vagy összetett) földrajzi jellegű jelzői előtagból (vö. 1.5. pont) és a földrajzi köznevekhez nem sorolható (egyszerű vagy összetett) közszói utótagból álló földrajzi nevek tagjait általában kötő jellel kapcsoljuk össze, az utótagot pedig nagybetűvel kezdjük: AlsóKeselyű, Alszegi-Koplaló, Belső-Szikra, Felső-Pandúr, Hosszú-Tejfeles, Kerek-Arasz, Kis-Szakasztott, Kis-Villám, Külső-Tolvajos, Magas-Vö rös, Majorsági-Aranyos, Nagy-Ajtós, Nagy-Galambod, Nagy-Hajnal, Öreg-Buja; Alsó-Kanheverés, Kis-Gombakelés, Nyergesi-Ördögoszlás, Alsó-Ebédlátó; Katafai-Takács; Nagy-tói-Józan; stb., de: Nagykunság (vö. 3.4. pont), Alsóvadász, Nagyhalász (vö. 3.5. pont), Felsőmuszáj, Kiscsákó (vö. 3.6. pont), Vörös kereszt (vö. 3.28. pont). Az -/ képzős származékok: alsó-keselyűi, alszegi-koplalói, belsőszikrai, felső-pandúri, hosszú-tejfelesi, kerek-araszi, kis-szakasztotti, kis-villámi, külső-tolvajosi, magas-vörösi, majorsági-aranyosi, nagy-ajtósi, nagy-galambodi, nagy-hajnali, öreg-bujai; alsó-kanheverési,
Szabályok
fcS-gombakelési, nyergesi-ördögoszlási, alsó-ebédlátói; katafai-taká csi; nagy-tói-józani; stb. 3.12. Felső-Gombás-patak A közszói előtagból és földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi ne veknek (vö. 3.8. Gombás-patak) előtaggal való bővülésekor az új előtaaot általában kötőjellel kapcsoljuk a nagy kezdőbetű és a kötőjeles kap csolás tekintetében változatlan alakulathoz: Alsó-Közép-dűlő, Belső-Ásvány-dűlő, Csehi-Nagy-berek, Eszaki-Atlanti-hátság, Felső-Gombás-patak, Hányási-Ó-hegy, Hármas-Kecskés-halom, Hunyorosi-Utolsó-dűlő, Keletső-Vizes-legelő, Kis-Hosszú-dűlő, Kis-Zsellér-hegy, KülsőCsorvai-csatorna, Mély-Nagy-állás, Nagy-Ausztráliai-öböl, Nagy-Drót-hegy, Nagy-Halál-völgy, Nyugati-Somos-mál, Öreg-Hosszú-völgy, Rákos-Ürmös-hát, Rohonci-Arany-patak, Sikátori-Felső-dűlő, UraságiFelső-tag, Vezekényi-N'agy-halom; Alsó-Futqki-főcsatorna; Birkajárási-Új-erdő, Hegyaljai-Béres-dűlő, Hegyesbori-Kis-halom, KeréktelekiAlsó-tó, Királyhegyesi-Száraz-ér; Alsó-Ebédlátó-dűlő, Alsó-Hétvezér-forrás, Felső-Asotthalmi-erdő, Kis-Kenderátó-halom, Kis-Lúdvári-föl dek, Nagy-Fényszarusi-dűlö, Tarnai-Sasfészek-bérc; stb., de: Amerikai Csendes-óceáni-szigetek {vö. 3.24. pont). Az -i képzős származékok: alsó-közép-dűlői, belső-ásvány-dűlői, csehi-nagy-bereki, északi-atlanti-hátsági, felső-gombás-pataki, hányási-ó-hegyi, hármas-kecskés-halmi vagy -halomi, hunyorosi-utolsó-dűlői, keletső-vizes-legelői, kis-hosszú-dűlői, kis-zsellér-hegyi, külső-csorvai-csatornai, mély-nagy-állási, nagy-ausztráliai-öböli, nagy-drót-hegyi, nagy-halál-völgyi, nyugati-somos-máli, öreg-hosszú-völgyi, rákos-ürmös-háti, rohonci-arany-pataki, sikátori-felső-dűló'i, urasági-felső-tagi, vezekényi-nagy-halmi vagy -halomi; alsó-futaki-főcsatornai; birkajárá si-új-erdei, hegyaljai-béres-dűlői, hegyesbori-kis-halmi vagy -halomi, kerékteleki-alsó-tavi vagy -tói, királyhegyesi-száraz-éri; alsó-ebédlátó-dűlői, alsó-hétvezér-forrási, felső-ásotthalmi-erdei, kis-kenderátó-halni vagy -halomi, kis-lúdvári-földeki, nagy-fényszarusi-dűlői, tarnaisasfészek-bérci; stb.
Szabályok
42
3.13. Belső-János-dűlő, Felső-Pál-kereszt A tulajdonnévi előtagból és közszói utótagból álló földrajzi nevek nek és földrajzi megjelöléseknek (vö. 3.9. János-hegy) előtaggal való bővülésekor az új előtagot általában kötőjellel kapcsoljuk a nagy kez dőbetű és a kötőjeles kapcsolás tekintetében változatlan alakulathoz: Belső-János-dűlő, Déli-Sandwich-árok, Első-Dolinka-tábla, Észak-Bajkál-felföld, Eszaki-Stradbroke-sziget, Felső-Pál-kereszt, Kis-Bahama-pad, Kis-Balku-tag, Kis-Bűs-dűlő, Kis-Szunda-szigetek, Nagy-Pisznice-forrás, Nyugati-Hippolyt-árok, Régi-Keny ere-csatorna; stb., de: Brit Virgin-szigetek (vö. 3.24. pont). — Hasonlóképpen: Lankóci-Kis-Duna-csatorna stb. Az -/ képzős származékok: belső-János-dűlői, déli-Sandwich-ároki, első-Dolinka-táblai, észak-Bajkál-felföldi, északi-Stradbroke-szigeti, felső-Pál-kereszti, kis-Bahama-padi, kis-Balku-tagi, kis-Bűs-dűlői, kisSzunda-szigetcki, nagy-Pisznice-forrási, nyugati-Hippolyt-ároki, régiKenyere-csatornai; lankóci-kis-Diina-csatornai; stb. 3.14. Alcsi-Holt-Tisza A közszói előtagból és tulajdonnévi utótagból álló földrajzi nevek nek (vö. 3.10. Holt-Tisza) előtaggal való bővülésekor az új előtagot kötőjellel kapcsoljuk a nagy kezdőbetűk és a kötőjeles kapcsolás tekin tetében változatlan alakulathoz: Alcsi-Holt-Tisza, Alsó-Öreg-Cselőte, Holt-Sebes-Körös, Kelet-Belső-Somogy, Lankóci-Kis-Duna, MámaiHolt-Tisza, Peres-Kis-Kaba, Siratói-Holt-Körös, Taplósi-Holt-Duna; Uj-Dél-Wales, Északkelet-Új-Guinea; Nagy fai-Holt-Tisza; FélhalmiHolt-Körös; stb. — Hasonlóképpen: Decsi-Nagy-Holt-Duna stb. Az -i képzős származékok: alcsi-holt-tiszai, alsó-öreg-cselőtei, holt-sebes-körösi, kelet-belső-somogyi, lankóci-kis-dunai, mámai-holt-tiszai, peres-kis-kabai, siratói-holt-körösi, taplósi-holt-dunai; új-dél-walesi, északkelet-új-guineai; nagyjai-holí-lis^ai, félhalmi-holt-körösi; decsi-nagy-holt-dunai; stb.
Szabályok
43
3.15. Gombás-patak-völgy, Holt-íiszai-csatorna A közszói előtagból és földrajzi köznevi utótagból álló földrajzi ne veknek (vö. 3.8. Gombás-patak) földrajzi köznévi utótaggal való bő vülésekor a kötőjeles kapcsolás tekintetében változatlan alakulathoz az új utótagot kötőjellel kapcsoljuk: Ablakos-kő-völgy, Békás-patak-hegy, Borbély-telek-völgy, Csutak-árok-dülö, Dögös-ér-dűlő, Fecske-part-dülő, Gombás-patak-völgy, Halom-szer-dűlő, Két-bükkfa-nyereg, Kis-kút-lápa, Nagy-szög-sziget, Sarló-sár-járás, Szőke-víz-patak; Alsó-részi-nyomás. Csendes-óceáni-szigetek, Cserke-halmi-dűlő, Kis-joki-csatorna, Vör^s-kúti-tóhely, Zsellér-földi-dűlő; stb. — Hasonlóképpen: Holt-Tisza (vö. 3.10. pont) > holt-tiszai > Holt-tiszai-csatorna, Dél-kinai-tenger, Felső-tarnai-dombság; Kis-Villám (vö. 3.11. pont) > kis-villámi > Kis-villámi-völgy; stb. Az -/' képű."::, származékok: ablakos-kő-völgyi, békás-patak-hegyi, borbély-telek-völgyi, csutak-árok-dűlői, dögös-ér-dűlői, fecske-part-dűlői, gombás-patak-völgyi, halom-szer-dűlői, két-bükkfa-nyeregi, kis-kút-lápai, nagy-szög-szigeti, sarló-sár-járási, szőke-víz-pataki; alsó-részi-nyomási, csendes-óceáni-szigeteki, cserke-halmi-dülői, kis-foki-csatornai, vörös-kúti-tóhelyi, zsellér-földi-dűlői; holt-tiszai-csatornai, dél-kínai-tengeri, felső-tarnai-dombsági; kis-villámi-völgyi; stb. 3.16. János-dűlő-oldalas, Vendel-képi-domb A tulajdonnévi előtagból és közszói utótagból álló földrajzi nevek nek és földrajzi megjelöléseknek (vö. 3.9. János-hegy) földrajzi közné vi utótaggal való bővülésekor a kötőjeles kapcsolás tekintetében válto zatlan alakulathoz az új utótagot kötőjellel kapcsoljuk: Bás-halom-dűlő, Dőry-fenyves-dűlő, János-dűlő-oldalas, Matúz-kereszt-dűlő, Pozderka-halom-dűlő; Borhy-völgyi-patak, Czuczor-kúti-dűlő, János-kúti-domb, Mária-kápolnai-sarok, Marót-sári-berek, Misa-réti-patak, Péter-ke reszti-dűlő, Tetétlen-szigeti-csatortia, Tuboly-szegi-hegy, Vendel-képi-domb, Zsófia-halmi-csatorna; Baunok-féle-földek; stb. Az -i képzős származékok: Bás-halom-dűlői, Dőiy-fenyves-dűlői, János-dűlő-oldalasi, Matúz-kereszt-dűlői, Pozderka-halom-dűlői; Borhy-
Szabályok
M
Szabályok
45
D) A különírandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések
-völgyi-pataki, Czuczor-kúti-dűlői, János-kúti-dombi, Mária-kápolnai-saroki, Marót-sári-bereki, Misa-réti-pataki, Péter-kereszti-dűlői, Tetétlen-szigeti-csatornai, Tuboly-szegi-hegyi, Vendel-képi-dombi, Zsófia-halmi-csatornái; Baunok-féle-földeki; stb.
3.19. Urak asztala, Salamon tornya A különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt bir tokos jelzős és névutós szerkezetek földrajzi névként vagy földrajzi megjelölésként is megtartják szokásos közszói különírásukat: Keveset érő; Csonkásba járó, Délre szálló, Gyepre járó, Szőlőkre dűlő; Bába határa, Cser mezsgyéje, Darányi rétje, Dávid szűrje, Drégely vára, Espán lese, Hársas vége, Hegy orra, Híd ága, Hór eleje, Karácsony lova, Lány halála, Lőrinc árnyéka, Örzse völgye, Öttagosok dűlője, Pete fia, Pozsony iné kertje, Rácok földje, Salamon tornya, Tangazda ság gyümölcsöse, Urak asztala, Város földje, Vár tava, Zimány rétje; Győri Pál háza, Törekvés Tsz lakótelepe; Bogyoszlói-határ melléke; Holt-Tisza rétje; Bánya fölött, Gyepű alatti, Hegy felé, Kereszten belül, Rétek alatt, Temető mellett, Túra felé, Vasút alatt; Körös ere mellett; stb. — Hasonlóképpen: Túl az ér, Túl a Kraszna, Túl a Sajón, Túlnan által stb. — De: Kárpátalja (vö. 3.4. pont), Kovácsszénája, Nyíregyhá za (vö. 3.5. pont), Mátéháza, Szőlőkalja (vö. 3.6. pont). Az -;' képzős származékok: Keveset érői; Csonkásba járói, Délre szállói, Gyepre járói, Szőlőkre dűlői; Bába határi, Cser mezsgyéi, Da rányi réti, Dávid szűri, Drégely vári, Espán lesi, Hársas végi, Hegy orri, Híd ági, Hór eleji, Karácsony lovai, Lány haláli, Lőrinc árnyéki, Örzse völgyi, Öttagosok dűlői, Pete fiai, Pozsony iné kerti, Rácok földi, Salamon toronyi, Tangazdaság gyümölcsösi, Urak asztali, Városföldi, Vár tavi, Zimány réti; Győri Pál házi, Törekvés Tsz lakótelepi; Bogyoszlói-határ melléki; Holt-Tisza réti; Bánya fölötti, Gyepű alatti, Hegy feléi, Kereszten belüli, Rétek alatti, Temető melletti, Túra feléi, Vasút alatti; Körös ere melletti; Túl az éri, Túl a krasznai, Túl a sajóni, Túlnan általi; stb. Megjegyzések: 1. A menti, vidéki, környéki, melléki, alji melléknévi utótagok, mi vel a különírt mente, vidéke, környéke, melléke, alja birtokos személy jeles formából származnak, megtartják különírásukat: Duna menti,
3.17. Holt-Tisza-berek A közszói előtagból és tulajdonnévi utótagból álló földrajzi nevek (vö. 3.10. Holt-Tisza) földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor az új utótagot kötőjellel kapcsoljuk a nagy kezdőbetűk és a kötőjeles kap csolás tekintetében változatlan alakulathoz: Fás-Duna-csatorna, HoltTisza-berek, Sebes-Körös-dűlő stb. — Hasonlóképpen: Kis-Villám (vö. 3.11. pont) > Kis- Villám-dűlő stb. Az -i képzős származékok: fás-Duna-csatornai, holt-Tisza-bereki, sebes-Körös-dűlői stb. De: kis-villám-dűló'i stb. 3.18. Kál-Kápolna, Érd-Ófalu, Csepreg-Nyugati-dűlő Az együtt használt, de önállóan is élő földrajzi neveket, ha nem va lamitől valameddig viszonyt fejeznek ki, kötőjellel kapcsoljuk össze: Csörnöc-Herpenyő, Gőgó'-Szenke, Inoka-Kistelek, Macskások-Nyila sok, Sorok-Perint; Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar; Gecse-Gyarmat, Kál-Kápolna; Harta-Mikla; Budapest-Kőbánya, Érd-Ófalu, Keszőhidegkút-Gyönk, Ölbő-Alsószeleste, Rákoscsaba-Újtelep, Szeged-Móra város, Vicziántelep-Reveteg; Csepreg-Nyugati-dűlő, Nyeste-Nyárs-patak, Tüskés-Napkeleti-dűlő; Budapest-Nyugati pályaudvar; stb. Az -/ képzős származékok: csörnöc-herpenyői, gőgő-szenkei, inoka-kisteleki, macskások-nyilasoki, sorok-perinti; győr-moson-soproni, hajdú-bihari; gecse-gyarmati, kál-kápolnai; harta-miklai; budapest-kőbányai, érd-ófalui, keszőhidegkút-gyönki, ölbő-alsószelestei, rákoscsaba-újtelepi, szeged-móravárosi, vicziántelep-revetegi; csepreg-nyugati-dűlői, nyeste-nyárs-pataki, tüskés-napkeleti-dűlői; de: BudapestNyugati pályaudvari; stb.
J
46
Szabályok
Szekszárd vidéki, Budapest környéki, Rajna melléki, Pilis alji vagy aljai stb. Kivételek csak a 3.4. pont alapján egybeírt egyes tájnevek. 2. A hegyalja, kertalja, kertekalja állandósult kapcsolatokat a föld rajzi nevekben egybeírjuk: Hegyalja út, Kertaljai-lucernás; Rábéi-kertalja, Szanyi-hegyalja; stb. 3.20. Szőlő alja dűlő, Vörös kereszt dűlő, Mária asszony sziget A különírt szavakból álló földrajzi neveknek földrajzi köznévi utótag(ok)kal való bővülésekor az utótago(ka)t különírjuk: Keveset érő földek; Határra járó dűlő; Báb ere csatornái dűlő, Barát borsa tető, Boros harasztja dűlő, Eb ága erdő, Fülek vára hegy, Gát halma lapos, Isten kiskertje dűlő, Karú fészke tető, Mária könnyei tó, Miklós fája hegy, Pap ere hát dűlő, Pap tava hegy, Rét alja dűlő, Szőlő alja dűlő, Teke szarva halom, Tó völgye patak; Csap előtti fövenyes, Forrás feli dűlő, Hegy alatti rész, Hegyek közi telekföld, Malom előtti dűlő, Part alatt dűlő, Sajón túli legelő, Tisza menti forda, Vár körüli park, Vasút közötti rész; Óváron túli rész, Sárbogárd előtti rétek; Negyedik őrház dűlő, Örsi temetői dűlő, Vörös kereszt dűlő, Vörös malom dűlő; Bem apó telep, István bíró hegy, János úr völgy, Mária asszony sziget, Pál deák dűlő, Péter varga dűlő; stb. — Hasonlóképpen: Zsellérek nagy: dűlője, Márton fája Púposka, Dráván túli Jama stb. Ugyanígy járunk el az utcaneveknek (vö. 3.32—3.34. pontok) föld rajzi köznévi utótaggal való bővülésekor: Pataki út dűlő, Vörös út tető; Abonyi úti dűlők, Alacskai úti lakótelep, Bicskei úti újtelep, Félegyházi úti tanyák, Finánc úti dűlő, Füredi úti lakótelep, Gyöngyösi út feletti dűlő, Jászberényi útra járó dűlő, Sóhordó úti dűlő, Vali úton aluli dűlő, Veszprémi úti tanyák; stb. Az -/képzős származékok: Keveset érőföldeki; Határra járó dűlői; Báb ere csatornái dűlői, Barát borsa tetői, Boros harasztja dűlői, Eb ága erdei, Fülek vára hegyi, Gát halma laposi, Isten kiskertje dűlői, Kani fészke tetői, Mária könnyei tavi vagy tói, Miklós fája hegyi, Pap ere hát dűlői, Pap tava hegyi, Rét alja dűlői, Szőlő alja dűlői, Teke szarva halmi vagy halomi, Tó völgye pataki; Csap előtti fövenyesi, Forrás feli dűlői, Hegy alatti részi, Hegyek közi telekföldi, Malom előtti
Szabályok
47
dűlői, Part alatt dűlői, Sajón túli legelői, Tisza menti fordai, Vár körüli parki, Vasút közötti részi; Óváron túli részi, Sárbogárd előtti réteki; Negyedik őrház dűlői, Örsi temetői dűlői, Vörös kereszt dűlői, Vörös malom dűlői; Bem apó telepi, István bíró hegyi, János úr völgyi, Mária asszony szigeti, Pál deák dűlői, Péter varga dűlői; Zsellérek nagy dű lői, Márton fája púposkai, Dráván túlijamai; Pataki út dűlői, Vörös út tetői; Abonyi úti dűlőki, Alacskai úti lakótelepi, Bicskei úti újtelepi, Félegyházi úti tanyáki, Finánc úti dűlői, Füredi úti lakótelepi, Gyön gyösi út feletti dűlői, Jászberényi útra járó dűlői, Sóhordó úti dűlői, Vali úton aluli dűlői, Veszprémi úti tanyáki; stb. 3.21. Kis Bagota alja, Alsó Pál deák A különírt szavakból álló földrajzi neveknek előtaggal való bővülé sekor (a 3.4l.b) pontbeli típus kivételével) az új előtagot különírjuk: Alsó Dunára dűlő, Hosszú Csobod alja, Kis Bágy halma, Kis Bagota alja, Kis Bot foka, Tagosítók Hajós felé; Alsó Pál deák, Felső Mária asszony sziget, Külső István bíró; Alsó Kis Bagota alja; stb. Az -/ képzős származékok: Alsó Dunára dűlői. Hosszú Csobod alji vagy aljai, Kis Bágy halmi, Kis Bagota alji vagy aljai, Kis Botjbki, Ta gosítók Hajós feléi; Alsó Pál deáki, Felső Mária asszony szigeti, Külső István bírói; Alsó Kis Bagota alji vagy aljai; stb. 3.22. Kishalogy felső Ha a földrajzi jellegű jelző nem megelőz, hanem követ egy földrajzi nevet, akkor a földrajzi jellegű jelzőt kisbetűvel kezdve a névtől külön írjuk: Hosszú-dűlő középső, Kaposújlak alsó, Kishalogy felső, Pusztagyimót felső. Réti földek alsó, Sőrekút felső; Balatonmáriafürdő alsó vasútállomás, Fehértó felső vasúti megállóhely; stb. Az -i képzős származékok: Hosszú-dűlő középsői, Kaposújlak alsói, Kishalogy felsői, Pusztagyimót felsői, Réti-földek alsói, Sőrekút felsői; Balatonmáriafürdő alsó vasútállomási, Fehértó felső vasúti megálló helyi; stb.
Szabályok
Szabályok
M
A tulajdonnevet tartalmazó -/' képzős származékok: San Marino köztársasági, Suriname köztársasági, Sri Lanka demokratikus szocia lista köztársasági, Trinidad és Tobago köztársasági; Nagy-Britannia és Észak-Írország egyesült királysági; brit Virgin-szigeteki; stb. A tulajdonnevet nem tartalmazó -;' képzős származékok: afganisztá ni iszlám állami, bangladesi népi köztársasági, dán királysági, egyesült arab emírségekí, izraeli állami, litván nagyfejedelemségi, magyar köz társasági, római birodalmi, török birodalmi, vatikánvárosi állami; amerikai szamoai, francia guyanai, francia polinéziai; amerikai csen des-óceáni-szigeteki; elefántcsontparti köztársasági, havasalföldi fejedelemségi; dél-afrikai köztársasági, bissau-guineai köztársasági; né met-római császársági; stb.
3.23. Simon Bálint, Pál deák A különírt tagokból álló személynevek földrajzi névként is általában megtartják eredeti írásmódjukat: Bódai Jola, Danc Péter, De Pauli Zelemér, Emma Róza, Lapos Endre, Simon Bálint, Szent György, Vas Bálint, Vén Márkus, Veres János stb., de: Fábiánsebestyén, Törökbálint (vö. 3.5. pont), Szentgyörgy (vö. 3.6. pont). A személynévből és a személynévhez kapcsolódó különírt szóból álló alakulatok szokásos írásmódját földrajzi névként is megtartjuk: Pál deák, István bíró, János úr, Farkas bíró, Kovács Mária asszony stb. Az -i képzős származékok: Bódai Jola-i, Danc Péter-i, De Pau li Zelemér-i, Emma Róza-i, Lapos Endre-i, Simon Bálint-i, Szent György-i, Vas Bálint-i, Vén Márkus-i, Veres János-i; Pál deáki, István bírói, János úri, Farkas bírói, Kovács Mária asszonyi; stb.
3.25. Baranya megye, Utrecht tartomány
3.24. Magyar Köztársaság, Francia Guyana, Dél-afrikai Köztársaság A mai és a történeti államnevek (vö. 1.7. pont) tagjait különírjuk egymástól, és a név minden tagját (az és kötőszón kívül) nagybetűvel kezdjük: Afganisztáni Iszlám Állam, Bangladesi Népi Köztársaság, Dán Királyság, Egyesült Arab Emírségek, Izraeli Állam, Litván Nagyfejedelemség, Magyar Köztársaság, Római Birodalom, Török Birodalom, Vatikánvárosi Állam; San Marino Köztársaság, Suriname Köztársaság, Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, Trinidad és Tobago Köztársaság; stb. Az államnevekbe került, egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt alakulatok írásmódját megtartjuk: Elefántcsontparti Köztársaság, Havasalföldi Fejedelemség; Dél-afrikai Köztársaság, Bissau-guineai Köztársaság; Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága; stb. — Ha sonlóképpen: Német-római Császárság stb. Ugyanígy írjuk a tulajdonnévből és egy eléje járuló népnévből álló államrészneveket: Amerikai Szamoa, Francia Guyana, Francia Polinézia; Amerikai Csendes-óceáni-szigetek, Brit Virgin-szigetek; stb.
49
\ J \ j jj H
, ! j
A mai és a történeti államrésznevekben a közigazgatási egység típu sát jelölő kis kezdőbetűs utótagokat különírjuk a nagy kezdőbetűs elő tagtól. Az alakulat belsejében csak a tulajdonneveket írjuk nagy kezdő betűvel: Abaúj-Torna vármegye, Amazonas szövetségi terület, Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Északnyugati terület, Felső-ausztriai szövetségi tartomány, Francia déli és antarktiszi területek, Fribourg kanton, Gongola szövetségi állam, Hajdú vármegye, Halas szék, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, New York állam, Ozorai bánság, Utrecht tartomány stb. A tulajdonnevet tartalmazó -i képzős származékok: Abaúj-Torna vármegyei, Amazonas szövetségi területi, Baranya megyei, BorsodAbaúj-Zemplén megyei, Fribourg kantoni, Gongola szövetségi állami, Hajdú vármegyei, Halas széki, Heves megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei, New York állami, Utrecht tartományi stb. A tulajdonnevet nem tartalmazó -i képzős származékok: északnyu gati területi, felső-ausztriai szövetségi tartományi, francia déli és ant arktiszi területeki, ozorai bánsági stb.
50
Szabályok
3.26. József Attila Gimnázium, Magyar Nemzeti Múzeum
Szabályok
51
3.27. Lukács fürdő, Kerepesi temető. Kis Rabló étterem
Az intézménynévi földrajzi megjelölések tagjait különírjuk egymás tól, és a név tagjait — az és kötőszót kivéve — nagybetűvel kezdjük: Bakony Művek, Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola, Csillebérci Gyer mek- és Ifjúsági Központ, Csók István Emlékmúzeum, Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola, Gorzsai Állami Gazdaság, Haladás Tsz, 36. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. József Attila Gimnázium, Kato na József Színház, Kittenberger Kálmán Növény- és Állatkert, Madách Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Mester Kereskedelmi és Szolgál tató Kft., Országos Széchényi Könyvtár, Palóc Múzeum, Petőfi Tájmú zeum, Rákos Mezeje Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt., Rozmaring Plast Termelő és Szolgáltató Kft, Törökbálint Nagyközségi Önkor mányzat; ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium; stb. Az intézménynevekbe került kötőjellel kapcsolt alakulatok írás módjátmegtartjuk: Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Halivadék-nevelő Intézet stb. A tulajdonnevet vagy a vele egyenértékű tago(ka)t tartalmazó -i (-béli) képzős származékok: Bakony művekbeli, Brunszvik Teréz óvó képző jőiskolai, Csók István emlékmúzeumi, Géza király téri egészség ügyi szakközépiskolai, Haladás tsz-beli, József Attila gimnáziumi, Ka tona József színházi, Kittenberger Kálmán növény- és állatkerti, Ma dách múzeumi, Mester kereskedelmi és szolgáltató kft.-beli, országos Széchényi könyvtári, Petőfi tájmúzeumi, Rákos Mezeje mezőgazdasági és szolgáltató rt.-i, Rozmaring Plast termelő és szolgáltató kft.-beli, Tö rökbálint nagyközségi önkormányzati; stb. A tulajdonnevet nem tartalmazó -i képzős származékok: csillebérci gyermek- és ifjúsági központi, gorzsai állami gazdasági, 36. sz. ipari szakmunkásképző intézeti, magyar nemzeti múzeumi, palóc múzeumi; ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi; dél-dunántúli áramszolgáltató vállalati, halivadék-nevelő intézeti; stb.
\
Az intézménynévszerű földrajzi megjelölésekben a tulajdonnnévi vagy a vele egyenértékű (néha a létesítményt önmagában is jelölő) egyedítő előtago(ka)t nagybetűvel kezdve különírjuk a kis kezdőbetűs, típusjelölő utótag(ok)tól: Kerepesi temető, Lukács fürdő, Pacsirta csár da, Tátra mozi, Torony eszpresszó; Csornád vasútállomás, Dörmögő ételbár, Keleti pályaudvar, Postás halászcsárda; Balatonkenese-Üdü lőtelep vasútállomás, Gecse-Gyarmat vasútállomás, Ölbő-Alsószeleste vasútállomás és őrházak; Bécsi Szelet vendéglő, Bocskai Tsz központi major, Homoki Malom csárda, József Szanatórium vasútállomás, Kis Rabló étterem; Kisnémedi vasúti megállóhely; stb. Az -/' (-béli) képzős származékok: Kerepesi temetői vagy temetőbeli, Lukács fürdői, Pacsirta csárdai, Tátra mozibeli, Torony eszpresszóbeli; Csornád vasútállomási, Dörmögő éielbári, Keleti pályaudvari, Postás halászcsárdái; Balatonkenese-Üdülőtelep vasútállomási, Gecse-Gyar mat vasútállomási, Ölbő-Alsószeleste vasútállomás és őrházaki: Bécsi Szelet vendéglői, Bocskai Tsz központi majori, Homoki Malom csárdai, József Szanatórium vasútállomási, Kis Rabló éttermi; Kisnémedi vasúti megállóhelyi; stb. Megjegyzés: A használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok a 3.26. pont szerint, tehát intézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étte rem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi stb.
3.28. Csesznekí vár, Vörös kereszt, Öntöző főcsatorna A közszói előtagot tartalmazó földrajzi megjelöléseket nagy kezdő betűvel, a különírt utótagot kis kezdőbetűvel írjuk: Csesznekí vár, Csonka torony, Erdészeti arborétum, Érseki kastély, Homoki malom, Hortobágyi csárda, Sajgói kápolna, Telekesi kápolna, Vörös kereszt; Dohánygyári üdülő, Kőkúti iskola; Diósi lótelep, Lugai munkásház, Római őrtorony, Sápi borház, Szintezési ősjegy. Vasúti megállóhely, Veszprémi téglagyár; Baghymajori szélmalom; stb. Ugyanígy írjuk a földrajzi megjelölésként használt földrajzi köznévi szószerkezeteket: Löszös hát, Öntöző főcsatorna, Szorítógátas csator-
Szabálya^
3*
na, Teraszos sík stb., de földrajzi köznévi használatban: löszös hát, Ö,U tözőfőcsatorna, szorítógátas csatorna, teraszos sík stb. (vö. 3.29.). Az -i (-béli) képzős származékok: cseszneki várbeli, csonka toronyi erdészeti arborétumi, érseki kastélyi, homoki malomi, hortobágyi CSÓK dai, sajgói kápolnai, telekesi kápolnai, vörös kereszti; dohánygyár üdülői, kőkúti iskolai; diósi lótelepi, lugai munkásházi, római őrtoronyi, sápi borházi, szintezési ősjegyi, vasúti megállóhelyi, veszprémi téglagyári; baghymajori szélmalomi; löszös háti, öntöző főcsatornái szorítógátas csatornái, teraszos síki; stb. Különírjuk az utótagot a földrajzi névvé vált földrajzi megjelölések esetében is: Homoki malom (dűlőnévként), de: Homokimalom (vö. 3.6. pont). A helységrésznévvé vált földrajzi megjelölések esetében mind az összetett utótag előtt, mind az összetett előtag után különírást alkalmazunk: Állami erdészház, Neszmélyi téglagyár. Felsőerdei er dészlak, Vajastor oki gátőrház stb. Az ilyen nevek -i képzős alakja a különírt földrajzi nevek írásmódját követi: Homoki malomi; Állami erdészházi, Neszmélyi téglagyári, Fel sőerdei erdészlaki, Vajastoroki gátőrházi; stb. Megjegyzések: 1. A használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok a 3.26. pont szerint, tehát intézménynévként is írhatók: Erdészeti Arborétum, Hortobágyi Csárda, Kőkúti Iskola, Veszprémi Téglagyár stb. 2. Az e szabály szerint írt földrajzi megjelölések mindegyike mon daton belül (a beszédszándéktól függően) kis kezdőbetűkkel is írható: baghymajori szélmalom, cseszneki vár, diósi lótelep, dohánygyári üdülő, homoki malom, veszprémi téglagyár stb.
3.29. Rábai teraszos sík A földrajzi köznévi szószerkezeteket földrajzi névvé vált alakuld tokban kis kezdőbetűkkel különírjuk a nagy kezdőbetűs előtagtól: &' melléki löszös hát, Györpölési szorítógátas csatorna, Rábai terasz0 sík, Tiszafüredi öntöző főcsatorna stb. — Hasonlóképpen: Sebes-t' összekötő csatorna stb.
SíabálM
Sf
Az -i képzős származékok: Érmelléki löszös háti, Györpölési szorímíátos csatornái, Rábai teraszos síki, Tiszafüredi öntöző főcsatornái; n^gs-éri összekötő csatornái; stb. ••;,
3.30. (az) olasz Alpok, Duna folyam Ha egy földrajzi név a névhez nem tartozó alkalmi tulajdonságay számjelzővel, illetőleg magyarázó jellegű földrajzi köznévvel egéva jjl ki, akkor az egész alakulatot nem tekintjük újabb földrajzi névnek, sZ tehát a kis kezdőbetűs közneveket és a nagy kezdőbetűs földrajzi neve ket különírjuk egymástól: (az) olasz Alpok, (az) erdős Bükk, (a) finn Karjala, (a) lengyel Magas-Tátra, (a) brit Kajmán-szigetek; Budapest főváros, Duna folyam, Fertő tó, Mátra hegység, Szahara sivatag; stb. Az -i képzős származékok: (az) olasz alpoki, (az) erdős bükki, (a) finn karjalai, (a) lengyel magas-tátrai, (a) brit kajmán-szigeteki; Buda pestfővárosi, Duna folyami, Fertő tavi vagy tói, Mátra hegységi, Sza harasivatagi; stb. Megjegyzés: A jelző alkalmi voltának, illetőleg a földrajzi köznév magyarázó jellegének eldöntése nem helyesírási, hanem névhasználati kérdés.
3.31. 6. tábla, 3-as dűlő, VII/1. sz. mellékág, Baracsi II. dűlő Ha egy többtagú földrajzi névben számjeggyel írt sorszámnév, a számjegy után számú melléknév, illetve a számjegyből -s képzővel ala kult melléknév fordul elő, akkor ezeket a tagokat a név többi tagjától különírjuk. A sorszámnevek után pontot teszünk, betűjelzetek után bonban nem: /. körzet, III. körzeti tanyák, VII/1. sz. mellékág, 67-es major, Mandabokor 1., 6. tábla, 3-as dűlő, Siórét 2., Baracsi II. dűlő, X-dsz. mellékcsatorna stb. Az -/ (-béli) képzős származékok: I. körzeti, III. körzeti tanyáki, j'l- sz. mellékági, 67-es majori, Mandabokor I.-beli, 6. táblai, 3-as u '°i, Siórét 2.-béli, Baracsi II. dűlői, lX-dsz. mellékcsatornai stb.
Szabályok
S4 E) Az utcanevek
3.32. Petőfi utca, Kis-Duna sor, Fehér Hajó utca, Régi posta utca Az utcanevekben, vagyis az utcák, utak, terek és a hidak nevében a szokásos utcanévi utótagot (pl. utca, út, útja, körút, sétány, híd stb.) vagy az azt helyettesítő más utótagot (pl. kapu, pinceköz, rakodó stb., a továbbiakban együttesen: utcanévi utótag) kis kezdőbetűvel különírjuk az előtte álló tagtól. Az utcanévi utótag előtt álló elemeket általában (vö. 3.33. pont) a rájuk vonatkozó helyesírási szabályok szerint írjuk: Ádám utca, Anjou bástya, Árpád híd, Duna utca, Kisfaludy sétány, Martinuzzi kert, Petőfi utca, Széchenyi lánchíd; Abaliget utca, Désháza utca, Kisalföld utca, Szentháromság tér; Bajcsy-Zsilinszky út, FelsőBalokány utca, Hárosi-Duna part, Kis-Duna sor, Liezen-Mayer sétány; Erzsébet-kilátó út, Paskál-malom utca, Széchenyi-emlék út, Türr-emlékmű part; Ady Endre út, Fehér Hajó utca, Fekete Sas utca, Kinizsi Pál utca, Leonardo da Vinci utca, Öt Pacsirta utca; Árpád fejedelem útja, Erzsébet királyné út, Tas vezér utca; Akácos utca, Fiumei út, Gyümölcs dűlő, Irhás árok, Keszeg köz, Medve út, Sas köz, Sólyom for duló, Szabadság híd, Vajas sor, Világ szél; Hazatérők útja, Köztársa ság tér, Villanytelep utca; Bécsi kapu tér, Helyi kikötő út, Jó palócok útja, Régi posta utca, Sárga rózsa utca, Szabad sajtó út, Szent jobb ut ca, Újpesti vasúti híd; XII. utca; 32-esek tere, 48-as hősök útja, 144. utca; stb. — De: Csörszárok utca (vö. 3.33. pont), Felső Sas utca (vö. 3.34. pont). Az -/ képzős származékok: Ádám utcai, Anjou bástyái, Árpád hídi, Duna utcai, Kisfaludy sétányi, Martinuzzi kerti, Petőfi utcai, Széchenyi lánchídi; Abaliget utcai, Désháza utcai, Kisalföld utcai, Szentháromság téri; Bajcsy-Zsilinszky úti, Felső-Balokány utcai, Hárosi-Duna parti. Kis-Duna sori, Liezen-Mayer sétányi; Erzsébet-kilátó úti, Paskál-malom utcai, Széchenyi-emlék úti, Türr-emlékmű parti; Ady Endre úti, Fehér Hajó utcai, Fekete Sas utcai, Kinizsi Pál utcai, Leonardo da Vinci utcai. Öt Pacsirta utcai; Árpád fejedelem úti, Erzsébet királyné úti, Tas vezér utcai; Akácos utcai, Fiumei úti, Gyümölcs dűlői, Irhás
Szabályok
ároki, Keszeg közi, Medve úti, Sas közi, Sólyom fordulói, Szabadság hídi, Vajas sori, Világ széli; Hazatérők úti, Köztársaság téri, Villany telep utcai; Bécsi kapu téri, Helyi kikötő úti, Jó palócok úti, Régi posta utcai. Sárga rózsa utcai, Szabad sajtó úti, Szent jobb utcai, Újpesti vasúti hídi; XII. utcai; 32-esek téri, 48-as hősök úti, 144. utcai; stb. Megjegyzések: 1. Ha a híd szó nem egy földrajzi név (utcanév), hanem egy folyónévi előtagú földrajzi megjelölés utolsó eleme, akkor a híd szót kötő jellel kapcsoljuk: Duna-hidak, egy Marcal-híd, az algyői Tisza-híd stb. (Vö. 3.9. pont). 2. Az utcanévi utótag különírását az utcanévvé vált közszói össze tételekben is érvényesítjük: Fő utca, Mise út, Piac tér stb, 3.33. Csörszárok utca, Ferenchegyi út Az eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartal mazó földrajzi neveket (pl. Csörsz-árok) az utcanevekben egybeírjuk: Csörszárok utca, Ferenchegyi út, Hárshegyi körút, Józsefhegyi lépcső, Kerthegy dűlő, Kisdomb utca. Szemlőhegy utca, Táborhegyi út, Zöld kert utca, Zöldkő utca stb. — De: Erzsébet-kilátó út (vö. 3.32. pont). Az -/ képzős származékok: Csörszárok utcai, Ferenchegyi úti, Hárshegyi körúti, Józsefliegyi lépcsői, Kerthegy dűlői, Kisdomb utcai, Szemlőhegy utcai, Táborhegyi úti, Zöldkert utcai, Zöldkő utcai stb. 3.34. Felső Sas utca, Kis Sörgyár utca Ha valamely utcanév földrajzi jellegű jelzővel bővül, akkor az ere deti (a nagybetűt megtartó) utcanév elé a jelzőt kötőjel nélkül írjuk. Az ilyen utcanevekben a jelző mindig az utcanévi utótagra, nem pedig a jelzőt közvetlenül követő tag(ok)ra vonatkozik: Alsó Törökvész út, Fel ső Sas utca, Kis Gömb utca, Kis Sörgyár utca, Külső Szilágyi út, Külső Török Flóris utca, Régi Fóti út stb. — De: Kis-Duna sor (vö. 3.32. pont). Az -;' képzős származékok: Alsó Törökvész úti, Felső Sas utcai, Kis Gömb utcai, Kis Sörgyár utcai, Külső Szilágyi úti, Külső Török Flóris utcai, Régi Fóti úti stb.
,,
Szabályok
jts
_________
F) A vegyes írásmódú tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések
3.35. Kutasérparti-Alsó-csatorna Ha kötőjellel írt földrajzi neveket úgy kapcsolunk össze, hogy há romnál több tagú nevek jönnének létre, akkor (a név helyes tagolása ér dekében) a következőképpen járunk el: a név szorosabban összetartozó tagjait értelemszerűen egybeírjuk, az így kialakult három vagy több ta got pedig kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz. Az összevonások révén el kell érni, hogy az alakulat lehetőleg három (néha több) tömbből álljon: Kutas-ér-parti-Alsó-csatorna helyett Kutasérparti-Alsó-csatorna, TassiBikás-réti-csatorna helyett Tassi-Bikásréti-csatorna, Vajali-Nagy-forrás-dűlő helyett Vajali-Nagyforrás-dűlő, Délkeleti-Indiai-óceáni-hátság helyett Délkeleti-lndiaióceáni-hátság stb. Hasonlóképpen: Veker-ér— Ecseri-patak—Kórógy-éri-csatorna helyett Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna stb. (vö. 3.38. pont). Az -i képzős származékok: kutasérparti-alsó-csatornai, tassi-bikásréti-csatornai, vajali-nagyforrás-dűlői, délkeleti-indiaióceáni-hátsági; vekerér—ecseripatak-—kórógyéri-csatornai; stb. Háromelemű neveket a fenti módon tömbösíteni nem szabad: Kutas-ér-part (nem Kutasér-part), Zsivány-pataki-dűlő (nem Zsiványpataki-dülő), Sátor-hegyi-dűlő (nem Sátorhegyi-dülő) stb. Néhány háromnál több tagú névtípusban a fent vázolt tömbösítő sza bály nem alkalmazható: Sala-y-Gomez-hátság, Decsi-Nagy-Holt-Duna, Lankóci-Kis-Duna-csatorna stb. 3.36. Rák (Bánfalvi)-patak A kötőjellel kapcsolt földrajzi nevek tagjai közé iktatott, a használat szempontjából kevésbé fontosnak tartott, zárójelbe tett tagot a fontosabb tagtól különírjuk, és az utána következő földrajzi köznévi vagy tulajdonnévi tagot a zárójel után tett kötőjellel kapcsoljuk: Monostori (Villogó l-ll.)-csatorna, Nógrádi (Vanyarci)-patak, Rák (Bánfalvi)-
Szabályok
57
patak, Rákosi (Liget)-patak, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Thai (Sziámi)öböl; Karasica (Sárközi Il.)-főcsatorna, Karib (Antilla)-tenger, Kolon-tói (Ill.)-övcsatorna, Tarna-folyási (25.)-csatorna; Ráckevei (Soroksári)-Duna; stb. A tulajdonnévi tagot nem utolsó tagként tartalmazó nevek -/ képzős származékai: Karasica (sárközi II.)-főcsatornai, karib (Antilla)-tengeri, Kolon-tói (lll.)-övcsatornai, Tarna-folyási (25.)-csatornai; stb. A tulajdonnévi tagot nem vagy csak utolsó tagként tartalmazó nevek -/' képzős származékai: monostori (villogó l-ll.)-csatornai, nógrádi (vanyarci)-pataki, rák (bánfalvi)-pataki, rákosi (ligetj-pataki, pireneusi (ibériai)-félszigeti, thai (sziámi)-öböli; ráckevei (soroksári)-dunai; stb. Megjegyzés: A névváltozatok fontosságának megállapítása nem helyesírási, hanem névhasználati kérdés.
3.37. Budapest—Bécs Két vagy több önálló földrajzi név valamitől valameddig viszonyt kifejező alkalmi kapcsolatában a nagy kezdőbetűket megtartjuk, és az egyes neveket nagykötőjellel kapcsoljuk: Budapest—Bécs, Várpalota— Veszprém, Cegléd—Szolnok; Győr—Hegyeshalom—Bécs; Széchenyi-hegy—Hűvösvölgy; stb. Az -/ képzős származékok: budapest—bécsi, várpalota—veszprémi, cegléd—szolnoki; győr—hegyeshalom—bécsi; Széchenyi-hegy—hűvös völgyi; stb.
3.38. Volga—Don-csatorna, Párád—Recski-medence, Duna—Tisza köze A valamitől valameddig viszonyt kifejező kapcsolatoknak (vö. 3.37. Budapest—Bécs) földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor a nagy kötőjeles kapcsolás tekintetében változatlanul átvett alakulathoz a föld rajzi köznévi utótagot, ha nem birtokos személyjeles, kötőjellel kap csoljuk: Volga—Don-csatorna, Hanság—Fertő-medence, Marne— Rajna-csatorna, Rajna—Majna—Duna-csatorna, Rekettye—Bogárzó-
58
Szabályok
-csatorna stb. — Ugyanígy kezeljük a tulajdonnevek -/ képzős szárma zékából és egy közös földrajzi köznévből alakult neveket akkor is, ha az -i képző több előtag esetében csak egyszer, az utótag előttin jelenik meg: Párád—Recski-medence, Atlanti—Indiai-nagymedence, Gömör—Tornai-karszt, Somogy—Tolnai-dombság, Balástya—Csólyosi-csatorna; Csendesóceán—Antarktiszi-hátság, Görbekútlapos— Vidólaposi-csatorna, Vargazug—Keresztér—Tengerzugi-mellékcsatorna, Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna (vö. 3.35. pont) stb. — Ugyanígy: Barcs—Komlósdi-Rinya stb. Hasonló az írásmódja a nagykötőjellel kapcsolt két családnévből és földrajzi köznévből alakult neveknek: Jankovich—Széchenyi-csatorna stb. Ha az ugyanilyen kapcsolatokban a földrajzi köznéven birtokos személyjel van, akkor a kötőjelet elhagyjuk: Duna—Tisza köze, Tisza— Maros szöge stb. — Hasonlóképpen: Felső-Zagyva—Tárna közi domb ság, Szamos—Kraszna közi belvízrendszer stb. Az -/' képzős származékok a tulajdonnévi előtagok esetében: Vol ga—Don-csatornai, Hanság—Fertő-medencei, Marne—Rajna-csator nái, Rajna—Majna—Duna-csatornai; Jankovich—Széchenyi-csator nái; Duna—Tisza közi, Tisza—Maros szögi; Felső-Zagyva—Tárna kö zi dombsági, Szamos—Kraszna közi belvízrendszeri; stb. Az -i képzős származékok a közszói és a rövidült melléknévi (parádi helyett párád, vö. 3.37. pont) előtagok esetében: rekettye—bogárzó-csatornai, párád—recski-medencei, atlanti—indiai-nagymeden cei, gömör—tornai-karszti, somogy—tolnai-dombsági; balástya—csólyosi-csatornai, csendesóceán—antarktiszi-hátsági, görbekútlapos—vidólaposi-csatornai, vargazug—keresztér—tengerzugi-mellékcsatornai; vekerér—ecseripatak—kórógyéri-csatornai; barcs—komlós di-rinyai; stb.
Szabályok
tőjéllel kapcsoljuk: Cseh—Morva-dombság, Német—Lengyel-alföld, Szerb—Macedón-masszívum stb. Ilyen kapcsolatok államnevekben is vannak, de ezekben az állam formátjelölő utótagot nagy kezdőbetűvel különírjuk: Osztrák—Magyar Monarchia, Szerb—Horvát—Szlovén Királyság stb. — Hasonlókép pen: León—Kasztíliai Királyság stb. Az -/ (-béli) képzős származékok: cseh—morva-dombsági, német— lengyel-alföldi, szerb—macedón-masszívumi; osztrák—magyar monar chiabeli, szerb—horvát—szlovén királysági; león—kasztíliai királysá gi; stb.
3.40. Cikati és Hagyói, Barát- és Apáca-sziklák Az és kötőszóval kapcsolt földrajzi nevekben és földrajzi megjelö lésekben megtartjuk az önálló nevek írásmódját: Cikati és Hagyói, Diós és Gödrös, Lapos és Hársas, Majorság és Ropaj, Mocsár és Ortás, Ró kás és Hegyes, Ság és Öreg-hegy, Vármaradvány és romkert, Vaskapu és Susa-tető, Vörös-haraszt és Asztas stb. A közös, de elhagyott föld rajzi köznévi utótagra kötőjel utal: Barát- és Apáca-sziklák, Erdei- és Szőlőki-tábla; Magócsok-, Koháry- és Agostonok-dűlő, Váradi- és Kadia-szék; stb. Az -i képzős származékok: cikati és hagyói, diós és gödrösi, lapos és hársasi, majorság és ropaji, mocsár és ortási, rókás és hegyesi, Ság és öreg-hegyi, vármaradvány és romkeni, vaskapu és Susa-tetői, vörös-haraszt és asztasi; barát- és apáca-szikláki, erdei- és szőlőki-táblai; Magócsok-, Koháry- és Ágostonok-dűlői, váradi- és Kadia-székí; stb.
3.41. Simon Bálint-hegy, Baross Gábor-telep; Alsó-Vas Mihály
3.39. Cseh—Morva-dombság, Osztrák—Magyar Monarchia Ha egy földrajzi név két vagy több önálló népnév összekapcsolódá sából és egy ehhez járuló földrajzi köznévből keletkezett, akkor a népnévi tagok közé nagykötőjelet teszünk, a földrajzi köznevet pedig kö-
a) A két különírt tagból álló személyneveknek (vö. 3.23. Simon Bálint), az ugyanígy írt intézményneveknek, valamint az idegen nevek nek földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor a kis kezdőbetűs utótago(ka)t kötőjellel kapcsoljuk a névhez: Baross Gábor-telep, Bayk
60
Szabályok
András-kert, Ferenc József-föld, József Attila-telep, Kis Mari-föld, Nagy Máté-tanya, Simon Bálint-hegy, Suta Kovács-tanya, Szabó Pál-halom, Szent György-hegy; Bakony Művek-kislakótelep, (Zöld Mező Tsz >) Zöld Mező-tanya; Dronning Maud-föld, Owen Stanley-hegység, Rio Grande-hát; Máté Kata-kúti-dűlő, Kis Pál-szigeti-csatorna, Szabó Pál-malomi-dűlő; stb., de: Győri Pál háza (vö. 3.19.). b) A két különírt tagból álló személyneveknek (vö. 3.23. Simon Bálint) és az ugyanígy írt idegen neveknek földrajzi jellegű jelzői elő taggal való bővülésekor a nagy kezdőbetűs előtagot kötőjellel kapcsol juk a névhez: Alsó- Vas Mihály, Keleti-Sierra Madre, Nagy-New York, Nyugati-Nusa Tenggara stb. Az -;' képzős származékok: Baross Gábor-telepi, Bayk András-kerti, Ferenc József-földi, József Attila-telepi, Kis Mari-földi, Nagy Máté-tanyai, Simon Bálint-hegyi, Suta Kovács-tanyai, Szabó Pál-halmi vagy -halomi, Szent György-hegyi; Bakony Művek-kislakótelepi, Zöld Mező-tanyai; Dronning Maud-földi, Owen Stanley-hegységi, Rio Grande-háti; Máté Kata-kúti-dűlői, Kis Pál-szigeti-csatornai, Szabó Pál-malo mi-dűlői; Alsó-Vas Mihály-i, Keleti-Sierra Madre-i, Nagy-New York-i, Nyugati-Nusa Tenggara-i; stb.
3.42. Külső Baross Gábor-telep, Alsó Vas Mihály-hegy A 3.4La) pontban leírt földrajzi nevek (pl. Baross Gábor-telep) földrajzi jellegű jelzői előtaggal való bővülésekor az értelmes tagolás érdekében a földrajzi jellegű jelzőt a minden vonatkozásban változatla nul átvett alakulattól különírjuk: Külső Baross Gábor-telep, Nagy Szent Bernát-hágó, Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgy stb. — Ugyanezért a 3.41.b) pontban leírt földrajzi nevek (pl. Alsó-Vas Mihály) földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor az előtag utáni kötőjelet elhagyjuk: Alsó Vas Mihály-hegy stb. Az -i képzős származékok: Külső Baross Gábor-telepi, Nagy Szent Bernát-hágói, Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgyi; Alsó Vas Mihály-hegyi; stb.
4. FÜGGELÉK
4.1. A betűrendbe sorolás 4.11. A magyar betűrendbe sorolás 4.111. Ha magyar vagy többségében magyar földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket sorolunk betűrendbe, akkor a magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő kisbetűk hagyományos sorrendje és alakja a következő: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f g, gy, h, i, í, j , k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, o, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs. A'nagybetűk sorrendje ugyanaz, alakjuk a következő: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, l J K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T,' Ty, U, Ú, U, U, V, Z, Zs. A magyar földrajzi nevekben és megjelölésekben is elő forduló q, w, x és y betűk ábécébeli helye: p, q, r... v, w, x, y, z, zs;. P Q,R... V, W.X, Y,Z,Zs. 4.112. A földrajzi nevek és földrajzi megjelölések betűrendbe soro lásakor a magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a—á, e é, i—í, o—ó, ö—o, u—ú, ü—ű) azonos értékűnek számítanak. így a betűrendben a hosszú magánhangzót jelölő betű meg is előzheti a rövid magánhangzót jelölőt:
-N
Ágfalva Aggtelek Ajka Ásványráró Aszód stb.
Bekecs Békés Békéscsaba Berente Berhida stb.
Függelék
62
A rövid magánhangzós név azonban megelőzi a hosszú magánhangzósat, ha két név betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: Burok-dűlő Burós-tag : Búros-tag Búrős-tag Busa-oldal stb.
Kepecs-föld Kepes-dűlő Kepés-dűlő •„ • Képes-dűlő Kepés-oldal stb.
4.113. Ha a földrajzi nevek és földrajzi megjelölések azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: Ság Ságod Ságújfalu Ságvár stb.
: i , :_.;
/ 4.114. A betűrendbe soroláskor az egyjegyű betűt mind a szó elején, mind a szó belsejében teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdő dő, de külön mássalhangzót jelölő többjegyű betűtől, tehát az egyjegyű megelőzi a kétjegyűt: Cák Celldömölk Cún Csanádpalota Csenger Csikéria stb.
Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Páty Pályod stb.
4.115. A betűrendbe soroláskor az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk mindegyike külön betűnek számít (tehát bb = b+b, pp = p+p stb.) — A többjegyű betűk kettőzött változatait nem az egyszerű sített alakok szerint soroljuk betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt két külön betűre bontjuk (tehát ccs = cs+cs, nny = ny+ny stb.): Lipót Lippa Liptód Lispe stb.
Megjegyzés: Ha idegen mellékjeles betűt sorolunk magyar betűrend szerint írt szavak közé, akkor az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha két név betűsora csak a mellékjelekben tér el (vö. 4.133. pont).
Mátészalka Mátételke Máiraballa Mátraháza stb.
Függelék
Boncodfölde Bonyhád Bonnya Borgáta stb.
'•••"» : •"
.
4.116. A földrajzi nevekben és földrajzi megjelölésekben előforduló régies írású két- vagy többjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be tűrendbe (eö = e+ö, eh = c+h, ez - c+z stb.). — Az idegen ábécékben használt betűkapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának te kintjük (eh ~- c+h, oe = o+e, sch = s+c+h stb.): Cethali-dűlő Chernel-dűlő Chorintelep '' Cibakháza stb.
Nógrád Nyons Nzetu Nyarád stb.
Cvinglitanya Czabarka Czukkertanya Csanálos stb.
Saárymajor Sári Schifferháza Sebes-víz stb.
Enyves-zug Eőrymajor Eötvös-kápolna Eyemouth Ezüst-oldal stb. ,.
Salgótarján Somogycsicsó Szczecin Szabadbattyán Szandaszőlős stb.
——
4.117. A több tagból álló, kötőjellel kapcsolt vagy különírt földrajzi nevek és földrajzi megjelölések betűrendbe sorolásakor általában min den tagot azonos értékűnek tekintünk, tehát a sorrend megállapítása
Függelék
a kis- és a nagybetű, a szóköz és a kötőjel figyelmen kívül hagyásával, a teljes betűsor alapján történik (de vö. 4.121. pont). Ha azonos alakú földrajzi nevek vagy földrajzi megjelölések között csupán a tagolás te kintetében van különbség, akkor a besorolás az egybeírt, kötőjellel kap csolt és különírt alakok sorrendjében történik. Amennyiben az azonos alakú nevek között csak nagy- és kisbetű tekintetében van különbség, a kisbetű megelőzi a nagybetűt: Fehérgyarmat Fehér-hegy Fehér-Körös Fehér Ökör étterem Fehérvár csurgó Fehér vendéglő stb. Szentendre Szent György-hegy Szentháromság-völgy stb.
Fekete-Bócs Feketedűlő (településrész) Fekete-dűlő (szántó) Fekete dűlő (dülőút) Fekete-tói-erdő Fekete-tó-oldal Felső-hárs ,. . ,, Felső-Hárs ;• Felső-hárs-hegy Felső-Hárs-hegy stb.
4.118. A számmal kezdődő földrajzi nevek és földrajzi megjelölések a betűrendbe soroláskor az ábécé végére kerülnek. A számok növekvő sorrendjében először a római számmal, majd külön az arab számmal kezdődőek következnek: /. Péter-sziget II. Angostura-vízesés III. körzeti tanyák X. Krisztián-föld XXVIII. csatorna 3. sz. gátőrház 3. vízesés 15. csatorna 172. csatorna stb.
//. Endre u. II. Rákóczi Ferenc u. III. Béla király u. XL.u. 32-esek tere 48-as hősök tere 48-as ifjúság u. 510. u. 525. u. stb.
Megjegyzés: A számmal kezdődő földrajzi neveket és földrajzi meg jelöléseket a magyar kiejtésnek megfelelően, de a számjegyet megtartva
Függelék
65
a betűk közé is be lehet sorolni, tehát a X. Krisztián-föld-tt a T betűben is fel lehet tüntetni. — Lehetséges a X. Krisztián-föld-nek a K-ba való besorolása is. Hasonlóképpen járhatunk el az utcanevek esetében is.
4.12. Az utcanevek sajátos betűrendbe sorolása 4.121. Az utcanevek betűrendbe sorolásakor az utcanévi utótagot (út, utca, tér, körút stb.) nem vesszük figyelembe: Nagy u. Nagyajtai u. Nagy Balogh János u. Nagybátonyi u. Nagy Győri István u. Nagyida u. Nagy Jenő u. Nagy Lajos körút Nagy Lajos király útja Nagyvárad tér stb.
Kinizsi u. Kis tér Kisfaludy u. Kishalas sor Kőégető köz Könyves u. Könyvesbolt u. Könyves György u. Könyves Kálmán körút Könyvtár u. stb.
Ha azonban két vagy több utcanév között csak az utcanévi utótag ban van különbség, akkor a sorrendet az eltérő utótagok alapján hatá rozzuk meg. Ilyen esetben, ha az utcá-t rövidítjük, akkor az u. az út elé kerül: Kormányos u. Kossuth tér Kossuth u. Kossuth út Kovács köz stb.
vagy: Kormányos utca Kossuth tér Kossuth út Kossuth utca Kovács köz stb.
4.122. Az utcanevekben előforduló személynevekhez kapcsolódó, életkorra, rangra és családi állapotra vonatkozó szavakat (idősb, ifjabb, doktor, gróf, özvegy stb.) vagy rövidítésüket (id., ifj., dr., gr., özv. stb.) a családnév elé nagybetűvel kezdve írjuk, de a betűrendbe soroláskor nem vesszük figyelembe:
m
Függelék
Balassa u. Id. Bányai Lajos u. Bányász u. Gr. Batthyány Lajos körút Dr. Conrad József út Csap u. stb.
•.-. ,-••.'
4.123. Az utcanevek betűrendbe sorolásakor az idegen nyelvű sze mélynevekben az átadó nyelv szerinti eredeti sorrendet megtartjuk: Pablo Casals u. Raoul Wallenberg u. Victor Hugó u. stb. 4.13. Az általános latin betűs betűrendbe sorolás 4.131. Ha magyar és idegen nyelvű földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket vegyesen tartalmazó névsor, névjegyzék, névmutató stb. anyagában a földrajzi nevek és földrajzi megjelölések többsége vagy teljes egésze idegen, akkor a betűrendbe sorolás nem a 4.111. pontban felsorolt betűk szerint, hanem az itt következő, úgynevezett általános latin betűs ábécé alapján történik: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j , k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z. Megjegyzés: Latin betűs betűrendbe soroláskor a latin betűk közé más írásrendszerek betűi nem sorolhatók be. 4.132. Az általános latin betűs ábécé alapján végzett betűrendbe so roláskor a magyar (vagy bármilyen más nyelvű) két- vagy többjegyű betű minden jegyét külön betűnek tekintjük. Ugyanez vonatkozik a hosszú kétjegyű mássalhangzók egyszerűsített formáira is: Crozon Csilin Csurgó Csvalpa Cuare Czarna stb.
••,••.
Noya Nyda Nyékládháza Nymburk Nyúl Nzetu stb.
Függelék
67
Faaite Faenza Fairfield Faone Faux-Cap Feather stb.
•.,-.. -, o
Selchow Selcuk Sellye Selwyn Selyeb Selzthal stb.
4.133. Az általános latin betűs ábécé alapján végzett betűrendbe so roláskor az alapbetűk bármelyikének mellékjeles változatát egyenran gúnak tekintjük a mellékjel nélküli formával, tehát a besorolás szem pontjából azonos betűnek számítjuk őket: B0 Bocar Bocas del Toro Bocki
Böckstein Boconád Bocs Bocsa stb.
Ha két vagy több földrajzi név és földrajzi megjelölés csupán mel lékjelekben tér el egymástól, akkor a mellékjel nélküli formát tartalma zó alak megelőzi a mellékjelest, a mellékjeles betűt tartalmazók közül pedig a magyar mellékjelet tartalmazó megelőzi a többi mellékjeles betűt tartalmazót: Sugág Sugag Suphan Süphan stb.
,
"
. , ' > . ' •
Grabow Grabów Grabow Grabs stb.
4.134. Az általános latin betűs betűrendbe soroláskor a többtagú földrajzi nevek és földrajzi megjelölések minden tagját figyelembe vesszük: Johnsonburg Johnson City Johore Bahru Johore-szoros Jonage-csatorna stb.
68
Függelék
Függelék
Rövidítés
4.2. Rövidítések Hely megtakarítása végett a földrajzi neveket és földrajzi megjelölé seket gyakran megcsonkítjuk az írásban: rövidítéseket hozunk létre. A földrajzi neveket és megjelöléseket többféleképpen rövidíthetjük. A legmegfelelőbb rövidítési formát minden esetben külön kell meghatá rozni. — Rövidítést csak akkor alkalmazunk, ha az legalább két betűvel rövidebb, mint a teljes alak.
4.21. Ajánlott rövidítések 4.211. Ha a földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket rövidítjük, akkor a teljes alak nagy vagy kis kezdőbetűjét a rövidítésben is meg tartjuk. A rövidített formák -i képzős származékában az alkotóelemeket aszerint írjuk nagy vagy kis kezdőbetűvel, hogy a teljes alak -i képzős származékában milyen kezdőbetűt használunk: Rövidítés
Az -i képzővel
M. (= Miskolc) k. (= kút) Sas-h. (= Sas-hegy) M.-Tátra (= Magas-Tátra) Széchenyi-h. (= Széchenyi-hegy) Fr. Közt. (= Francia Köztársaság) Baranya m. (= Baranya megye)
m.-i (= miskolci) k-i (= kúti) sas-h.-i (= sas-hegyi) m.-tátrai (= magas-tátrai) Széchenyi-h.-i (= Széchenyi-hegyi) fr. közt.-i (= francia köztársasági) Baranya m.-i (= Baranya megyei)
4.212. Az egytagú földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket al kalmilag rövidíthetjük a név kezdőbetűjével vagy a kezdőbetű és bár melyik ez után következő betü(k) kapcsolatával. Az ilyen rövidítések után pontot teszünk:
A. (= Alpok) Sz. (= Szeged) V. (= Visegrád) Bo. (= Borsod) Vi. ( = Visegrád) Vis. (= Visegrád) Pak. (= Pakisztán) Fd. (= Fonyód) Vd. (= Visegrád)
Az -/ képzővel a.-i (= alpoki) sz.-i (= szegedi) v.-i (= visegrádi) bo.-i (= borsodi) v/'.-/(= visegrádi) vis.-i (= visegrádi) pak.-i (= pakisztáni) fd.-i (= fonyódi) vd.-i(= visegrádi)
4.213. Ha valamely egybeírt többtagú földrajzi nevet vagy földrajzi megjelölést csak az első tagjának vagy a rövidítetlen előtagja után csak az utolsó tagjának vagy valamennyi tagjának megcsonkításával alkal milag rövidítünk, akkor a rövidítést egybeírjuk és ponttal zárjuk le: Rövidítés
Az -/ képzővel
K. (= Kaposvár) Salg. (= Salgótarján) 01. (= Olaszország) Martonv. (= Martonvásár) Hajdúszob. (= Hajdúszoboszló) Gombáspsz. (= Gombáspuszta) Görögő. (= Görögország) Bp. (= Budapest) Mo. (= Magyarország) Szfv. (= Székesfehérvár) Hmvh. (= Hódmezővásárhely) V (= lakótelep)
k.-i (~ kaposvári) salg.-i (= salgótarjáni) ol.-i (= olaszországi) martonv.-i (= martonvásári) hajdúszob.-i (= hajdúszoboszlói) gombáspsz.-i (= gombáspusztai) görögő, -i (= görögországi) bp.-i (= budapesti) mo.-i (= magyarországi) szfv.-i (= székesfehérvári) hmvh.-i (= hódmezővásárhelyi) Itp.-i (= lakótelepi)
4.214. Ha valamely egybeírt többtagú földrajzi névből vagy földraj zi megjelölésből az előtagot alkalmilag rövidítjük, az utótagot viszont nem, akkor a rövidített előtag után pontot teszünk, a kisbetűvel kezdett teljes utótagot pedig kötőjellel kapcsoljuk a rövidített előtaghoz (de vö. 4-221. pont). Pontot az alakulat végére nem teszünk:
Függelék
70
Rövidítés
Az -i képzővel
B.-almádi (= Balatonalmádi) N. -Kanizsa (= Nagykanizsa) A.-told{= Alsótold) A.-újlak (= Alsóújlak) Kov.-szénája (= Kovácsszénája) Som.-újfalu (= Somoskőújfalu) Szf.-vár (= Székesfehérvár) Hm.-vásárhely (= Hódmezővásár hely)
b.-almádi (= balatonalmádi) n.-kanizsai (= nagykanizsai) a.-toldi (= alsótoldi) a.-újlaki (- alsóújlaki) kov.-szénájai (= kovácsszénájai) som.-újfalui (= somoskőújfalui) szf-vári (= székesfehérvári) hm.-vásárhelyi (= hódmezővásár helyi)
Függelék
4.22. Egyéb rövidítések 4.221. A 4.214. és 4.215. pontokban ajánlott rövidítési módoktól eltérő eljárások is alkalmazhatók: Ajánlott módon B. -pest N.-Br. Új.-Z. D.-afr. K. p. - és th.
4.215. A kötőjellel kapcsolt vagy különírt tagokból álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések tagjait az egytagú vagy az egybeírt ne vekkel megegyező módon rövidítjük. A rövidített alakulat tagjai között a teljes alak szerinti kötőjel(ek)et, illetve a különírást megtartjuk (de vö. 4.221. pont). Rövidítés
Az -;' képzővel
S.-Körös (= Sebes-Körös) M. -Tátra (= Magas-Tátra) Répás-d. (= Répás-domb) Dezső-vkny. (= Dezső-vadász kunyhó) Orkney-szk. (= Orkney-szigetek) Dunántúli-khg. (= Dunántúli-középhegység) N.-Hárs-h.(= Nagy-Hárs-hegy) Baranya m. (= Baranya megye) Holland Kir. (= Holland Királyság) Olasz Közt. (= Olasz Köztársaság) Gorzsai A. G. (= Gorzsai Állami Gazdaság) Keleti pu. (= Keleti pályaudvar) Nemz. Múz. (= Nemzeti Múzeum)
s.-körösi (= sebes-körösi) m.-tátrai (= magas-tátrai) ;• répás-d.-i (= répás-dombi) Dezső-vkny.-i (= Dezső-vadász kunyhói) Orkney-szk.-i (= Orkney-szigeteki) dunántúli-khg.-i (= dunántúli-középhegységi) n.-hárs-h.-i (= nagy-hárs-hegyi) Baranya m.-i (= Baranya megyei) holland kir.-i (= holland királysági) olasz közt.-i (= olasz köztársasági) gorzsai á. g.-i (= gorzsai állami gazdasági) Keletipu.-i (= Keleti pályaudvari) nemz. múz.-i (= nemzeti múzeumi)
71
Másképpen Bpest (= Budapest) NBr. (= Nagy-Britannia) ÚjZ. (= Új-Zéland) DafrK. (= Dél-afrikai Köztársaság) pth. (= posta- és távíró hivatal)
Az -/ képzővel bpesti (= budapesti) nbr.-i (= nagy-britanniai) újz.-i (= új-zélandi) dafrk. -i (= dél-afrikai köztársasági) pth.-i (=posta- és távíró hivatali)
Megjegyzés: Rövidítéskor kerülni kell az olyan formákat, amelyek félreérthetők vagy nevetségesek: Balmádi (= Balatonalmádi), Kikapsz. (= Kikapuszta), Nagykan. (= Nagykanizsa) stb. 4.222. Az égtájak nevének rövidítését — a kisbetűs teljes alak írá sával szemben — nagybetűvel írjuk: Rövidítés
Az -/ képzővel
É( = észak) DNy ( = délnyugat)
é. ( = északi) dny. ( = délnyugati)
Földrajzi nevekben: E-Európa (=Észak-Európa) E.-Dvina (= Északi-Dvina) EK.-Kárpátok (= Északkeleti-Kár pátok) DNy.-fok (= Délnyugati-fok)
é-európai (= észak-európai) é.-dvinai ( = északi-dvinai) ék.-kárpátoki (= északkeleti-kár pátoki) dny.-foki (= délnyugati-foki)
Megjegyzés: A fentiek szerint: á sz. (= északi szélesség), k. h. {- keleti hosszúság); az -/ képzővel: é. sz.-i (= északi szélességi), k. k-i (= keleti hosszúsági); stb.
Függelék
73
Függelék
72
4.223. A mértékegységek és a pénzek rövidítése után nem teszünk pontot: km (= kilométer), m (= méter), kg (= kilogramm), p (= perc), Ft, HUF (= forint), USD (= USA-dollár) stb. Megjegyzés: Az ilyen rövidítések kisbetűit a csupa nagybetűs írás ban is megtartjuk: MAGASSÁGOK m-BEN, ÁRA 450 Ft stb. 4.224. A tulajdonnévi betűszókat, tehát azokat az alakulatokat, me lyek intézményt jelölő, több szóból álló tulajdonnevek szavainak vagy összetett szavaik elemeinek kezdőbetűit tartalmazzák, pont nélkül és csupa nagybetűvel írjuk: Betűszó MA V (= Magyar Államvasutak) MH (= Magyar Honvédség) NSZK (= Német Szövetségi Köztársaság) USA (= United States of America)
Az -i (-béli) képzővel MÁV-beli MH-beli NSZK-beli USA-beli
4.225. A tulajdonnévi szóösszevonásokat, tehát azokat az alakulato kat, amelyek intézményt jelölő szavak egyes részeit tartalmazzák, nagy kezdőbetű után kisbetűkkel és pont nélkül írjuk: Szóösszevonás Érdért (= Erdészeti és Faipari Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Rt.) Mohosz (= Magyar Országos Horgász szövetség) Tivízig (= Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság) Alitalia (= Ala Itália)
mohoszbeli tivízigbeli alitaliabeli
Megjegyzés: Az ÉRDÉRT, MOHOSZ, TIVÍZIG, ALITALIA írásmód is megengedett; az -i (-béli) képzővel: ERDÉRT-beli, MOHOSZ-beli, TIVÍZIG-beli, ALIT ALIA-beli; stb. 4.226. A közszói betűszókat és szóösszevonásokat pont nélkül és kis kezdőbetűvel írjuk:
Betűszó, szóösszevonás
Az -/' (-béli) képzővel
tsz (= termelőszövetkezet) mgtsz (= mezőgazdasági termelőszövetkezet) tv (= televízió) közért (= községi élelmiszer-értékesítő) reptér (= repülőtér)
tsz-beli mgtsz-beli tv-beli közértbeli reptéri
Megjegyzés: A közszói betűszók és szóösszevonások — a közsza vakhoz hasonlóan — tulajdonnevek előtagjaként vagy intézménynevek tagjaként nagy kezdőbetűsek: Tsz-keverőüzem, Tsz-tanya, Tv-torony; Tiszagyöngye Mgtsz, Zöld Mező Tsz; Kelenföldi Közért; az -i (-béli) képzővel: tsz-keverőüzemi, tsz-tanyai, tv-toronybeli; Tiszagyöngye mgtsz-beli, Zöld Mező tsz-beli; kelenföldi közértbeli; stb.
4.3. Földrajzi köznevek Az itt következő — teljességre igényt korántsem tartó — összeállí tás a földrajzi neveket jelentősebb számban tartalmazó kiadványokban, térképeken előforduló, kötőjellel kapcsolandó magyar földrajzi köznévi utótagokat, tájnyelvi változataikat, ezenkívül az utcanevek különírandó leggyakoribb utótagjait sorolja fel. A jegyzékek a földrajzi nevek helyes írásmódjának megállapítására szolgáló egyszerű felsorolások, ezért az egyes szavakhoz nem tartozik jelentést leíró értelmezés, csupán a kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek után utal a megfelelő fogalomcsoportra egy szám. Az összetett földrajzi közneveket a jegyzék az utótagnál bokrosítva is tartalmazza. 4.31. Kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek 4.311. A jegyzék a gyakorisági és fontossági szempontból mérlegelt földrajzi közneveket tartalmazza. Földrajzi nevek nem első tagjaként a földrajzi köznevek általában kisbetűvel kezdve és a megelőző taghoz kötőjellel kapcsolva használatosak.
74
Függelék
A jegyzékben felsorolt földrajzi köznevek utcanevek vagy egyes földrajzi megjelölések utótagjai is lehetnek. Ilyenkor különírjuk őket: Gyümölcs dűlő (utcanév), Löszös hát (földrajzi megjelölés) stb. 4.312. Azokat az utótagjukban földrajzi köznevet tartalmazó közszói összetételeket, melyek ebben a jegyzékben nincsenek meg, a vonatkozó kötőjeles kapcsolási szabályok szerint kell írni: Kő-hegy, Pénz-verem stb. (vö. 2.61. pont). Ezzel szemben földrajzi névként is megtartják egybeírásukat a jegyzékben nem szereplő ilyen közszói összetételek: borjúvágás, csizmaláb, disznóvágó, gatyaszár, harangláb, köszörűkő, muszkavágás, pénzverő, varjúláb stb. Kivételesen előfordulhat, hogy egy összetett földrajzi köznév elemei (melyek magukban is földrajzi köznevek) a bővülés során kerülnek egymás mellé, és nem azért, mert összetételek. Ilyenkor továbbra is külön földrajzi köznévként kezeljük őket: Gond-hegy > Gond-hegy-oldal (nem Gond-hegyoldal), hármashatár > Hármashatár-hegy (nem Hármas-határhegy) stb. 4.313. A jegyzék az alkalmazásra javasolt nyelvjárási vagy egyéb alakváltozatokat is tartalmazza. Pl. aszó-szó, diós-diás, csalános-csollányos, felesleg-fölösleg, fűz-fíz-fic, hajagos-halyagos, irtás-ritás, kacsa-kácsa, mög-meg, páskom-páskum, rekettye-rakottya, szeg-szög, szik-szék stb. (Az egyes szóalakok összetartozását a vö. jelzés mutatja.) 4.314. A jegyzékben felsorolt földrajzi köznevek alapformájukon kívül előfordulhatnak többes számban: dombok, mezők, vizek stb. vagy helyhatározóraggal: patakra, szurdokra, zugra, aszón, bércen, parlagon stb. Az ilyen földrajzi közneveket az alapformával azonos módon ke zeljük: Fülöp-szigetek, Iványi-szurdokra, Köles-aszón stb. Az -s képzős szavak gyakran szerepelnek földrajzi köznévként. Eze ket kötőjellel kapcsoljuk akkor is, ha a jegyzék nem tartalmazza őket: gazos, kopolyás, pagonyos, televényes; gyíkos, juhos; stb. Ugyancsak kötőjellel kapcsolt földrajzi közneveknek tekintjük a következő típusú számneveket: fél, negyed, hatod stb.
Függelék
75
következe
föIdraJZÍ k Ö Z n e V 6 k j d e n t é s é r e u t a 1 0
1 — Víz 2 — Domborzat 3 — Terület, táj 4 — Növény zeke'3'6'
A kÖtŐJdlel
ág 1,2 holtág mellékág oldalág ágazat 2 ágy 1,2 agyag 5 agyaggödör 2 agyaglik 2 [vö. ; agyaglyuk] agyaglyuk 2 [vö. agyaglik] agyagos 5 agyagsivatag 3 áj 1,2 akácás 3 [vö. akácos] akácliget 4 akácos 3 [vö. akácás] akó 3 [vö. akol] szamárakó akol 3 [vö. akó] birkaakol borjúakol juhakol ménesakol ; aládűlő 3
fogalomcsoportok a
5 — Talaj 6 — Tengerfenék-domborzat 7 — Földtani képződmény 8 — Parttagoltság ^ P " 0 1 3 0 0 0 gyakoribb földrajzi köznevek jegyaláeresztő 3 alájáró 3 alföld 3 alj 3 állás 3
almáskert 4 alszél 3 általjáró 3 *••''•aluljáró 3 '"'.••••'•' amsós 1, 3 baromállás aprós 3 borjúállás árapasztó 1 csordaállás áramlás 1 gulyaállás aranykapu 3 juhállás árkos 2 lőállás árnyék 3 " lúdállás árok 2, 6 ökörállás határárok táborállás keresztárok : tóállás malomárok vízállás ' mellékárok álló 3 övárok vadálló sáncárok vízálló tőzegárok alma 4 vízárok vadalma vizesárok almafa 4 árokköz 3 almás 3 árokmellék 3 birsalmás árpás 3 farkasalmás ártér 1 vadalmás árteres 1 •-'•'•" '•'•'•"
76
ásvány 3 ... ..•'.•.,aszalás 3 aszaló 4 aszó 1, 2 [vö. szó] aszottas 1, 4 aszóvölgy 2 atoll 3 avas 3 baglyas 3 [vö. baglyos] baglyos 3 [vö. baglyas] bagoly fogó 3 bakhát 3 ,, bánya 2 bányatető 2 barackos 3 bárányjárás 3 báránylegelő 3 barázdaszél 3 bárkás 3 barlang 2 cseppkőbarlang forrásbarlang jégbarlang jegesbarlang kútbarlang nyelőbarlang tavasbarlang baromállás 3 baromjárás 3 baromlegelő 3 baromszállás 3 bazaltoszlop 7 begy 2 bejáró 3 beltelek 3 belvízcsatorna 1
Függelék
bérC 2
,, ;•.;,;.,
határbérc keresztbérc szőlőbérc várbérc bereg 2 [ vö. pereg] berek 3,4 berekfás 3 berekmellék 3 berekpart 3 berekszél 3 bérfóld 3 berkenyefa 4 berkes 3 berzsenyes 3 bíbicjárás 3 bíbices 3 bikajárás 3 birkaakol 3 birkajárás 3 birkalegelő 3 birkás 3 birsalmás 3 birtok 3 tagbirtok bivalyjárás 3 bivalyos 3 bivalyúsztató 3 bodon 1 [vö. bodony] bodonkút 1 [vö. bödönkút] bodony 1 [vö. bodon] bodzás 3 [vö. bozdás] bodzáskert 4 bogaras 3 bogárzó 3 bogárzószél 3
bojtorjángos 3 [vö. bojtorjános] bojtorjános 3 [vö. boj torjángos] bokor 4 cserebokor csipkebokor bokros 3 bolgárkert 4 bolhás 3 bordás 3 borjúakol 3 borjúállás 3 borjúdelelő 3 borjúitató 3 borjújárás 3 borókás 3 borostyán 4 borostyános 3 borsófóld 4 borsos 3 borsós 3 borsótábla 4 borza 4 borzlyuk 2 bozdás 3 [vö. bodzás] bozót 3 bozótmellék 3 bödönkút 1 [vö. bodon kút] börc 2 bötefa 4 bucka 2 [vö. buckó] buckó 2 [vö. bucka] budzsák 3 bugyogó 1 burján 4
Függelék
búzaföld 4 búzás 4 buzgó 1 bükk 2, 4 várbiikk bükkfa 4 bükkös 3 bütykös 2
77 .
cédrus 4 cégérfa 4 ciglés 3 cikó 4 [vö. cikola] cikola 4 [vö. cikó] csádé 4 [vö. csaté] csalános 3 [vö. csanálos, csollányos] csalit 3 [vö. csarit] csanálos3 [vö. csalá nos, csollányos] csapás 3 marhacsapás ménescsapás tehéncsapás csapat 3 csárdahely 3 csarit 3 [vö. csalit] csarita 3 csaté 4 [vö. csádé] csatorna 1 belvízcsatorna felfogócsatorna fenékcsatorna főcsatorna gyűjtőcsatorna határcsatorna
(csatorna) iparcsatorna keresztcsatorna körcsatorna középcsatorna malomcsatorna mellékcsatorna öntözőcsatorna övcsatorna szifoncsatorna tápcsatorna tőzegcsatorna üzemvízcsatorna csatornamellék 3 csatornapart 3 csege 1 csemetekert 4 csemetéskert 4 csemfa 4 csepeles 3 [vö. csepelyes] csepely 4 [vö. cseplye] csepelyes 3 [vö. cse peles] cseplesz 4 cseplye 4 [vö. csepely] csepőte 3, 4 cseppkő 2 cseppkőbarlang 2 cser 4 csere 3 cserebokor 4 cseredűlő 3 csereerdő 4 csereföld 3 cserekert 3 csereklyés 3
csererdő 4 csererét 3 cseres 3 cseresznyefa 4 cseresznyés 3 csereszőlő 4 cserfa 4 csergő 1 cserje 4 csermely 1 cserszél 3 eset 4 csevice 1 csevicekút 1 csigás 3 csíkfa 4 csikójárás 3 csikókarám 3 csikólegelő 3 csíkos 3 csillagszállás 3 csipke 4 csipkebokor 4 csipkés 3 csireszállás 3 csókás 3 csollányos 3 [vö. csa lános, csanálos] csónakázótó 1 csonka 3 csonkás 3 csoport 3, 8 szigetcsoport csordaállás 3 csordajárás 3 csordajáró 3 csordakút 1
78
Függelék
Függelék 79
csordalegelő 3 •. csorgó 1 [vö. csurgó] csörge 1 csúcs 2 [vö. csúcska, csucskó] csúcska 2 [vö. csúcs, csucskó] csucskó 2 [vö. csúcs, csúcska] csukás 1 csurgó 1 [vö. csorgó] csuszamlás 2 csücskő 3 [vö. csü csök] csücsök 3 [vö. csücs kő] csürhekút 1 csürhelegelő 3 • csűrkert 3 dagonya 5 [vö. ragonya] dágvány 3 darab 3 darudelelő 3 darudéllés 3 darudéllő 3 darvas 3 debrő 2 dél 2 delelő 3 [vö. deleltető, déllő, délő] , borjúdelelő darudelelő disznódelelő deleltető 3 [vö. delelő, déllő, délő]
déllő 3 [vö. delelő, deleltető, délő] darudéllő délő 3 [vö. delelő, deleltető, déllő] gulyadélő tehéndélő delta 1 derék 1,2 deszkakút 1 dinnyeföld 4 dinnyehordó 3 >: dinnyés 3 diás 3 [vö. diós] dió 4 diófa4
\.: ••••:
diófás 3 ,!.-, diófasor 4 diós 3 [vö. diás] disznódelelő 3 disznójárás 3 disznólegelő 3 disznós 3 vaddisznós dobogó 2 dobra 2 dohányföld 4 dohányos 3 dolina 2 domb 2 határdomb homokdomb szőlődomb várdomb dombhát 2 dombó 2 domboldal 2
dombság 2 dombvidék 2 döbör 2 dögér 1 dögös 1 ': döngör 2 dűlő 3 aládűlő cseredűlő határdűlő dűlőhát 3 dűlőzug 3 düne 5 ebes 3 ebhát2 "> egér 1,3 éger 4 égererdő 4 . ' i egeres 3 ' , • égés 3 egres 1,3 egyfa 4 él 2 élés 3 ,v ökörélés elő 3 előhát 2 előhegy 2 élővíz 1 elővölgy 2 emlékerdő 4 eperjes 3 epres 3 • >, éri dögér '),. határér '
(ér) malomér érchegység 2 erdő 4 csereerdő ~ csererdő égererdő , emlékerdő faluerdő közerdő községerdő legelőerdő parkerdő pihenőerdő szilerdő tőserdő városerdő véderdő erdőföld 3 erdőhát 2 :. erdőhely 3 erdőköz 3 erdőrész 3 erdőszél 3 erdővég 3 ereszkedő 2 eresztő 2,3 aláeresztő eresztvény 2, 4 [vö. ereszvény] ereszvény 2, 4 [vö. eresztvény] érköz3 érmellék3 erős 1,2 érpárt 3
észak 2 eszterág 1 fa 4 almafa berkenyefa bötefa bükkfa . cégérfa csemfa cseresznyefa cserfa . , csíkfa , ',..,-, egyfa fenyőfa fűzfa hársfa .,, képesfa kezes fa kőris fa körtefa körtvélyfa látófa mákfa makkfa nyárfa nyerefa sas fa somfa sorfa szederfa tapaszfa tölgyfa vadkörtefa fácánkert 3 fácános 3 faizás 3
fal 2 sziklafal faluerdő 4 falufóid 3 faluhegy 2 faluhely 3 falukaszáló 3 falurét 3 falutag 3 faluvég 3 far 2, 3 fark 2, 3 hegyfar(k) farkasalmás 4 farkasfogó 3 farkashajtás 3 farkas itató 3 farkas lyuk 2 , farkasverem 2 farok 2, 3 , , fás 3 berekfás , v. fűzfás hársfás kőrisfás nyárfás ölfás ; somfás szerfás tölgyfás fasor 4 diófasor gesztenyefasor jegenyefasor szilvafasor favég 3
80
fej 2 kútfej nád fej völgyfej fekés 3 [vö. fekvés] feketefóld 5 fektető 3 fekvés 3 [vö. fekés] ökörfekvés fel 3 felfogócsatorna 1 felföld 3 felhegy 2 feljáró 3 [vö. följáró] félkötél 3 féloldal 3 félsziget 8 féltelek 3 felvidék 2 fenék 1 tófenék vízfenék fenékcsatorna 6 fenékhegy 6 fenékhegyvidék 6 fenéksíkság 6 fennsík 3 fenyér 3, 4 fenyeres 3 fenyő 4 fenyőfa 4 fenyős 3 [vö. fenyves] fenyves 3 [vö. fenyős] fertály 3 fertés 1 [vö. fertős, fórtés] fertő 1
Függelék
fertős 1 [vö. fertés, fórtés] firn 1 fjord 1, 8 fogás 3 fogó 3 szélfogó vadfogó fok 1,2, 8 folyam 1 folyás 1 főfolyás mellékfolyás vízfolyás folyó 1 visszafolyó forda 3 forduló 3 forgó 1 vadforgó forrás 1 hármasforrás forrásbarlang 1,2 forráskút 1 forrásvölgy 2 fő 2 hátfő kútfő lápafő vízfő völgyfő főcsatorna 1 főfolyás 1 főgyűjtő 1 föld 3 alföld bérföld
(föld) borsóföld búzaföld csereföld dinnyeföld dohányföld erdőföld falufóid feketeföld felföld fövenyföld gyepföld hajdinaföld határföld hátfóld hereföld irtásföld kaszálóföld kenderföld kertföld kölesföld községfóld krumpliföld legelőföld ' lencseföld lenföld lucernaföld magasföld mákföld mélyföld mesterfóld muharföld osztályföld örökföld papfóld paprikaföld paradicsomföld
Függelék
(föld) parlagföld páskomföld páskumfóld patakföld pedagógusföld regáliafóld répaföld rétfóld rozsföld szállásföld szántóföld szélföld szénafóld szőlőföld szüzföld tagföld tanító föld tanyaföld \ _ telekföld tökfóld ugarföld vadföld városföld ,,.,•.' vetőföld viaszföld virágföld :•• vitézföld zabföld földláb 3 foldhat 2 földnyelv 3 fóldszakadás 2 földszoros 8 följáró 3 [vö. feljáró] fórtés 1 [vö. fertés, fertős]
föveny 5 fövenyföld 5 fövenyes 5 fövényváj ás 2 fü4 mesterfű szőrfü füvelő3 füves 3 szőrfüves fűz 4 füzes 3 fűzfa 4 fűzfás 3 fűztelep 4 gágy3 galagonyás 3 [vö. gelegenyés] galambos 3 gálya 2 gally 4 ganajos 3 garád3 garádics 2 gát 1,2 határgát kőgát malomgát tógát gaz 4 gázló 1 gejzír 1 gelegenyés 3 [vö. ga lagonyás] gémeskút 1
gerend 2 [vö. gerénd, gerind, girind, gorond, görönd] gerénd 2 [vö. gerend, gerind, girind, gorond, görönd] gerenda 2 gerinc 2 gerind 2 [vö. gerend, gerénd, girind, gorond, görönd] gesztenyefasor 4 gesztenyés 3 girind 2 [vö. gerend, gerénd, gerind, gorond, görönd] gleccser 1 gomba 4 gorc2 gorond 2 [vö. gerend, gerénd, gerind, girind, görönd] göbe2 göböljárás 3 [vö. göbölyjárás] göbölyjárás 3 [vö. göböljárás] gödör 2 agyaggödör homokgödör kavicsgödör macskagödör sárkánygödör gödrös 3 görbe 3
82
görönd 2 [vö. gerend, gerénd, gerind, girind, gorond] görü 3 gulyaállás 3 .' gulyadélő 3 . . gulyahálás 3 . • gulyajárás 3 gulyajáró 3 gulyakút 1 gulyalegelő 3 gyakor3 gyalmos 1 . ;>••..' gyalogjáró 3 gyékényes 3 gyep 4 szélgyep '. gyepföld 4 gyeplegelő 4 gyeposztály 4 gyepszegés 3 gyepszél 3 gyeptörés 3 gyepű 3 gyér 3 gyertyános 3 gyertyánoska 4 . ' gyolcs 1 gyóta 3, 4 gyotvány 4 gyöngyvirágos 3 gyűjtőcsatorna 1 gyümölcsény 4 gyümölcsös 3 gyümölcsöskert 4 gyűr 2
Függelék
gyűrű 2 hágó 2 hagymás 3 hajagos 2, 4 [vö. halyagos] hajdinaföld 4 hajlás 2 hajlat 2 hajtás 4 farkashajtás haláp 3 halas 1 < . •' hálás 3 gulyahálás ökörhálás tinóhálás halastó 1 halom 2 határhalom ' kőhalom halomsor 2 ' .; halomszé! 3 halomvidék 2, 3 halyagos 2, 4 [vö. ha jagos] hangyás 3 hányás 3 kőhányás haraszt 3,4 közharaszt harasztos 3 harcsás 3 hármasforrás 1 hármashatár 3 háromszeglet 3 háromszög 3
hárs 4 hársas 3 hársfa 4 hárs fás 3 hasadék 6 hasítás 3 hát 2, 3, 6 .-,;•.. bakhát dombhát ; dűlőhát előhát ebhát erdőhát foldhat hegyhát , homokhát: kőhát löszhát í .,selfhát tóhát » határ 3 •'•••'; hármashatár kettőshatár szeghatár szöghatár határárok 1 határbérc 2 határcsatorna 1 határdomb 2 határdülő 3 határér 1 határföld 3 határgát 1 •• ' • határhalom 2 határhegy 2 határkút 1 határlápa 2
Függelék
határlapos 3 határnyereg 2 határpatak 1 határrész 3 határrét 3 határsánc 1 határszántó 3 határszél 3 határtető 2 határvölgy 2 határos 3 hátfő2 hátföld 3 ..-..'• hatod 3 hátság 2, 6 tóhátság kereszthátság hattyas 3 [vö. hattyús] hattyús 3 [vö. hattyas] havas 2 hegy 2 előhegy faluhegy felhegy fenékhegy határhegy lejthegy szőlőhegy táblahegy várhegy .. hegyalja 3 hegyes 2 hegyfar(o)k 2 hegyföl 2 hegyhát 2 hegyjáró 3 hegykapu 3
hegyköz 3 hegymeg 3 hegyoldal 2 hegyorom 2 hegyrész 2 hegyrét 3 hegység 2
•..,.••
érchegység középhegység lánchegység palahegység választóhegység hegytető 2 hegyvidék 2, 3 fenékjhegyvidék hely 3 ] csárdihely erdőhély faluhely hídhely kenderhely köleshely majorhely malomhely murvahely réthely szántóhely szérűhely táborhely tóhely várhely hereföld 4 herekert 4 heréskert 4 hídhely 3 hfdköz3 hídvég3
hollós 3 holt 1 holtág 1 homlok 2 homok 5 homokdomb 2 homokgödör 2 homokhát 2 homokos 5 homokpad 3 homokpuszta 5 homoksivatag 5 homokvidék 5 homp 2 hordalékkúp 6 hordalékkúpsíkság 6 hordaléklejtő 6 horgas 2 [vö. horgos, horhó, horhos, hornyos] horgásztó 1 horgos 2 [vö. horgas, horhó, horhos, hornyos] horhó 2 [vö. horgas, horgos, horhos, hornyos] horhos 2 [vö. horgas, horgos, horhó, hornyos] hornyos 2 [vö. horgas, horgos, horhó, horhos] horog 3 hullámtér 3 hűtőtó 1
84
Függelék
Függelék 85
iba4 ibolyás 3 imola4 > ingó 3 ingókő 2 iparcsatorna 1 irtás 3 [vö. irtovány, irtvány, ortás, ortvány, ritás] irtásfold 3 irtovány 3 [vö. irtás, irtvány, ortás, ortvány, ritás] irtvány 3 [vö. irto vány, irtás, ortás, ortvány, ritás] irtványrét 3 iskolarész 3 iszap 1 itató 1 borjúitató farkasitató marhaitató ököritató itatókút 1 járandó 3 járás 3 bárányjárás baromjárás •.. bíbicjárás ' bikajárás birkajárás bivalyjárás borjújárás csikójárás csordajárás
(járás) disznójárás göböljárás göbölyjárás • • .. gulyajárás kosjárás kutyajárás lójárás marhajárás ménesjárás ökörjárás sárkányjárás tehénjárás üszőjárás vadjárás vízjárás járó 3 alájáró általjáró ; aluljáró bejáró csordajáró feljáró foljáró ; gulyajáró >.;, '•• gyalogjáró '• hegyjáró keresztüljáró: kijáró jégl jégbarlang 2 [vö. jegesbarlang] jegenye 4 jegenyefasor 4 jegenyés 3 jegesbarlang 2 [vö. jégbarlang]
jégtakaró 1 juhállás 3 juhakol 3 juhfürösztő 3 juhkosár 3 kacsás 1 kadarcs 1 kanális 1 kanálispart 3 kanyar 3 kanyon 2, 6 káposztás 4 káposztáskert 4 kapros 3 kaptárkő 2 kapu 3 aranykapu hegykapu kiskapu kőkapu vaskapu karaj 1, 2 [vö. karéj] karám 3 csikókarám karéj 1, 2 [vö. karaj] karingó 1 karszt 5 karsztvidék 3 kastélykert 4 kaszáló 3 falukaszáló kaszálóföld 3 kaszálós 3 katlan 2 katlanvölgy 2 kátyú 2
kavacsos 5 [vö. kavi csos] kavics 5 kavicsgödör 2 kavicsos 5 [vö. kava csos] kecskés 3 kegyetlen 3 kelő 3 kenderáztató 1 kenderföld 4 kenderhely 4 kengyel 1 • képesfa 4 kerek 4 kerék 4 keresztárok 1, 2 keresztbérc 2 keresztcsatorna 1 kereszthátság 6 keresztüljáró 3 kerítés 3 kert 3, 4 almáskert bodzáskert bolgárkert csemetekert csemetéskert cserekert csűrkert fácánkert gyümölcsöskert herekert heréskert káposztáskert kastélykert kiskert
(kert) konyhakert leneskert majorkert malomkert pajtáskert papkert préskert rózsakert szénáskert szérűskert szőlőkert szőlőskert temetőkert templomkert vadaskert vadkert várkert virágoskert zaboskert zártkert kertalja 3 kertekalja 3 kertföld 3 kertmeg 3 .' • kertvég 3 kerület 3 kesellős 3 [vö. kese lyűs] keselyűs 3 [vö. kesel lős] kettőshatár 3 kezesfa4 kígyós 3 kijáró 3 kilátó 3 kiosztás 3
kiskapu 3 kiskert 3, 4 kismedence 6 kocsordos 3 koldustelek 3 kolompéros 4 komlós 3 komlószárító 3 kommasszáció 3 konkoly 4 konyhakert 4 kopec 2 koplaló 3 kopolya 1 korall 1,3 korallzátony 3 korlát 3 kosár 3 juhkosár tehénkosár kosjárás 3 kotmány 2 ;• kotormány2 kotu 2, 5 kotyor 3 kő 2 cseppkő ingókő kaptárkő mészkő oltárkő szerkő köbölkút 1 kőfűlke 2 kőgát 2 kőhalom 2 kőhányás 2
86
kőhányó 2 kőhát 2 , kőkapu 3 kökényes 3 kőkút 1 , kölesfold 4 köleshely 3 kőlyuk 2 kőmázsa2 kőmorzsás 5 kőmosó 3 kőpad 2 kőporos 5 kőrakás 2 körcsatorna 1 kőris 4 kőrises 4 kőrisfa 4 kőrisfás 3 kőrózsa 4 körte 4 körtefa 4 [vö. körtvélyfa] vadkörtefa körtélyes 3 [vö. körtés, körtvélyes] körtés 3 [vö. körtelyes, körtvélyes] körtvélyes 3 [vö. körtélyes, körtés] körtvélyfa 4 [vö. körtefa] kőszál 2 kőszikla 2 kőszirt 2 kötél 3 félkötél
Fü
ggelék
kőtenger 5 kőudvar 3 kövecses 5 köves 5 tüzköves köz 3 árokköz erdőköz . • . érköz hegyköz hídköz malomköz morotvaköz rétköz sárköz szőlőköz tóköz útköz , vízköz középcsatorna 1 középhegység 2 közerdő 4 , közharaszt 4 közlegelő 3 , közös 3 közrét 3 . köztó 1 . községerdő 4 községföld 3 • községrezula 4 kráter 2 krátertó 1 krumpliföld 4 kukoricás 3 kupa 2 kút 1 bodonkút
(kút) bödönkút csevicekút csordakút csürhekút deszkakút forráskút gémeskút gulyakút határkút itatókút köbölkút kőkút nádkút •„_ sőrekút téglakút kútbarlang 2 kútfej 1 [vö. kútfő] kútfő 1 [vö. kútfej] kutas 3 kutyajárás 3 kutyor 2 láb 3 földláb szarkaláb lagúna 1 lánc 2 lánchegység 2 lanka 3 lankás 3 lap 3 láp 1 tóláp lápa 2 [vö. vápa], , határlápa lápafő 1
függelék
lapály 3 [vö. lapány, lapos] lapályos 3 lapány 3 [vö. lapály, lapos] laponya 2 [vö. laponyag] laponyag 2 [vö. lapo nya] lapos 3 [vö. lapány, lapály] határlapos lápos 3, 4 lapuleveles 3 látófa 4 láz 3, 4 lecsapoló 1 lefolyó 1 legelő 3 báránylegelő baromlegelő birkalegelő csikólegelő csordalegelő csürhelegelő disznólegelő gulyalegelő gyeplegelő közlegelő libalegelő lólegelő s marhalegeSő ökörlegelő őzlegelő sertéslegelő tehénlegelő zsibalegelő
87 legelőerdő 4 legelőföld 3 lejthegy 2 lejtő 2 hordaléklejtő lemez 7 len 4 lencseföld 4 lencsés 3 vadlencsés v : leneskert 4 lenföld 4 lénia 3 •. , lépcső 2 les 3 libalegelő 3 [vö. zsi« balegelő] lídó 3 liget 4 akácliget ! népliget rózsaliget városliget lik 2 [vö. lyuk] agyaglik macskalik ördöglik rókalik limbus 1, 3 lőállás 3 locsogó 1 lójárás 3 lok 2, 3 lólegelő 3 lonka 3 lóúsztató 1 löszhát 6
lucernaföld 4 lucernás 3 lucs 1 lúdállás 3 ludas 3 lyuk 2 [vö. lik] agyaglyuk borzlyuk farkaslyuk kőlyuk macskalyuk ördöglyuk ravaszlyuk rókalyuk sárkánylyuk lyukas 3 rókalyukas ma 2 [vö. má, máj, mái, mály, mány, már] má2 [vö. ma, máj, mái, mály, mány, már] macskagödör 2 macskalik 2 [vö. macskalyuk] macskalyuk 2 [vö. macskalik] macskás 3 madaras 3 magas 2 magasföld 2 magaslat 2 magyal 4
magyalos 3
• •.
Függelék
m magyaró 4 [vö. mogyo ró] máj 2 [vö. ma, má, mái, mály, mány, már] majorhely 3 majorkert 3 mákfa4 mákföld 4 makkfa4 •>',... makkos 3 máktábla 4 mái 2 [vö. ma, má, máj, mály, mány már] malát 4 málnás 3 malomárok 1 malomcsatorna 1 malomér 1 malomgát 1 malomhely 3 malomkert 4 malomköz 3 malompatak 1 malomtó 1 mály 2 [vö. ma, má, máj, mái, mány, már] mandulás 3 mány 2 [vö. ma, má, máj, mái, mály, már] mocs ármány már 2 [vö. ma, má, máj, mái, mály, mány]
marliacsapás 3 marhahajtó 3 marliaitató 3 marhajárás 3 marhalegelő 3 mari 3 masszívum 7 ősmasszívum medence 3, 6 kismedence nagymedence selfmedence meder 1 vízmeder medvés 3 meg 3 [vö. mög] hegymeg kertmeg megye 3 [vö. mezsgye] megyer 1 meggyes 3 vadmeggyes méhes 3 melegoldal 2 ; ; ' '•.:» mellék 3 ''v árokmellék berekmellék bozótmellék csatornamellék érmellék létmellék tómellék vízmellék mellékág 1 mellékárok 1 mellékcsatorna 1 ••; mellékfolyás 1
mélyföld 2, 3 mélység 6 ménesakol 3 ménescsapás 3 ménesjárás 3 mérés 3 mesence 4 mesterföld 3 mesterfű 4 mesterkert 3 mestertag 3 mészkő 2, 5 metszés 1 mező 3 mezőszél 3 mezővég 3 mezsgye 3 [vö. megye] mirhó 1, 3 mocsár 1 mocsármány 1 mocsaras 1 mocsolya 1 mocsolyás 1 mogyoró 4 [vö. magyaró] mogyorós 3 moréna 2 morotva 1 morotvaköz 3 mosó 1 kőmosó .; mög 3 [vö. meg] muharfóld 4 murvahely 5 , murvás 5 muzsla 4 műrét 3
Függelék
•nád 4 •nádas 4 Bnádfej 4 •nádkút 1 •nádló 4 •nagymedence 6 •népliget 3 Bnyak 2 • sárnyak Jfnyáras 3 [vö. nyárás, >; nyárjas, nyáros] | nyárás 3 [vö. nyáras, | nyárjas, nyáros] \. nyárfa 4 l nyárfás 4 [nyárjas 3 [vö. nyáras, • nyárás, nyáros] Biyárkás 3 •tyáros 3 [vö. nyáras, nyárás, nyárjas] nyelőbarlang 1, 2 nyerefa 4 nyereg 2 határnyereg nyerges 2 nyíl 3 nyiladék 3 .nyilas 3 Riyílás 3 Bvyír 1 Biyíres 3 [vö. nyírj es] •nyírfás 3 Biyírjes 3 [vö. nyíres] l nyomás 3 1 nyugodó 2 nyulas 3
89
nyúlás 3 nyúlkórós 3 nyúlvány 2 óceán 1 oldal 2, 3 domboldal féloldal hegyoldal melegoldal rétoldal vároldal oldalág 1 oldalvölgy 2 oltárkő 2 oltovány 4 [vö. oltvány] oltvány 4 [vö. oltovány] oltványos 4 omlás 1,2 orgonás 3 orgovány 4 ormágy 3 [vö. ormány] ormány 3 [vö. ormágy] ormos 2 ornyák3 orom 2 '•'• hegyorom orozat 2 orr 2 ~ szigetorr orros 2 ortás 3 [vö. irtovány, irtás, irtvány, ortvány, ritás] ortvány 3 [vö. irtás, irtovány, irtvány, ortvány, ritás]
oszlár 3 oszlás 3 osztály 3 gyeposztály tagosztály osztályfőid 3 osztás 3 rétosztás öblözet 1 öböll ökörállás 3 ökörélés 3 ökörfekvés 3 ökörhálás 3 ököritató 3 ökörjárás 3 ökörlegelő 3 • ölfás 3 i- • ölyves 3 öntés 1,3 öntözőcsatorna 1 ördöglik 2 [vö. ördög lyuk] ördöglyuk 2 [vö. ör döglik] örmény 1, 3 [vö. örvény] örökföld 3 örvény 1 [vö. örmény] ősmasszívum 7 övárok 1 övcsatorna 1 őzes 3 őzlegelő 3 pad 3, 6 homokpad
90
(pad) kőpad padka 2 pados 2 * •'. ; páfrány 4 páfrányos 3 ;. >. pagony 4 pajtáskert 3 páka 4 palahegység 2 • palántás 3 palé 2, 3 pallag 3 [vö. parlagi parrag, pórag] papföld 3 papkert 3 paptag 3 paprikaföld 4 paradicsomföld 4 , parajos 3 parcella 3 park 4 vadaspark parkerdő 4 parlag 3 [vö. pallag, parrag, pórag] parlagföld 3 parrag 3 [vö. pallag, parlag, pórag] part 3, 8 berekpart csatornapart érpárt kanálispart szőlőpart szurdokpart telekpart
Függelék
(part) tópart " páskom 3 [vö. páskum] páskomfold 3 [vö. páskumföld] páskum 3 [vö. páskom] páskumföld 3 [vö. páskomföld] pást 3 patak 1 határpatak malompatak patakföld 3 pazsag 3 pázsit 3 pedagógusföld 3 pere 4 pereg 2 [vö. bereg] peremvidék 5 pereszteg 5 perje 4 perjés 3 pihenő 2 pihenőerdő 4 pilis 2 piliske 3 pipacsos 3 piszkés 3 plató 3, 6 pocsolya 1 pocsolyás 1 polány 2 polder 3 polje 3 pólyán 3 polyána 3 ponk2
pórag 3 [vö. pallag, parlag, parrag] porond 3 porong 3 pót 3 pótlék 3 pozsáros 3
préskert 3 púp 3 puszta 3 homokpuszta pusztaszél 3
ragonya 5 [vö. dago nya] rakás 3 kőrakás
rakittya 4 [vö. rakotla, rakottya, rekettye] rakodó 3 rakotla 4 [vö. rakittya, rakottya, rekettye] rakotlás 3 [vö. rakotytyás, rekettyés] rakottya 4 [vö. rakittya, rakotla, rekettye] rakottyás 3 [vö. rakot lás, rekettyés] rámpa 3 ráta 3 ravaszlyuk 2 regálé 3 regáliaföld 3 rekesz 1 rekettye 4 [vö. ra kittya, rakotla]
Függelék
rekettyés 3 [vö. rakot lás, rakottyás] remiz 4 rend 3 répaföld 4 répás 3 repedésvölgy 6 rész 3 erdőrész határrész hegyrész iskolarész részvény 3 rét 3 csererét falurét határrét hegyrét irtványrét közrét műrét sárrét szénarét úrrét várrét városrét rétföld 3 réthely 3 rétköz 3 rétmellék 3 rétoldal 3 rétosztás 3 rétsarok 3 rétség 3 rétszél 3 rév 1 rez2
91
rezula 4 községrezula ritás 3 [vö. irtovány, irtás, irtvány, oitás, ortvány] ritka 3
sárnyak 3 sarok 1, 2 rétsarok
ritkás 3
sártó 3
rókalik 2 [vö. róka lyuk] rókalyuk 2 [vö. róka lik] rókalyukas 3 rókás 3 róna 1,3 rózsa 4 kőrózsa rózsakert 4 ,-. rózsaliget 4 rózsás 3 rozsföld 3 rögvidék 6 rőzse 4 rőzsés 3 rudas 3
sárvíz 1
sajgó 1 sánc 2 határsánc sáncárok 6 sár 1 sarjús 3 sark 2 sárkánygödör 2 sárkányjárás 3 sárkánylyuk 2 sárköz 3 sarkvidék 3
sáros 3
sárrét 1,3 sárszél 3
.
sás 4 sasfa 4 sasos 3 sasülés 3 sáv 3 sebes 1 séd 1 [vö. sid]
selfó selfhát 6 selfmedence 6 semlyék 1, 3 [vö. senilyén, sömlyék, , sömlyén] semlyékes 5 [vö. semőkös] semlyén 1, 3 [vö. sem lyék, sömlyék, sömlyén] semőkös 5 [vö. sem lyékes] sertéslegelő 3 sertésszállás 3 . sid 1 [vö. séd] . sík 1,3 fennsík sikató 1 siket 5 siklós 3 | síkság 3
.: •
!
92
(síkság) fenéksíkság hordalékkúpsíkság síkvidék 3 sinka4 siska 4 sivány 5 sivatag 3, 5 agyagsivatag homoksivatag som 4 sombokor 4 somfa 4 somfás 3 somos 3 sor 3 fasor halomsor sorfa 4 sóskás 3 sósos 5 sóstó 1 sömlyék 1. 3 [vö. semlyék, semlyén, sömlyén] sömlyén 1, 3 [vö. semlyék, semlyéft, sömlyék] sőrekút 1 súgó 1 suhatag 3 sulymos 3 surján 4 [vö. surjány] surjány 4 [vö. surján] suska 4 süllyedek 2 sűrű 4
Függelék
szád 2 szakadák 3 [vö. sza kadék] szakadás 1 fóldszakadás szakadék 1, 2 [vö. szakadák] szakasz 3 szálas 4 [vö. szálas] szálas 4 [vö. szálas] szállás 3 baromszállás csillagszállás csireszállás sertésszállás szarkaszállás varjúszállás szállásföld 3 szálló 3 szamárakó 3 szántás 3 szántó 3 határszántó szántóföld 3 szántóhely 3 szár 3 száraz 1 szárcsás 3 szarkaláb 4 szarkaszállás 3 szecső 3 szederfa4 szederjes 3 szedres 3 szeg 3 [vö. szög] szeghatár 3 [vö. szög határ]
szeges 3 gyepszegés szeglet 3 háromszeglet szék 1, 5 [vö. szik] szögszék székes 5 [vö. szikes] széksóstó l[vö. szik sóstó] széktó l[vö. sziktó] szél 3 alszél barázdaszél berekszél bogárzószél cserszél erdőszél gyepszél halomszél határszél mezőszél pusztaszél rétszél sárszél 1 tanyaszél végszél szelence 4 szelencés 3 széles 3 szélfogó 3 szélfold 3 szélgyep 3 szélvíz 1 [vö. szévíz] széna 4 szénafóld 4 szénarét 3 szénás 3
függelék
93
szénáskert 4 szer 3 szerfás 3 szerkő 2 szérű 3 szérűhely 3 szérűskert 4 szesszió 3 szévíz 1 [vö. szélvíz] szifoncsatorna 1 sziget 8 félsziget szigetcsoport 8 ' < szigetorr 8 szik 5 [vö. szék] szikes 5 [vö. székes] szikla 2 kőszikla sziklafal 2 sziklazátony 6 sziksóstó 1 [vö. szék sóstó] sziktó 1 [vö. széktó] szil 4
szilas 3 [vö. szilos] szilerdő 4 szilfa 4 szilfás 3 szilos 3 [vö. szilas] . szilvafasor 4 szilvás 3 szirt 2 kőszirt
szittyó 4 szivárgó 1 . szó 1, 2 [vö. aszó] szoros 1, 2
: